Vissza a főoldal

A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportja (MH PRT) egy kétnapos feladat keretén belül, október első két napján olyan távoli járásba jutott el, ahol az elmúlt évben magyar katona nem járt.

Tala wa Barfak távoli járásnak számít Baghlan tartományban, ahová az út - és terepviszonyok miatt igen sokára lehet eljutni. Érdemesebb több napra tervezni a feladatokat, így történt ez most is a „OP Fulcrum 2011” művelet előkészítésekor. Az út tervezése nem történt másként, mint ahogy a katonai műveletek megtervezésénél szokásos. A feladatok számbavétele, az időrend összeállítása, a résztvevők körének meghatározása, és az információk begyűjtése a környékről, mindezek ismeretében lehetett csak a menet oszlopot összeállítani és felmálházni a járműveket. Nem a szokásos számú járművekkel történt a megindulás, mert a menetoszlop több mint kétszáz méter hosszúra nyúlt. A járművek többsége az US haderőtől kölcsönbe kapott HMMWV típusú járművek voltak.

Az út kisebb része műút, de a nagyobbik szakasza javított talajút minőségű tele apró kővel, na meg a por. Ezen a szakaszon volt az a rész, amelyet az erős tavaszi áradás elmosott és járhatatlanná tette az utat. Az amerikai hadsereg pénzügyi támogatásának és USAID szakemberei közreműködésének köszönhetően felújításra és augusztus végére átadásra került ez a három kilométeres szakasz, annak érdekében, hogy a térségben lakók eljuthassanak a járás központjába, Pol-e Khumriba.

A feladat célja volt a PRT által végrehajtandó CIMIC projektek azonosítása és helyszíni felmérése, értékelésre való előkészítése. A helyszínre érkezést követően a PRT CIMIC és PSYOPS részlegébe tartozó két Összekötő csoport megkezdte a helyi kormányzati szervekkel való találkozók végrehajtását, illetve a beérkezett kérelmek alapján tervezett lehetséges projekt helyszínek felmérését. Tala wa Barfak járásból számos kérelem érkezett az utóbbi időben a PRT-hoz helyi kormányzati épületek, oktatási létesítmények építésére, illetve felújítására. A járás Baghlan tartomány legelmaradottabb területei közé tartozik, ahol többséget alkotnak az egykori mongol hódítók leszármazottai, a hazarák. A hazara etnikum az elmúlt évtizedekben sokat szenvedett az egymást követő politikai rendszerek alatt faji és vallási diszkrimináció miatt.  Afganisztán központi, hegyvidéki része (Hazaradzsat) is a többséget alkotó hazara népcsoportról kapta elnevezését, amelynek északkeleti részén található Tala wa Barfak járás. A régió nem részesült kormányzati és ISAF által végrehajtott fejlesztésekben olyan mértékben, mint a tartomány más területei.

Mialatt az Összekötő csoportok az Őr- és Biztosító század kijelölt erőivel a feladataikat hajtották végre, a műveleti erők egy része, az MH PRT parancsnokának Dr. Ruszin Romulusz ezredes irányítása mellett elfoglalta az előretolt műveleti bázist (Forward Operation Base – FOB), ahonnan irányította a CIMIC szakfeladatot ellátó erőket. Az Összekötő csoportok állománya az első napra kitűzött feladatok eredményes teljesítését követően visszatért az FOB-ra, ahol nyugvásbiztosítás mellett éjszakáztak.

Másnap a feladatban résztvevő erők egy oszlopban haladtak Wado-völgy bejáratáig, ahol a két Összekötő csoport megkezdte a tervezett feladatok végrehajtását. Az egyik oszlop a Wado településen található iskolát látogatta meg, ahol ideiglenes osztályteremként alkalmazható iskolasátrakat és tanszereket adtak át, valamint felmérték az iskola állapotát. A másik Összekötő csoport a biztosító erőkkel továbbhaladt Shutor Jangal településre, ahol egy középtávú fejlesztés keretében megvalósítandó híd előzetes felmérését valósították meg, valamint a helyi vezetőkkel tárgyaltak a projekt kivitelezésének egyes kérdéseiről.

Az eredményes tárgyalást követően az erők Shutor Jangal területén találkoztak, ahonnan egy oszlopban megkezdték a menetet Camp Pannoniába az MH PRT bázisára. A feladat során számos nehézséggel kellett megküzdeni a résztvevő katonáknak. Az egyik a nagy távolság volt, Tala település mintegy 120km távolságban fekszik Pol-e Khomritól, de ebből mindösszesen 60 kilométer a szilárd burkolatú út, így a távolság leküzdéséhez a hosszúra nyúlt menetoszlopnak hat és fél órára volt szüksége.

A PRT kis alegységei közé tartozik a UAV pilóta nélküli repülő eszközt működtető csoport. Feladata volt a menetek megkezdése előtt a légi felderítés, és a készenlét biztosítása a nyugvás alatt. A csoport működése kiemelkedő az előző PRT-khoz képest, mert több reptetést hajtottak végre ez idáig, mint elődeik. A műveletre való felkészülés kapcsán a rendszeresített számítógépes programmal szimulációs repülést hajtottak végre a tervezett útvonal mentén. A terep előzetes értékelése fontos, hiszen a magas hegyek nagyban tudják befolyásolni a repülés menetét. A légi felderítés adatai továbbításra és kiértékelésre kerültek, amelyet a parancsnok a döntéseinél figyelembe vett. Szerencsére a környező területeken nem volt olyan csoportosulás, ellenséges tevékenység, ami miatt a műveletet meg kellett volna szakítani. A csoport felkészültségének köszönhetően, nem volt meghibásodás, pedig a terep nehézségei, a szél kiszámíthatatlansága, mind befolyásolta a repülő eszköz eredményességét. A UAV biztosításának köszönhetően a terep valós idejű felderítése és a friss információi nagyban hozzájárult a művelet sikeres végrehajtásához.

A parancsnok kezében egy másik légi felderítő repülő eszköz is volt, ez pedig a német légierő HERON típusú UAV eszköze. Ezen támogatást a PRT TACP (Tactical Air Control Party ) csapata igényelte meg az RC North –tól. A HERON képes akár egy napig is a levegőben maradni és az előre megadott koordináták alatt lévő területről képet továbbítani még éjszaka is. A nyugvás biztosítása és a másnapi út felderítése volt a feladata, ami a JTAC-ken ( Joint Terminal Attack Controller ) keresztül volt biztosítva. Az összeköttetés felvétele rádión történt. Az adott koordináta elérésekor a kezelő részére más koordináta is megadásra került, de az onnan érkező adatok is a biztonságos helyzetet tükrözték. A menet során a légi támogatást az amerikai szárazföldi haderejének 1 számú lég-lovas hadosztályának kettő AH-64 Apache típusú helikoptere biztosította. Megjelenésükkor az oszlopba lévők, de különösen a parancsnok érezte úgy, hogy ez egy „igazi hadművelet”, hiszen az otthoni gyakorlatok alkalmával szintén a légi támogatás kérése és biztosítása alapvető fontosságú a hadműveletek során. A légi eszközök megjelenése tükrözte igazán az ISAF erőinek jelenlétét a térségbe. A TACP és így a JTAC-k munkájuk kiválóra vizsgázott az előkészítő és végrehajtó fázisban egyaránt. A légtér uralma és földi erő összekötése az együttműködés csúcsa, ami az adott helyzetben életeket menthet meg.

A műveletbe bevont gépjármű eszközök felkészítésének sikereként könyvelhető el, hogy a technikai eszközök közül a feladat során gyakorlatilag csak kettő eszköznél következett be műszaki meghibásodás. Az egyik HMMWV-nél, amely utánfutót vontatott, fék hiba, a másik HMMWV-nél pedig fék és hűtő rendszer meghibásodás történt. A gyors helyzetfelmérés után az FP parancsnoka intézkedett a vontatás megszervezésére. A meghibásodott jármű utánfutóját másik eszközre akasztották, majd a vonóháromszöget alkalmazva tovább folytatták a menetet. Mindkét meghibásodás során a szállító rajparancsnok segítségével a meghibásodott járművek akasztása megtörtént, így nem sok időt kellett várakozni. A Pol e Khomri felé vezető úton, a távolság közel két harmadát megtéve jelentkezett egy újabb meghibásodás, váltómű probléma. Mivel az oszlop sebessége jelentősen lelassult, ezért ezt a járművet is vontatni kellett táborig. A menet során jelentkező műszaki meghibásodások sorát tovább színesítette, hogy defektet is kapott az egyik HMMWV. A kerékcserét követően már több műszaki probléma nem jelentkezett. A táborba érkezést követően a műszaki meghibásodások kijavítása a javító raj állományának komoly feladatot jelentett, amely az éjszakát is igénybe vette. A rend az, hogy feladat befejezése után át kell vizsgálni az összes igénybe vett járművet és a szükséges javításokat el kell végezni, mert másnap a járműveknek üzemképesnek kell lenniük az újabb bevetésre.