Bár öt napirendi pontot tárgyalt a HÉF, a legnagyobb vitát mégis egy ezen kívül eső téma váltotta ki. A kérdést az oldal nevében Breuer László, a Hodosz vezető titkára terjesztette elő: A tárca a közelmúltban, a középiskolai jelentkezések lezárulásával szinte egyidőben jelentette be, hogy a győri Béri Balogh Ádám Honvédgimnázium 2007-ben kifutó rendszerrel megszűnik. A munkavállalói oldal képviselői egybehangzóan kifogásolják, hogy az intézmény sorsára vonatkozó végső döntés az érdekegyeztetés rendszerén kívül született meg, továbbá a bejelentés rossz időzítéssel, az érintettek érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, zavart keltően történt meg. Így azt értetlenül fogadták mid a munka és szolgálatvállalók, mind a beiskolázásra váró diákok szülei is. A tárca képviselője elmondta, hogy az oktatási intézmény éves költségvetése meghaladja a 200 millió forintot, amelyet a minisztérium egyedül már képtelen finanszírozni. Felvetődött annak lehetősége, hogy a győri városi önkormányzattal közösen működtetik az intézményt, s elkészült egy terv is a hátrányos helyzetű diákok támogatására, ám végül a kényszerítő körülmények legyőzték az érzelmi okokat. Szincsák Gyula tette fel a kérdést: ha már 2000-ben megszületett a döntés az iskola bezárásáról, vajon miért szerepel még mindig több, a jövőre vonatkozó - jelenleg egyeztetés alatt álló - rendelet és utasítás tervezetben. (pl. a toborzás rendjéről szóló utasítás) Vajon felmérte-e a tárca, hogy ennek a lépésnek milyen hatása lesz honvédség megítélésére az oktatási intézmények széles köre, valamint a beiskolázásra várók részéről. Komor Levente helyettes államtitkár hozzászólásában azt hangoztatta, hogy már 1998-tól napirenden volt az összes katonai középiskola megszüntetése, s végül sok-sok vizsgálati szempont és a költségvetési megszorítások miatt döntöttek a győri iskola bezárása mellett. Így 2007-ben érettségizik itt az utolsó évfolyam. A minisztérium mindenesetre gondoskodik arról, hogy a diákokat ne érje hátrány, a munka és szolgálatvállalók pedig a számukra legkedvezőbb lehetőséget vehessék igénybe további sorsuk alakítására. Az érdekvédelmi szervezetek a hasonló esetek elkerülésére hívták fel a tárca figyelmét, egyúttal kifejezték az iskola hivatásos és közalkalmazotti állománya iránti elkötelezettségüket, a további történésekben való aktív részvételük szándékát.
A haderő-átalakítás aktuális helyzete, feladatok című napirendi pont tárgyalásakor Vass János ezredes, a HM HVK katonai tervezési főcsoportfőnök helyettese tartott szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy ebben az évben nem kezdődtek meg új átalakítások, de permanens a tavalyi döntések végrehajtása. A II. ütem jelenleg a tervező asztalokon, döntés közeli helyzetben van, s ez részletesen tartalmazza a haderő-átalakítás további lépéseit. A munkavállalói oldal részéről szót kért többek között Szincsák Gyula is, aki felvetette a perspektivikus tervezés kérdéskörét. Mivel a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumokon visszatérően foglalkoztak ezzel a témával, a Hosz irányítói igénylik a tervezési folyamatok megismerésének lehetőségét. Elmondta: gyakran nemcsak a beosztott állomány, hanem a parancsnokok is alulinformáltak, s ezért esetenként kósza hírek keringenek alakulatok megszűnéséről, létszámok leépítéséről. „Ahol nincs információ, ott terem” fogalmazott, s arra kérte a tárca irányítóit, hogy a tervezés egyes szakaszainak nyilvánosságra hozható döntéseit, a kételyek eloszlatása miatt szélesebb körben hozzák az állomány tudomására. A jövőre vonatkozó konkrét elképzelések ismerete egyaránt segítené a parancsnokot a humán erőforrás gazdálkodásban, valamint a katonákat egyéni életpályájuk alakításában. A tárca államtitkára részben egyetértett a felvetéssel, bár nem titkolta a szervezeti ellenérdekeltséget sem: a parancsnokoknak nem érdekük, hogy kvalitásos katonák idő előtt kikerüljenek a rendszerből. Ígéretet tett arra, hogy amikor az eljárási szabályok lehetővé teszik, azonnal tájékoztatják döntéseikről a munkavállalói oldalt. Vass János ezredes elmondta, hogy gyakran a végső döntés előtt kiszivárognak a hírek, pedig időnként csak alternatívákat fogalmaztak meg a miniszter számára az előkészítők.
A Hjt. módosításával kapcsolatban jelentkező jogalkotási feladatok helyzetéről dr. József Péter, a HM jogi és információvédelmi főosztályvezető-helyettese tájékoztatta a HÉF ülés résztvevőit. Elmondta, hogy Hjt. felhatalmazása alapján hat rendelet és hatásukra számos utasítás módosítására esetenként megalkotására kerül illetve került sor. Ezek közé tartozik a hivatásos és szerződéses állomány szolgálati viszonyának létesítésével, módosításával, tartalmával kapcsolatos rendelet, amely számos apró pontosításon esett át. Konkretizálja többek között a személyügyi munka több kérdését, valamint az önkéntes tartalékosokra vonatkozó utasításokat is. A főosztályvezető helyettes a továbbiakban kitért a szóban forgó joganyagok lényegesebb elemeinek ismertetésére, majd a jogalkotási folyamat néhány problémájáról szólt. A szabályzók változása miatt az utóbbi időben ugyanis lassúbbá és körülményesebbé vált ez az amúgy sem egyszerű eljárás.
E témakörrel kapcsolatban Heiling Ottó, a Honvédszakszervezet alelnöke felvetette: az érdekvédelmi szervezetek első körben benyújtott véleményük, javaslataik fogadtatásáról csak elvétve kapnak visszajelzést. Mire a második körben az anyagot újból megkapják legtöbbször már nincs mód az érdemi változtatásra. Így külön gondot kell fordítani a javaslatok sorsának nyomon követésére. Hangsúlyozta: az érdekvédők, így a Hosz igényli és elvárja a benyújtott véleményekről való visszacsatolást a felelős szakmai szervek részéről. A tárgyalások eredményességét csökkenti az a gyakorlat, hogy az egy témában tartott több fordulós szakértői tanácskozásokon alkalmanként más- más személy látja el a képviseletet. Nem ritkán előfordul, hogy a jelen lévő szakmai kompetenciáján kívül esik az adott téma. A Hosz kezdeményezi, hogy lehetőleg ugyanazon személy konzultáljon azonos ügyben, ha nem lehetőleg olyan tárgyalópartner lépjen helyébe, akinek kompetenciája és az adott kérdésben való felkészültsége megkérdőjelezhetetlen. József Péter válaszában elmondta, hogy részben jogosnak érzi a kritikát a visszacsatolással és a tárgyalási részvétellel kapcsolatban, de a szakmai közegek is létszámgondokkal küzdenek, munkatársaik gyakran az idő foglyai, s ez nem teszi lehetővé mindig a megfogalmazott elvárások teljesülését. A Jogi és Információvédelmi Főosztály minden esetre törekszik a jelzett igényeknek megfelelni.
A személyi állomány idegen nyelvi képzéséről szóló HM utasítás tervezetét Magyar Ferenc mk. ezredes, a HM humánpolitikai főosztályának osztályvezetője ismertette. Bevezetőjében jelezte, az új szabályzás szándéka nem az állomány kizárása a tanulásból, hanem a lehetőségek megteremtése minél szélesebb kör számára. Kiemelt területként fogalmazódott meg a tudásszint karbantartásának biztosítása is.
Szincsák Gyula, hangsúlyozta: a Hosz az utasítást alapvetően jónak tartja, valóban fontos a szinten tartás kiemelt kezelése. A tervezet néhány elemében azonban nem veszi figyelembe kellő súllyal az állomány méltánylandó érdekeit, illetve bizonytalan, ködös kategóriákban fogalmaz, így a későbbiekben gondot okozhat a jogszabály alkalmazója számára, továbbá veszélyezteti a jogbiztonságot. Ezek közé tartozik a képzési díj 3 év utáni visszafizetésére vonatkozó rendelkezés a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén, hisz ez a térítési kötelezettség többek között tárgya lehet a felek megállapodásának. Célszerű pontosítani, konkretizálni az önhiba fogalmát, eseteit, megállapításának eljárási szabályait. Meggondolandó, hogy pl. betegség miatt a résztvevő ne kizárásra kerüljön (esetlegesen a későbbiekre hátrányos szankciókkal), hanem esetében a tanfolyam megszakítása nyújtson alternatívát. Tisztázásra javasolt, mikor járhat a katona csoportos tanfolyamra vagy egyéni képzésre. Magyar ezredes, a napirend előterjesztője a felvetésekre elmondta, hogy mivel az elhangzottakat részben megalapozottnak tartja, készek a tervezet szakértői egyeztetésen való pontosítására.
Angyal István ezredes, a HM humánpolitikai főosztályának osztályvezetője arról tájékoztatta a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórumot, elkészült a „Családsegítő Szolgálat” létrehozásának szakmai koncepciója, mely szándék szerint részévé válva a családtámogatási rendszernek, elsősorban a külszolgálat ellátása folytán időlegesen kettészakadt családok problémáira igyekszik válasz adni. Fő jellemzője, hogy nem anyagi juttatásokról van szó, hanem a kapcsolattartásban, a huzamos távollétből fakadó mentális gondok, gyakorlati kérdések megoldásában igyekszik közreműködni. A szóbeli és írásos előterjesztésre reagálva Szincsák Gyula, a Hosz álláspontját fogalmazta meg. Elmondta, hogy az érdekvédelmi szervezet is kezdeményezője volt a szolgálat létrehozásának. A koncepció megalkotása során világossá vált, hogy a tárca részéről elsődleges szempontként jelentkezett a költségtakarékosság, így a működés főleg a meglévő személyi és tárgyi feltételek bázisán, a humán ellátás erőforrásai felhasználásával valósul meg. Komoly kihívás lesz a segítő rendszer kodifikálása, hiszen a gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított feladatrendszer jónéhány összetevője nem csak a külszolgálaton lévő állományra, hanem a hazai szolgálatteljesítők jelentős hányadára is érvényes. (pl. a különélő katonacsaládok, vagy kritikus helyzetbe került házasságok) A sajátos átfedéseket a szolgáltatások igénybevételének szabályozásakor külön- külön mérlegelni kell, ellenkező esetben könnyen feszültségek forrásává válhat az állomány különböző csoportjai között. A segítségnyújtás konkrét formáinak meghatározásával a parancsnokok számára is egyértelmű jogi helyzetet kell teremteni, mire és mire nem intézkedhetnek. (pl. esetleges gépjármű igénybevétel esetén)
A tárca részéről elhangzó reagálásból kitűnt, hogy miniszteri utasítás konkretizálja majd a feladatokat és a funkciókat. A koncepció azonban arra is lehetőséget teremt, hogy civil szervezeteket is bevonjanak a munkába. A téma lezárásaként Komor Levente helyettes államtitkár elégedetten fogalmazta meg, hogy morális kérdésekben mindkét oldal azonosan gondolkodik.
A HÉF döntött következő ülésének időpontjáról és helyszínéről is: eszerint március 23-án, az MH HTEK objektuma lesz az egyeztetés helye. |
A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) február 23-án tartotta soros ülését, melynek elnöki tisztét ezúttal dr. Horváth József dandártábornok, a HM védelmi tervezési főosztályvezetője látta el. A munkaadói oldal ügyvivője Szabó József ezredes, a HM tervezési és koordinációs főosztály helyettes vezetője volt, míg a munkavállalói oldal ügyvivői tisztét Mészáros Géza, a Hosz elnöke távolléte miatt Szincsák Gyula, alelnök töltötte be. A honvédelmi minisztert dr. Komor Levente, a HM humánpolitikai helyettes államtitkára, míg a Honvédszakszervezetet Heiling Ottó és Szincsák Gyula alelnökök, valamint dr. Hortobágyi Tibor jogi ügyvivő képviselték...