2024. 02. 26. hétfő
Edina
: 389 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A repülőfedélzeti lézer lesz az új csodafegyver?

Art of WAR  |  2007. 11. 26., 08:17

A lézertechnológiát az élet szinte minden területén alkalmazzák már, a gyógyászattól a szórakoztató elektronikán át a harcászatig. Ez utóbbi területen eddig főleg a célmegjelölés és az ezzel összefüggő precíziós csapásmérés során vették hasznát. Az amerikai kormány megbízásából a Boeing cég vezetésével azonban már zajlik egy új, minden eddiginél ígéretesebbnek tűnő lézerfegyver fejlesztése, mely a ballisztikus rakéták elleni harcban lehet eredményes.

Mire jó a lézer?

Az eredeti angol kifejezés a LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – azaz fénykibocsátás indukált emisszióval) volt. Ez a gyakorlatban – erősen leegyszerüsítve – azt jelenti, hogy a fényforrások egy olyan speciális típusa, mely rendkívül nagy energia továbbítására is képes lehet. Ezt a fizikai tulajdonságát lehet katonai célokra alkalmazni, mivel egy megfelelően nagy teljesítményü lézer képes lehet a levegőben megsemmisíteni vagy legalábbis megrongálni a rakétákat vagy a különféle repülőeszközöket. Az interkontinentális ballisztikus rakéták jelentik napjainkban a globális katonai fenyegetés egyik legfontosabb elemét. A hagyományos nagyhatalmakon kívül számos egyéb ország tett szert ballisztikus rakétákra, ezek közül leginkább a nukleáris ambíciókkal megáldott Irán és Észak-Korea okoz aggodalmat a nagyhatalmak vezetőinek. Az ellenük való többlépcsős védekezés egyik alkotórésze lehet a lézerfegyver.    Az egész technológiával kapcsolatban gondot jelent azonban az a tény, hogy a lézerfény nagyon érzékeny a légkörben található párára, szennyeződésekre, az atmoszféra tehát szétszórja, elnyeli és csökkenti a fény erejét. Ráadásul a földfelszínen telepített lézerek alkalmazását nagymértékben zavarnák a tereptárgyak, a kézenfekvő megoldás tehát az, hogy levegőbe kell emelni az egész berendezést. Ez sem olyan egyszerü azonban…

A Boeing B747 felépítését szemlélteti ez a makett

Repülőfedélzeti lézer

Az ABL (Airborne Laser) rendszer egyik komponensét egy hatalmas méretü, General Electric hajtómüvekkel felszerelt Boeing B747-es Jumbo repülőgép, míg a másik részét maga a lézerberendezés alkotja. Ahhoz ugyanis, hogy a lézerfény megfelelő energiájú legyen, egy meglehetősen nagy méretü energia-előállító rendszerre van szükség, mely nem fér bele egy ennél kisebb repülőeszközbe. A szakértők szerint legalább megawattos teljesítményünek kell lennie a lézernek, hogy értékelhető teljesítményt nyújtson. A lézernek nem kell feltétlenül megsemmisítenie, elég, ha komoly sérülést okoz az interkontinentális rakétáknak, de ehhez a kilövés helyszínéhez képest a hordozó repülőgépnek maximum 600 kilométeres távolságon belül kell járőröznie, sőt, bizonyos esetekben a célponttól mindössze 300 kilométerre. Ez a kritérium – a mai légvédelmi rendszerek képességeit figyelembe véve – meglehetősen kockázatos is lehet. Ráadásul a repülőfedélzeti lézer energiája nem elegendő a földfelszíni célok ellen, így a rendszer alkalmazhatósága behatárolt.

Az ABL repülőgép könnyen felismerhető jellegzetes orr-részéről 

A hordozóeszköznek kiválasztott repülőgép a Boeing B747-es -400F, azaz a közismert „púpos” Jumbo teherszállító változata, mely alapesetben 113 tonna tömegü árut képes 8240 km távolságra elszállítani. A gyártó szerint ez a típus jelenleg a világ leggazdaságosabban üzemeltethető áruszállító repülőgépe, tehát kiváló platform a repülőfedélzeti lézer számára. A Boeing a célnak megfelelően kiszerelt minden felesleges berendezést a sárkányszerkezetből, és átalakította a típust, hogy beleférjen a hadsereg elvárásainak megfelelő berendezés. Bármennyire jónak tünik is, a Jumbo sem tökéletes megoldás azonban, éppen a mérete miatt meglehetősen költséges a beszerzése, ugyanakkor egy esetleges háborús konfliktus során vonzó célpontot nyújt az ellenfél számára. A fegyver lelke a nagy teljesítményü lézer és a különféle érzékelők, elektronikai rendszerek. A harctéri övezetben járőröző ABL repülőgép először az infravörös érzékelői segítségével azonosítja a kilőtt ballisztikus rakétát. Ezt követően több kisebb teljesítményü lézer befogja és követi a rakéta mozgását, hogy a számítógépes rendszer kiszámítsa annak sebességét, röppályáját, és a pontos célzás érdekében az atmoszféra különböző paramétereit. Ha megvan minden adat, a gép 3-5 másodpercen keresztül lő ki lézersugarakat az orrából, így a rakéta a már a kilövési zónában megsemmisül, esélyt sem adva arra, hogy pusztító töltetét a cél közelébe juttassa.

Pró és kontra

Az ABL rendszerre már eddig is sok pénzt költöttek el, a fejlesztés vége pedig még nem is látható, többek között a véglegesnek szánt, nagy teljesítményü lézer sincs még készen. Az amerikai kongresszus ráadásul felére csökkentette a program támogatására szánt keretet, így a fejlesztés csúszhat, sőt le is állhat. Az ellenzők szerint a rendszer csak elméleti szinten müködőképes, és az iráni, illetve észak-koreai rakéták sem jelentenek akkora veszélyt, mint azt a Pentagon állítja.Másrészt kétségtelen, hogy a lézertechnológia ígéretes lehetőségeket kínál a harcászati alkalmazás terén, így a fejlesztésére szánt idő és pénz is megtérülhet. A B-747-400 ABL repülőgép első felszállását a Boeing wichitai üzemének betonjáról hajtotta végre, azóta gőzerővel zajlanak a tesztrepülések. A fejlesztésben részt vesz a Lockheed és a Northrop is. A Boeing már bejelentette, hogy sikeresen tesztelte az ABL felismerő- és követőrendszerét, és nem okozott problémát a célrepülő elégetése sem. A szakemberek most a rendszer további tökéletesítésén dolgoznak, a tervek szerint – feltéve hogy nem vonják meg a fejlesztési keretet – 2009-ben már élesben, ballisztikus rakéták ellen is el tudják végezni a teszteket.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 15., 15:16
Új-Zéland Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Lockheed Martin Marietta-i üzemében lefestették az első C-130J szállító repülőgépüket, mely tervezetten idén érkezhet Új-Zéland légierejéhez.
2024. 02. 14., 13:34
Az „Embert a Vasra!" toborzókampány keretében ötszáznál több fiatal jelentkezett Tatára, közülük kerül ki majd a végső állomány – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter február 13-án, Tatán, a Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztályához jelentkezett állomány bevonulásán.
2024. 02. 09., 11:15
Újabb mérföldkő a magyar KC-390-es programban: 2024. február 8-án Brazíliában levegőbe emelkedett a Magyar Honvédség első Embraer KC-390 típusú katonai szállítórepülőgépe, ami a tervek szerint ez év folyamán érkezik Magyarországra.
2024. 02. 06., 11:13
A legnagyobb volt, a legtöbb nehézlöveggel felszerelve és egyben a legfényűzőbb. Mielőtt egyáltalán szolgálatba állt volna, már három ország is birtokolta. Ez volt a HMS Agincourt csatahajó, egy igazi különlegesség a hadihajók között.
2024-02-05 13:57:16
2024. január 12-én Detrich István úr és a Meteor Természetbarát Turista Egyesület meghívására a kaposvári Takáts Gyula Könyvtárban tartott vetítőképes előadást Huszár András, „A hadak útján – Katonahőseink nyomában” címmel. Az előadás anyaga már visszanézhető!
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 02. 22., 09:38
A terv közös katonai gyakorlatokat, konferenciákat, oktatási-, képzési- és kiképzési, hadtörténeti és hadisírgondozási együttműködést, valamint hagyományőrző rendezvényeket, programokat foglal magába a 2024-es évre.
2024. 02. 21., 13:18
Külszolgálati feladataik befejezése előtt ünnepség keretében vehették át a békefenntartásért járó érdemjeleiket az ENSZ Libanoni Békefenntartó Misszióban (United Nations Interim Force in Lebanon – UNIFIL) szolgáló magyar és lengyel katonák.
2024. 02. 20., 15:31
A bizalom és a kölcsönös segítségnyújtás mellett az alapszerződés 5. pontja, ami meghatározó, mondta el Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
2024. 02. 19., 15:54
A NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport híradó szakállománya felkészítését hajtották végre februárban a székesfehérvári MH Nagysándor József 51. Híradó- és Vezetésbiztosító Dandár laktanyájában.

  JETfly Magazin

A Gripenek beépített tűzfegyvere, a 27 mm-es Mauser BK 27 revolver-gépágyú több európai harci gép fedélzetén is megtalálható. A története egészen a második világháborúig nyúlik vissza - vagy esetleg még tovább?