Napjainkban az Afganisztánban állomásozó ISAF erők (International Security Assistance Force) létszáma eléri a 47 ezer főt. Az ISAF kötelékében legnagyobb létszámmal az Egyesült Államok hadserege van jelen (közel 20 ezer fő), de számottevő a brit, német, kanadai, olasz, holland, francia, ausztrál és lengyel jelenlét is. Magyarország 2003 óta egyre növekvő mértékben aktív résztvevője az afganisztáni nemzetközi erőfeszítéseknek.
A szövetséges erők és eszközök sokszínűsége egyenesen vezetett a fegyverzet és haditechnikai eszközök széles skálájának alkalmazásához Afganisztánban. Egyes számítások szerint az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erők több mint 7400 fajta fegyvert és haditechnikai eszközt alkalmaznak, kezdve az egyszerű pisztolyoktól egészen a csapásmérő helikopterekig és vadászrepülőgépekig. Az Afganisztánba összevont haditechnikai eszközök együttes értéke meghaladja a 21,5 milliárd dollárt.
A Tartós Szabadság hadművelet 2001. október 7-ei kezdetekor az Egyesült Államok nem számított arra, hogy a fegyverzet, a haditechnikai eszközök elégtelenségével találja szemben magát, amely elsősorban a páncélozott harcjárművek gyenge védelmi képességében, valamint a helikopterek és pilótanélküli repülőeszközök sebezhetőségében nyilvánul meg.
 |
|
A lengyel erők páncélozott
harcjárműve Afganisztánban |
A hadművelet kezdeti szakaszában bevetett technikai eszközök nem voltak felkészítve az afganisztáni klímára, a hirtelen hőmérsékletváltozásokra, a hegyvidéki, kietlen terepviszonyokra. Sok haditechnikai eszköz elavult, aminek következtében nem lehet hatékonyan alkalmazni terrorista csoportokkal szemben. Különleges problémaként jelentkezett a „fiatal” NATO és NATO partnerországok (Albánia, Azerbajdzsán, Horvátország, stb.) technikai felszereléseinek hiányossága. Ezen országok egységei többségében, ex-szovjet technikai eszközöket alkalmaztak, amelyek a tartalék alkatrészek hiánya miatt gyakran hibásodtak meg.
Harci körülmények között a haditechnikai eszközök alkalmazása ötszörösére - hatszorosára nőtt az átlagos igénybevételhez képest. A helikopterek Afganisztánban kétszer - háromszor többet repülnek, a páncélozott harcjárművek (Bradley, Stryker) négyszer – hatszor többet kerülnek alkalmazásra, mint békehelyzetben. Az ilyen mértékű igénybevétel a technikai eszközök gyors elhasználódásához vezet. A legtöbb és legélesebb kritikával az amerikai katonák a Hammereket illették, amely a szövetséges erők egy részénél is elterjedt eszköz. A Hammerek kifinomult elektronikája nem viseli az afganisztáni klímát. Javításuk speciális felszerelést igényel, amelyek gyakran csak a kabuli központi javítóműhelyekben fellelhető. A meghibásodott járműveket egyszerűen raktározták, így nagymértékben csökkent a harckészültség színvonala, ami személyi veszteségek növekedéséhez vezetett.
 |
|
Jackal típusú brit harcjármű |
A harci cselekmények során a túlélés volt az egyik cél, a kontingensek állomáshelyein ennek következményeként 3-4,5 ezer különböző fegyver és haditechnikai eszköz került raktározásra. A haditechnikai eszközök egy része teljesen megsemmisült, erősen megrongálódott, használhatatlan állapotban javításra várt. Több technikai eszköz teljes modernizáción ment keresztül, amelyre a koalíciós országok közel 25 milliárd dollárt fordítottak.
A technikai eszközök kiesése a személyi állomány veszteségének növekedéséhez vezetett, amelynek egyenes következménye volt a Tartós Szabadság hadművelet kudarca. A koalíciós erők nem voltak képesek előrenyomulni Afganisztán belsejébe, és napjainkban is csak a kulcsfontosságú régiókat tartják ellenőrzésük alatt, elsősorban Kabult és környékét. Ez a talibánok „újjáéledéséhez” vezetett, amely 2007 közepén erősödött fel igazán és a koalíciós erők elleni támadások gyakoriságának növekedéséhez vezetett. Ezek után szólította fel George Bush a NATO országokat csapataik létszámának növelésére az ISAF állományában.
A harci cselekmények felerősödése és a személyi veszteségek növekedése arra kényszerítette a koalíciós erők kormányait, hogy elgondolkozzanak a katonai költségvetés növelésén azzal a céllal, hogy új, modern páncélozott járműveket, valamint az összeköttetéshez, vezetéshez és felderítéshez szükséges eszközöket vásároljanak.
Ezen modernizációs törekvésnek köszönhetően 2008. márciusában Nagy-Britannia az afganisztáni Helmand tartományban állomásozó erői számára Jackal típusú páncélozott járműveket szerzett be. Az új járművek védettsége és tűzereje jelentősen meghaladja a korábban használt WMIK Land Rover típusú járőrjárművek hasonló mutatóit. Az új páncélozott jármű beszerzése mellett a britek folyamatosan növelik a Cougar típusú járműveik számát is. 2007. novemberétől kezdődően alkalmazzák a brit erők az MQ-9 Reaper típusú pilótanélküli harci repülőeszközt, amely november 7-én hajtott végre először csapást talibán erők ellen.
Kanada az afganisztáni erők részére Leopard típusú, német harckocsikat vásárolt, valamint 16 darab CH-47 Chinook katonai-szállító helikoptert, különböző típusú páncélozott harcjárműveket, gépjárműveket, lőfegyvereket és pilótanélküli repülőeszközöket szerzett be.
Lengyelország számára az ISAF misszió kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy saját fejlesztésű haditechnikai eszközeit – Rosomak páncélozott jármű, különböző lőfegyverek, éjszakai rávezető és célmegjelölő műszerek – éles körülmények között alkalmazza. A közeljövőben a lengyel kontingens megerősítésére négy darab Mi-17-1V szállító-, valamint négy darab Mi-24V típusú harci helikopter érkezik Afganisztánba.
Németország június végéig 21 modernizált Fuchs típusú páncélozott járművet irányít Afganisztánba, megerősített aknaelleni védelemmel, valamint aknamegsemmisítő berendezéssel.
A Svéd Fegyveres Erők vezetése JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépek Afganisztánba vezénylését fontolgatja, a szárazföldi erők támogatása (oltalmazása) céljából.
 |
|
Dingo 2 |
Románia Piranha III típusú páncélozott járműveket vezényel Afganisztánba, a cseh kontingens állományában pedig ebben az évben állnak hadrendbe a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) cég által gyártott Dingo 2 típusú járművek.
Szakértők véleménye szerint az elkövetkező egy-két évben 700-1000 darab különböző típusú, új haditechnikai eszközt fognak alkalmazni Afganisztánban, 4-5 milliárd dollár értékben.
Afganisztán éppen úgy mint Irak, nem csak az új fegyverek, haditechnikai eszközök katonai lőtere, hanem egy hatalmas „porszívó” is, amely egyre több fegyvert, anyagi eszközt és - ami a leglényegesebb - főként emberi életet „szippant be”.
|
Egy korábbi cikkünkben az iraki "lőtérről" írt orosz véleményt osztottuk meg Önökkel. Most az afganisztáni helyzetet értékelte Pavel Szergejev, orosz szakíró. Az utóbbi néhány hónapban a tömegtájékoztatási eszközök jóvoltából megszaporodtak az olyan jellegű hírek, amelyek az Afganisztánba küldendő katonai eszközökről szólnak. Ennek oka részben a harci cselekmények fokozódása Afganisztánban, de hozzájárul a katonai-politikai vezetés azon törekvése is, hogy a koalíciós erők személyi állományának veszteségét a lehetőség szerinti minimálisra csökkentsék.