Hadiipari mérföldkövek 2010-ben 2. rész

225 nap a Föld körül

2010. április 22-én az Egyesült Államok légiereje földkörüli pályára állította X-37B típusú pilótanélküli repülőgépét, amely automata üzemmódban végrehajtott repülése után december 3-án tért vissza a Földre. Richard W. McKinney, a védelmi minisztérium magas rangú tagja elmondta, hogy az X-37B ürrepülőgépnek köszönhetően az Egyesült Államok légiereje olyan képességek birtokába jutott, amelynek segítségével berendezéseket képesek a világürbe juttatni, kísérleteket végezni ott, majd az eszközöket visszajuttatni a Földre. Az X-37B burkolata a repülés során hét sérülést szenvedett ürszeméttel történt ütközés miatt, illetve a leszállás végrehajtása során a főfutó egy kereke megsérült.

Az X–37 Advanced Technology Demonstrator (Fejlett Technológia-Demonstrátor) kísérleti ürrepülőgép, melyet a Boeing cég fejleszt és épít, eredetileg a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Tervek Ügynöksége) és a NASA (X–37A), majd később az Egyesült Államok légiereje megrendelésére, az X-40 ürrepülőgép alapjain.

Az X–37B-t eredetileg egy ürrepülőgép segítségével állították volna földkörüli pályára, de ezt a tervet a Columbia ürsikló katasztrófája miatt felül kellett bírálniuk. Az ürrepülőgép áttervezése mellett döntöttek, így azt egy Atlas V 501 rakéta állította pályára. A Boeing és az amerikai légierő a következő X-37B felbocsátást 2011 tavaszára tervezi.

Az Egyesült Államok története során első ízben hajtott végre sikeres automata üzemmódban végrehajtott repülést és leszállást pilótanélküli ürrepülőgéppel. Ez a repülés szintén elsőnek nevezhető a szovjet „Buran” ürrepülőgép 1988. november 15-ei fellövése óta. A Buran szovjet pilótanélküli ürrepülőgépet Bajkonurból egy „Energia” hordozó-rakéta állította pályára. A szovjet ürrepülőgép 205 perces repülése alatt kétszer kerülte meg a Földet, majd teljesen automata üzemmódon végrehajtotta a leszállást.

Hiperszonikus sebesség

2010. május 26-án került sor az Egyesült Államokban az X-51A Waverider hiperszonikus rakéta első kísérleti repülésére. A specialisták véleménye szerint a kísérleti repülés „95%-ban volt sikeres”, mivel a repülés során az irányító központ elvesztette a rakéta feletti kontrolt, a rakéta instabillá vált, aminek következményeként a szakemberek kénytelenek voltak beindítani az önmegsemmisítést. A meghibásodás pontos oka még nem ismert. A repülés során a Waverider elérte az 5 Mach sebességet. A meghibásodás ellenére sikeresnek nevezhető az X-51A tesztrepülése, mivel annak célja a hajtómü müködésének ellenőrzése volt és nem a rakéta minden rendszerének tesztje. Az Egyesült Államok légiereje arról egyelőre nem nyilatkozott, mikor kerül sor a hiperszonikus rakéta, következő kísérleti repülésére.

Az X-51A tesztrepülésének szimulációja

A Boeing cég az egy új, hiperszonikus rakéta fejlesztését is tervezi, amely az X-51A+ típusjelet kapja, és a munkálatok azok után kezdődhetnek meg, hogy az X-51A sikeresen teljesíti az összes tesztet.

Az X-51A+ szuperszonikus rakétát gyors célazonosító és megsemmisítő berendezésekkel látják el, valamint az új rakétát képessé teszik repülési pályájának éles megváltoztatására és a levegőben való tájékozódásra.

Többmilliárdos tranzakció

2010 őszén Szaúd-Arábia összesen mintegy 60 milliárd dollár értékben rendelt fegyvereket és haditechnikai eszközöket az Egyesült Államoktól. Ez a tranzakció, lévén a Kongresszus áldását adta rá, az USA történetének legnagyobb fegyvereladása. A 60 milliárd dolláros csomag többek között 70 darab Boeing AH-64D Apache Longbow Block III típusú helikoptert és 84 darab Boeing F-15SA Strike Eagle típusú vadászrepülőgépet is tartalmaz. Ezen kívül Szaúd-Arábia fegyvereket, hajtómüveket, fedélzeti lokátorokat (AN/APG-63(v)3) kap a helikopterekhez és vadászgépekhez.

A megrendelés tartalmaz még 72 darab Sikorsky UH-60M Black Hawk szállító, 36 darab Boeing AH-6i Little Bird könnyü, felderítő, valamint 12 darab MD-530F típusú kiképző helikoptert is.

Minden haditechnikai eszköz a legújabb modifikáció szerint készül, és azokba a legújabb verziójú hajtómüvek, felderítő- és önvédelmi rendszerek, kommunikációs berendezések kerülnek beépítésre. A megrendelésnek köszönhetően az amerikai cégek az elkövetkező 15-20 évre elegendő munkát tudhatnak magukénak.

A megrendeléssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa a szerződés néhány pontját „blokkolhatja” átengedve azt Izraelnek, amely ország az USA legbefolyásosabb partnere az Irán elleni kérdésben. Korábban Izrael kormánya erősen tiltakozott az ilyen mértékü haditechnikai eszközeladás ellen Szaúd-Arábia számára, mivel úgy vélte felborul a térségben az erőegyensúly. Ezzel együtt a Pentagon véleménye szerint a Perzsa-öböl térségében Szaúd-Arábia az Egyesült Államok legfőbb szövetségese.

A felsorolást, a hadiiparra is kiható gazdasági világválság ellenére folytathatnánk. Megemlíthetnék a Bulava rakéta tesztsorozatát, amely a sok sikertelen kísérlet ellenére végre sikeres indításon van túl, de ide kívánkozik az Egyesült Államokban futó Electromagnetic Railgun INP (INP, Innovative Naval Prototype) tesztsorozat, amely legutóbbi kísérletekor, 2010. december 10-én 33 megajoule energiájú „lövést” produkált. A cél egy 64 MJ energiájú railgun megalkotása.

Időközben 2011-ben is megtörtént az év első jelentős haditechnikai eseménye; 2011. január 11-én, Robert Gates amerikai védelmi miniszter hivatalos kínai látogatása idején, levegőbe emelkedett a J-20 típusjelzésü kínai, ötödik generációs vadászrepülőgép.