Augusztus 31-ével hivatalosan is befejeződtek Irakban az amerikai katonai műveletek, innentől kezdve az Amerikai Egyesült Államok mintegy 50 ezer katonája már csak kiképzői, mentorálási és tanácsadói feladatokat tölt majd be a helyi biztonsági erők mellett. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a közel-keleti országban érvényesülő súlyos feszültségeknek is vége.

Több mint hét évvel Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntése után, augusztus 19-ére virradóra kivonult Irakból az amerikai csapatok utolsó harcoló dandárja: a mintegy 5 ezer katonát számláló 4. Stryker gépesített könnyűlövész dandár Kuvait felé hagyta el Irakot. Ezt követően, augusztus 31-én véget ért az Iraki Szabadság Hadművelet, így a közel-keleti országban már „csak” 50 ezer amerikai katona állomásozik, akik elsődlegesen kiképzési és mentorálási feladatokat látnak el az iraki erők mellett.

Amerika Obama mögött

„Az elmúlt 24 órában közzétett felmérések szerint az amerikai közvélemény egyetért Barack Obamával a harcoló erők kivonása terén”, mondta  Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, kiemelve, hogy az eltérő közvélemény-kutatások eredményei alapján az amerikaiak 50-70 százaléka támogatja Obama Irak-politikáját. Ez lényegesen magasabb helyeslő arányt jelent az egyéb területeken mértnél, hiszen Obama immáron szinte minden fontos kérdésben 50 százalék alatti népszerűséggel rendelkezik.
„Történelmi mellényúlás volt, amikor a háború kitörése után mindössze másfél hónappal George Bush kijelentette, hogy annak vége”, vélekedett Nógrádi György. „Ami a háború okait illeti, ma már tudjuk, hogy nem támasztották őket alá megfelelően: tömegpusztító fegyvereket nem találtak Irakban, az pedig tévedés volt, hogy Szaddám Huszein kapcsolatban állt volna az al-Kaidával. Egy diktátornak nincs szüksége az al-Kaidára.”

Irakban a háború kitörése óta mintegy 100 ezer polgári személy esett a különböző erőszakcselekmények áldozatául. „Emellett az Abu Graib börtönben történtek, Guantánamó, illetve az amerikai hazafias törvény rengeteget ártottak a nyugati világnak, jelentősen rontva a pozíciókat”, tette hozzá a szakértő. „A háború további következményeként a térségben megerősödött Irán, illetve az a Szaúd-Arábia, mely meglehetősen furcsa politikát folytat”, emlékeztetett Nógrádi György arra, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekményeket elkövető 19 merénylőből 11 szaúdi származású volt. A háború emellett eddig mintegy 4400 katonaáldozatba és mintegy 800 milliárd dollárjába került Washingtonnak.

„Az amerikai harcoló erők kivonásával a háború katonai részének vége, innentől a politikáé a terep, a megoldás azonban nehéz”, hangsúlyozta a szakértő. „Márciusban, a választások nyomán megalakult az iraki parlament 325 képviselővel, és a felek azóta sem voltak képesek kormányt alakítani. A békefolyamattal szemben három fő erő is ellenérdekelt: a szunniták, az al-Kaida és Irán. Közben pedig rengetegen el is menekültek az országból, Jordániában például már önálló iraki kolóniáról is beszélhetünk. Az ország a kőolajtartalékok miatt hihetetlenül gazdag, ám a lakosság roppant szegény: az egy főre eső GDP tekintetében mindössze a 159. helyen áll világviszonylatban.” Nógrádi György szerint ugyanakkor Obama komoly kül- és belpolitikai sikerének tekinthető, hogy sikerült ténylegesen is átadnia a hatalmat az irakiaknak.

Arra a kérdésre, hogy az iraki csapatkivonás mennyiben befolyásolja az Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalását, illetve Washington hozzáállását Iránhoz, Nógrádi György úgy válaszolt: Afganisztánt illetően az Egyesült Államok mostani célja ugyanaz, mint ami Irakkal kapcsolatban is érvényesült az elmúlt időszakban. „Miután felállt a 240 ezres afgán hadsereg, illetve felálltak a 160 ezer fős belügyi erők, az amerikaiak ki akarnak vonulni Afganisztánból. Ez azonban meglehetősen nehéz lesz, főleg Hamid Karzai-jal az elnöki poszton, hiszen neki nincs stabil támogatottsága. Nem véletlenül ragaszkodik annyira az amerikai katonai jelenléthez.”

Iránt illetően a biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzet jelenleg már túllépett azon, hogy békés eszközökkel megakasszák Irán nukleáris programját, így az elsődleges amerikai cél jelenleg egy esetleges izraeli katonai csapás megakadályozása, különösen, amennyiben arra Washington tudomása nélkül kerülne sor. „Busherben jelenleg már üzemel az erőmű úgy, hogy azt a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség ténylegesen ellenőrzi, az egyéb iráni atomlétesítményekben azonban folyhat más célú nukleáris tevékenység is”, tette hozzá Nógrádi György. „Az amerikai harcoló alakulatok kivonása azonban a valós iraki légvédelem megszűnését is jelenti egyben, így Izrael akár át is tud repülni Irak területe felett, ha ilyen politikai döntés születne.”
Végleges döntés?

Habár az Amerikai Egyesült Államok lakossága helyesli a kivonulást, a friss felmérések tükrében az irakiak többsége szerint rosszkor történt az amerikai csapatkivonás, és ennek káros következményei lesznek. Egy, a héten közzétett, 1150, 18 évnél idősebb iraki részvételével, augusztus 15. és 22. között elvégzett felmérésben a megkérdezettek 59,8 százaléka felelt nemmel arra a kérdésre, megfelelő időpontban történt-e a csapatkivonás. A válaszadók 51 százaléka szerint a tömeges kivonásnak káros hatásai lesznek az országra, mindössze 25,8 százalék vélte ennek az ellenkezőjét. A megkérdezettek 41,9 százaléka szerint Obama nem törődik Irakkal, 39,8 százalékuk az ellenkezőjét gondolta, 15,5 százaléknak nem volt véleménye.

Mindazonáltal a jelenlegi álláspontok szerint az Amerikai Egyesült Államok csak az iraki biztonsági erők teljes kudarca esetén kezdene újra hadműveletekbe Irakban. Raymond T. Odierno, az országban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka szerint ez kevéssé valószínű. Odierno szerint 2011 után az amerikai szerepvállalás már csak az iraki légtér és a határok biztosításában történő segítségnyújtásra terjedne ki. „Egy erős, demokratikus Irak stabilitást hoz a Közép-Keletre, és ha két, három, vagy öt év múlva azt látjuk majd, hogy Irak ebbe az irányba halad, akkor, úgy gondolom, sikeresnek minősíthetjük hadműveleteinket”, jelentette ki a tábornok.

Irakban 2007-ben állomásozott a legtöbb amerikai katona, ekkor több mint 170 ezer fő teljesített szolgálatot a közel-keleti országban. „Jelenleg az irakiak 2014-ig kérnek amerikai támogatást”, mutat rá Nógrádi György, aki szerint legjobb esetben valamikor 2015 és 2020 között alakulhat ki valamilyen stabilitás Irakban. Az Egyesült Államok jelenleg két bázist üzemeltet Kuvaitban, Bahreinnél állomásozik az 5. Amerikai Flotta, de Katarban, Ománban és az Egyesült Arab Emirátusok területén is működnek támaszpontok.