 Hat éve már, hogy a szlovák légierő elszenvedte történetének legsúlyosabb katasztrófáját: 2006. január 19-én, az esti órákban – Kassára tartva, leszállás közben –, még magyar területen, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce település fölé magasodó Borsó-hegynek ütközött és lezuhant egy An–24-es típusú repülőgép. A tragédiában 42 szlovák katona vesztette életét, csak egy tiszt élte túl a becsapódást. |
Szlovákia még a mai napig sem heverte ki azt a sokkot, amit a 2006. január 19-i szerencsétlenség okozott. Az ország és a fegyveres erők történetének legsúlyosabb légi katasztrófája egy An–24-es típusú, kétmotoros katonai repülőgéppel történt, amely a koszovói KFOR békefenntartó misszióból, Pristinából Kassára tartott 35 utassal és 8 fős személyzettel a fedélzetén.
A gép a magyarországi légiirányítást végző Hungarocontrol által kiadott átrepülési engedéllyel rendelkezett, és este 7 óra után néhány perccel lépett a magyar légtérbe. A földi irányítással nem sokkal este fél nyolc után szakadt meg a rádiókapcsolat. A szerencsétlenséget követő vizsgálat megállapította, hogy a repülő a felszállást követően minden probléma nélkül haladt úti célja felé, ám 19 óra 40 perckor a Hejce és Telkibánya között található, 800 méter magas Borsó-hegynek ütközött és lezuhant.
A baleset hátterében vélhetően a gép pilótájának hibája állhat, aki a kassai repülőteret szabad szemmel, műszerek segítsége nélkül közelítette meg. A vizsgálat megállapítása szerint a pilóta valószínűleg túl korán kezdte meg az ereszkedést – két perc alatt nyolcszáz métert süllyedt –, és nem számolt a zempléni hegyekkel.
A balesetben a repülőgép személyzete és a hazatérő békefenntartó katonák szörnyethaltak. A szerencsétlenséget mindössze egyetlen tiszt, az akkor 27 éves Martin Farkas főhadnagy élte túl, aki a csodával határos módon kisebb sérülésekkel megúszta az esetet, sőt feleségét mobiltelefonon ő értesítette a katasztrófáról. A Poprádon élő tiszt a baleset után néhány hónappal már visszatért alakulatához, s azóta is a szlovák hadsereg tagja.
A katasztrófa óta eltelt hat év, ám a Hejce melletti Borsó-hegyen mind a mai napig jól láthatóak annak nyomai: gyökerestül kitépett facsonkok, elszenesedett törzsű fák jelzik, hol következett be a Szlovák Köztársaság történetének eddigi legnagyobb repülő-szerencsétlensége. A magyar és a szlovák szakminisztériumok képviselői még abban az évben, egészen pontosan június másodikán egy két és fél méter magas gránittömböt állítottak a baleset helyszínén. Egy évvel később pedig emlékparkot alakítottak ki az obeliszk mellett, s az itt elhelyezett negyvenkét kopjafán megtalálható az elhunyt szlovák katonák neve, fényképe és rendfokozata is.
Az emlékpark átadásával egy időben – 2007. július 20-án – avatták fel a falu központjában megépített emlékművet, amelyet a galántai Szabó László szobrászművész alkotott. Az áldozatok családtagjai, a magyar honvédelmi, valamint a szlovák védelmi minisztériumok képviselői ennél az emlékműnél emlékeznek meg minden év január 19-én – így volt ez ma délután is – a tragédiáról. |
