A pilóta nélküli repülő eszközök (Unmanned Aerial Vehicle – a továbbiakban UAV) elleni fegyverek nagyszámú megjelenése arra utal, hogy a komolyabb fejlesztésekre fordítható védelmi költségvetéssel rendelkező országokban tudatosult az ilyen fegyverek kifejleszésének a szükségessége, sőt mi több, a hatékony UAV-k elleni védelem árát megfizetni is hajlandóak.
A fenti kategóriába tartozó fegyverek iránti keresletet a piacokon a kisméretű, olcsón beszerezhető UAV-k egyre nagyobb mértékben történő megjelenése váltotta ki, amelyeket a bűnözők és az Iszlám Állam terroristái már alkalmaznak, illetve a továbbiakban is felhasználhatnak.
Ezeknek a sokkal kifinomultabb, úgynevezett UAV-k elleni védelmi (Anti UAV Defense) rendszereknek a használata biztonságosabb, mivel lézerrel vagy elektronikus jelekkel semmisítik meg (illetve hatástalanítják) a pilóta nélküli légi járműveket, aminek köszönhetően azok kisebb kockázatot jelentenek a civil lakosságra. Példának okáért egy Kompakt Lézerfegyver Rendszer (Compact Laser Weapon System – CLWS) elég könnyű ahhoz, hogy helikopterre vagy Hummerre szereljék fel. Az eszköz képes fizikailag megsemmisíteni kisméretű UAV-ket 2 kilométeres, illetve azok szenzorjainak (például a videokameráinak) üzemképtelenné tételére akár 7 kilométeres távolságig.
(A Hummer számos ország hadereje által használt HMMWV – High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle, magyarul nagy mozgékonyságú többcélú kerekes jármű. A Hummer egyike a legnagyobb 4x4 (négykerék-meghajtású) gépjárműveknek, aránylag magas üzemanyag fogyasztással – a fordító kiegészítése) A Kompakt Lézerfegyver Rendszer tűzvezető eleme a kijelölt célt automatikusan követi és lézert a kiválasztott célon tartja a lövés ideje alatt. Egy UAV lelövése, vagy kameráinak üzemképtelenné tétele maximum 15 másodperces lézer kibocsájtást vehet igénybe.
Létezik egy másik, még kisebb méretű fegyverrendszer, ami egy személy által szállítható és működtethető. Ez az úgynevezett Drónvédelmi (DroneDefender) rendszer egy 6,8 kilógrammos elektronikus lőfegyver, ami képes megzavarni egy kisméretű drón vezérlő jelét. A fegyver, tekintettel annak néhány száz méteres hatótávolságára, a rendőrség számára jelenthet megoldást a drónok elleni védelemben. Létezik egy a Drónvédelmi rendszerhez hasonló csúcsminőségű rendszer is, ami képes többféle szenzor (vizuális, hő, radar) adatait felhasználni a kisméretű UAV-k felderítésére, majd fókuszált rádiójel zavarással megszakítani az UAV és az azt irányító jeladó közötti kapcsolatot és ezzel a legtöbb esetben megakadályozva azt a tervezett feladata végrehajtásában.
A fenti UAV-k elleni védelmi rendszerek felderítési távolsága 10 kilométer (vagy több), a zavarási képesség határa néhány kilométertől 8 kilométerig változhat. A védelmi rendszer azonban hatástalan lehet az előre programozott útvonalú és feladatú UAV-k esetében. (A pilóta nélküli repülőgép - angolul Unmanned Aerial Vehicle, UAV, am. „személyzet nélküli légi jármű”, vagy Remotely Piloted (Aerial) Vehicle, RPV, am. „távolról irányított (légi) jármű”, vagy drón (az angol drone = here (méh) szóból - elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája – a fordító kiegészítése). A pilóta nélküli repülőeszközöket légifényképek készítésére vagy akár kismennyiségű robbanószer célba juttatására is használhatják.
Mindeddig senki sem próbálta alkalmazni, vagy legalábbis sikerrel nem alkalmazott kisméretű, felfegyverzett UAV-t, azonban Észak-Koreát, hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot már tetten érték automatikus irányítású kisméretű felderítő UAV alkalmazásán. Ha ezeket az eszközöket észlelik, akkor a jelenleg rendelkezésre álló hagyományos föld-levegő, vagy levegő-levegő légvédelmi fegyverekkel (rakétával vagy géppuskával) kell, hogy megsemmisítsék.
Izrael Állam és a Koreai Köztársaság számos esetben kényszerült a fenti módszerre. Az izraelieknek sok dolguk akadt a kisméretű, gyakran iráni gyártású UAV-ek használó iszlamista terrorista csoportokkal. Izrael Állam és a Koreai Köztársaság több szenzorrendszer, többek között olyan új radarok telepítésével reagált a fenyegetésre, amelyek képesek a legkisebb UAV-k felderítésére függetlenül attól, hogy mekkora sebességgel és milyen magasságon repülnek.
A rakéták és géppuskák UAV-k elleni alkalmazásának azonban a legnagyobb hátránya az, hogy a rakéták és a lövedékek földre visszahulló maradványai gyakran embereket (az esetek többségében civileket) sebesíthetnek vagy ölhetnek meg.
Fordította, összeállította: Halász Csaba őrnagy
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |