Katonai tiszteletadással fogadták szerda délelőtt a debreceni Kossuth Laktanyában Dr. Vadai Ágnest. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára azért érkezett az MH 5. Bocskai István Lövészdandárhoz, hogy egy állománygyűlésen a honvédelem elmúlt nyolc évéről tájékoztassa az alakulat katonáit.
A rendezvény elején Vadai Ágnes elmondta: előadásában az elmúlt időszakot jellemző szervezeti változásokról, valamint a bérek, és béren kívüli juttatási formák rendszeréről szeretne beszélni.
A szervezeti változások 2001-ben jutottak el oda, hogy megvalósult egy strukturális integráció a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar között. Amely aztán 2005-ben funkcionális integrációvá is vált – kezdte tájékoztatóját az államtitkár, majd arról beszélt, hogy a nagy jogszabályi változások 2006-ban kezdődtek meg. Például a katonák jogállásáról szóló törvény több alkalommal módosult, akárcsak a Magyar Honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozat. A megalkotott jogszabályok közül kiemelkedik a Nemzeti Katonai Stratégia, egy több évtizedes hiányt sikerült megvalósulásával pótolni.
 A honvédelmi tárca integrációja mellett a Magyar Honvédségben is változások következtek be – emelte ki Vadai Ágnes – egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb lett a haderő.
– Én nagyon örülök annak, hogy ez az úgynevezett haderőreform 2007-ben lezárult. Hiszen ha a katonák ezt a szót meghallották, hogy haderőreform, akkor rögtön tudták, hogy az létszámleépítést jelent, és azt is, hogy egy laktanyát fognak bezárni. Azt is tudom, hogy volt időszak, amikor a parancsnokok nem nagyon örültek a laktanya felújításoknak, mert tudták, hogy azt az objektumot előbb-utóbb be fogják zárni. Ma már szerencsére más a helyzet, azért újítjuk fel a laktanyákat, hogy az szolgálja az itt dolgozók munkakörülményeit – mondta az államtitkár, hozzátéve: véleménye szerint a Magyar Honvédségnél kialakított rendszer az elkövetkező években is így kell, hogy maradjon. Hiszen a mai honvédség lelkileg nem viselne már el több átalakítást. Ennek ellenére az, hogy kialakult a Magyar Honvédség jelenlegi struktúrája, még nem jelenti, hogy nincsenek újabb kihívások a honvédség előtt, amelyek érdekében ne kellene a jövőben is változtatni.
Vadai Ágnes elmondta azt is, hogy az elmúlt években a hadkiegészítő parancsnokságok rendszere is átalakult. Ez azért nagyon fontos, mert az új rendszer parancsnokságai, valamint toborzó-, és érdekvédelmi irodái nagyon komoly toborozó tevékenységet folytatnak, emellett pedig kapcsolatot tartanak a civil lakossággal és a nyugállományú katonák csoportjaival is. „Nem mindegy, hogy a Magyar Honvédség ma aktív állománya, hogyan viszonyul a nyugállományúakhoz!” – hangsúlyozta az államtitkár asszony, majd arról beszélt, hogy azért is nagyon fontos a toborzó-, és érdekvédelmi irodák új rendszere, mert az itt szolgálók találkoznak legelőször azokkal az emberekkel, akik katonák szeretnének lenni. Lényeges, hogy a toborzók a Magyar Honvédségről reális képet nyújtsanak. Világosan elmondják, hogy milyen juttatások, milyen előnyök várják a katonáknak jelentkezőket, de ezek mellett arról is tájékoztatniuk kell mindenkit, hogy milyen lemondással jár, ha valaki felveszi az egyenruhát – húzta alá tájékoztatójában a tárca államtitkára.
– A toborzóknak azt is el kell mondaniuk, hogy nem lesz mindenkiből top gun és nem lesz mindenki vezérkari főnök. Ugyanakkor eben a rendszerben, mindenkinek a maga módján helye és szerepe lesz, aki vállalja azt hogy, fölhúzza az uniformist – mondta Vadai Ágnes, aki a Magyar Honvédségben lezajlott átalakítások közül külön kiemelte az Összhaderőnemi Parancsnokság megalakítását, valamint a 2007. július 1-től működő Állami Egészségügyi Központ létrejöttét. Amely ugyan nemcsak a katonákat, hanem rendőröket, tűzoltókat, a vasutasokat és civileket is kiszolgálja, mégis a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozik, s Európa egyik legmodernebb közkórháza.
A Honvédelmi Minisztérium államtitkára tájékoztatója második felében a juttatásokról és a bérmegállapodás alapján kifizetett juttatásokról tájékoztatta a debreceni lövészdandár állományát. Kiemelte: minden évben valamilyen formában próbáltak a hivatásos és szerződéses katonáknak, valamint a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek is juttatásokat adni. Például 2009-ben étkezési utalványokat osztottak ki az állománynak, 20 ezer forint értékben.
A bérmegállapodás alapján kifizetett juttatásokról szólva az államtitkár asszony kiemelte: a tárca vezetése és a szakszervezetek pénteken aláírták az idei évi megállapodást.
– Kell arról beszélni, hogy nem volt illetményfejlesztés. És azt is őszintén meg kell mondani, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben én személyesen nem látok arra esélyt, hogy ebben az évben nagy illetményfejlesztés legyen. Az ország jelenlegi teherbíró képessége nem teszi ezt lehetővé – mondta Vadai Ágnes, majd kitért arra, hogy a tárca, ha nem is illetményfejlesztéssel, hanem más módon, de próbálja a nettó jövedelmeket növelni. Például idén adócsökkentést hajt végre a kormány, amely erre egy jó lehetőség.
A tárca államtitkára tájékoztatójában kitért arra is, hogy a szakszervezetekkel megkötött bérmegállapodás értelmében áprilistól háromezer forinttal több melegétel utalványt kapnak majd a katonák, illetve a ruházati költségtérítésben is emelés lesz.
A 2011-es év tervei között az illetményrendszer fejlesztése és a bérrendezés a legfontosabb – húzta alá Vadai Ágnes, hozzátéve: az elmúlt évek szerkezeti változásai közepette sokszor kevesebb idő jutott az egyénre. Ám a 2011-es célok elérése csak úgy valósítható meg, ha az előmeneteli rendszert is átalakítják, s egyben egy életpályamodellt is kialakítanak. Már készül az erre vonatkozó koncepció.
– Gyárthatunk mi akármilyen életpályamodellt, én azt gondolom, hogy mindenki a saját maga szerencséjének a kovácsa. Mindenkinek egyénileg is kell azért tenni, hogy az élete a Magyar Honvédségnél úgy alakuljon, ahogy ő azt elképzeli. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan jogszabályi kereteket alkossunk meg, amely lehetővé teszi a katonák számára az előrelépést, illetve azoknak, akik azt akarják, az adott helyen való hosszú távú maradást – mondta az államtitkár, aki szerint az is fontos, hogy a rendfokozat amortizációja befejeződjön a Magyar Honvédségben. Hiszen nem kell mindenkinek tábornoknak lennie. A Magyar Honvédségnek az alacsonyabb rendfokozatúak nélkül nincsen szüksége se főtisztekre, sem pedig tábornokokra. Meg kell találni az egészséges arányt.
Előadása végén Vadai Ágnes azokról az eseményekről beszélt, amelyek az elmúlt hetekben a katonák idegeit borzolták. „Van néhány ember, akik nem úgy viselkedtek, ahogy az egy katonától elvárható. Biztos vagyok benne, hogy az igazságszolgáltatás arra hivatott szervei majd eldöntik, hogy bűnösök, vagy ártatlanok” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint még ezek a sajtóban felfújt esetek sem homályosíthatják el azt a kimagasló munkát, amelyet az éveken keresztül tisztességesen dolgozó katonák végeznek itthon és külföldön egyaránt.
Debreceni látogatása során Vadai Ágnes találkozott a dandárnál szolgáló katonanőkkel és az alakulat nyugdíjasaival is.
|
Debrecenbe, az MH 5. Bocskai István Lövészdandárhoz látogatott el március 10-én Dr. Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. A látogatás során tájékoztatót tartott a honvédelem elmúlt nyolc évéről, majd találkozott az alakulatnál szolgáló katonanőkkel és a dandár nyugdíjasaival is.