Moszkva nem lát okot rá, hogy ne szállítson Iránnak S-300 típusú rakétarendszereket a meglévő szerződés alapján, mivel ezek védelmi fegyverek, így nem vonatkoznak rájuk a szankciók. A szállítás még nem kezdődött meg - mondta Vlagyimir Nazarov, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács helyettes titkára az Interfax hírügynökségnek.

Oroszország 2007-ben szerződött Iránnal a rakétarendszerek szállítására. Iráni illetékesek és Moszkva is rendszeresen hangsúlyozza, hogy egyik fél sem szándékozik felmondani a szerződést, mivel az S-300 szigorúan védelmi jellegű fegyver, ezért arra a szankciók nem vonatkoznak. A szállítás megkezdése már májusban esedékes lett volna, de az mind a mai napig nem kezdődött meg. Az Egyesült Államok és Izrael többször felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon az S-300 Iránnak történő szállításától. Ezzel kapcsolatban Nazarov azt mondta: akik ilyeneket követelnek, emlékezzenek arra, amikor katonai segítséget nyújtottak Grúziának, mielőtt az lerohanta Dél-Oszétiát 2008 augusztusában. Oroszország próbálta meggyőzni partnereit, hogy tekintsenek el a Grúziának nyújtott katonai segítségtől, de felhívásait figyelmen kívül hagyták. A grúz agresszió következtében orosz katonák és békés orosz állampolgárok vesztették életüket - mondta Nazarov.

Irán Oroszország számára fontos stratégiai partner, jelentős szerepet tölt be a regionális biztonság garantálásában, ezért Moszkva érdeke a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése számos téren. Elfogadhatatlan azonban az oroszok számára, hogy Irán atomfegyverhez jusson, ezért aggasztóak az Iránból érkező jelzések. Nazarov szerint Teheránnak maximálisan együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. "Ha Irán atomfegyverhez jutna, az súlyos következményekkel járna: dominóeffektust váltana ki, a térség számos országa tenne jelentős erőfeszítéseket, hogy ilyen fegyverhez jusson, s ezen az alapon újabb válságok és konfliktusok robbannának ki" - mondta.

Az orosz tisztségviselő arra figyelmeztetett, hogy egy Irán elleni katonai csapás hatalmas hiba lenne, felrobbantaná a helyzetet, és rendkívül negatív hatással lenne az egész világ, ezen belül Oroszország számára is. Az iráni nukleáris problémát kizárólag diplomáciai úton kell megoldani, és az ilyen eszközök még nem merültek ki - mondta, hozzátéve, hogy Oroszország erről igyekszik meggyőzni az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagállamát is. Moszkva kezdettől ellenzi az Irán elleni szankciókat, de az utóbbi hónapokban a legmagasabb szinten többször is jelezte, hogy bár nem hisz ezek hatásában, belátja, hogy a szankciók bizonyos körülmények között elkerülhetetlenné válhatnak. A BT többi vétójoggal rendelkező tagállama közül csak Kína ellenzi az újabb szankciók bevezetését, de ha Oroszország elfogadja, megfigyelők szerint Kína nem akadályozná meg azokat.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap ismét figyelmeztette Iránt, hogy gondolja át veszélyes nukleáris programját, mert különben nem hagy más lehetőséget a nemzetközi közösségnek, mint hogy növelje ennek az árát. Hillary Clinton erről Dohában, a katari fővárosban, az amerikai-iszlám fórumon beszélt. A külügyminiszter közel-keleti körutat tesz, hogy nagyobb arab diplomáciai támogatást szerezzen Iránnal szemben. Foglalkozott az izraeli-palesztin párbeszéd hiányával is, amit csalódást keltőnek minősített.