Dél-Korea fegyverexportja hamarosan a négyszerese lesz a tavalyinak (több mint 1,1 milliárd dollár). Az ázsiai ország jelentősen növelte fegyvereladásait külföldön, és reméli, hogy a jövő évtizedben beverekedheti magát a világ tíz legnagyobb fegyverexportőre közé (jelenleg a 19. helyen áll). A nagymérvű növekedés idén a KT-1 kiképző repülőgépek és a K2 harckocsik eladásából származik.

2006. október 9.: Dél-Korea befejezte az általa gyártott K2-es harckocsi prototípusának tesztelését, és megkezdi azok sorozatgyártását. Az elkövetkező 2-3 évben 500 darab gyártását tervezik. Az új K2-esek az eddig hadrendben lévő, de immár elöregedett, amerikai M-48-as harckocsikat fogják leváltani. Két évtizeddel ezelőtt Dél-Korea kifejlesztette és megépítette a saját K1-es harckocsiját. Az 51 tonnás K1 az amerikai M1-es mintájára készült, de valamivel kisebb volt annál, és az amerikai M-60-as harckocsi 105 mm-es lövegét helyezték el benne. A K1-es 1200 lóerős dízelmotort kapott, szemben az M1-es 1500 lóerős gázturbinás motorjával. A K1-esek gyártását 1997-ben fejezték be, mintegy 1000 darab elkészítését követően. Azóta végeztek bizonyos fejlesztéseket a tűzvezető és a kommunikációs rendszer tekintetében, valamint elkészítették K1A1 jelű változatát, amely az M1-hez hasonlóan 120 mm-es ágyút kapott, és beépítettek számos olyan berendezést, ami az M1-ben már megtalálható volt, de a K1-ből kimaradt.

A vezetőtér

A K1A1 jelenleg a K2 projekt alapja, mivel a K1A1-ből csak két darab készült el, mint tesztelésre szánt prototípus. Az eredeti tervek szerint 300 darab K1A1 készült volna 2010-ig, de úgy tűnik, ezt most megváltoztatták. Az új K2 egy továbbfejlesztett 120 mm-es löveggel készül, amely képes páncélelhárító rakéta kilövésére is a hagyományos gránátokkal való tüzelés mellett. A K2 tömege 55 tonna, ami meghaladja mind az Észak-Korea, mind a Japán vagy Kína birtokában lévő harckocsik tömegét.

A K2-ben számos elektronikai újítás is helyet kapott. Külsejét ellátták lézerdetektorokkal, amelyek azonnal jelzik a kezelők számára azt az irányt, ahonnan bemérték, azaz megcélozták a harckocsijukat. A löveg irányzásához lézertávmérő nyújt segítséget az ágyú kezelőjének. A K2 tűzvezető rendszere lehetővé teszi, hogy a löveggel alacsonyan repülő légi célokra is tüzet vezethessenek. Számos gépészeti fejlesztést is eszközöltek a K1-en, így a K2-t már könnyebb lesz használni és karbantartani. Az automata töltő-kezelő berendezés pedig három főre csökkenti a kezelőszemélyzet létszámát.

Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok annak a részleteit vitatja meg, hogy Dél-Korea miképpen veszi majd át az ott folyó katonai műveletek vezetését. 1950 óta az Egyesült Államok, az ENSZ nevében, tevékenykedik az országban. Öt éven belül azonban a helyzet megváltozik: Dél-Korea ismét a saját ura lesz, katonai téren is.