2024. 05. 20. hétfő
Bernát, Felícia
: 388 Ft   : 358 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Erős negyedév a Budapest Airport utasforgalmában és cargo üzletágában

Erős negyedév a Budapest Airport utasforgalmában és cargo üzletágában
Budapest Airport  |  2024. 04. 22., 15:43
Erős negyedév a Budapest Airport utasforgalmában és cargo üzletágában

Márciusban 1 296 509 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 21,7%-kal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, és 10,5%-kal több, mint 2019 márciusában. Ezzel a Budapest Airport több, mint 3,4 millió utas kezelésével zárta az első negyedévet, 10,2%-kal túlszárnyalva a járvány előtti rekordévet. Az utasforgalom látványos felívelése kis mértékben túlszárnyalja a vállalat prognózisát, amely szerint 2024 végére a teljes éves utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt.

A Budapest Airport által kezelt légiáru mennyisége márciusban 23 720 tonna volt, 40,7%-kal több, mint 2023 márciusában, meghaladva az eddig cargo szempontból legerősebb hónapnak számító novembert, amikor 22 206 tonna áru fordult meg a légikikötőben. 2024 első negyedévében összesen 61 940 tonna árut kezeltek a budapesti repülőtéren, 39,6 %-kal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A repülőtéren 2024 végéig az előrejelzések szerint akár 240 000 tonna áru kezelése is megvalósulhat, ami újabb rekordot jelentene.

Szintet lép a digitalizációban a BUD cargo és a repülőtéri logisztika

Csúcstechnológiás digitális megoldás bevezetésével biztosít újabb versenyelőnyt partnereinek a Budapest Airport: az új, felhő alapú Cargo Közösségi Rendszer használatával a légi árufuvarozási értéklánc valamennyi szereplője hatékonyabbá teheti üzleti folyamatait. A rendszer egyetlen platformot biztosít a cargo ökoszisztéma minden tagja számára a kommunikáció, illetve az áruszállítással kapcsolatos dokumentáció és feladatok lebonyolításához. Az érdekelt felek továbbra is használhatják saját rendszereiket, a kiegészítő közösségi IT megoldás ezekhez kapcsolódik. A Repülőtéri Cargo Közösségi Rendszernek köszönhetően megszűnhet a papír alapú adatrögzítés, helyette naprakész forgalmi adatokkal és kimutatásokkal, illetve folyamatmenedzsmenttel optimalizálhatják működésüket a felhasználók. A szolgáltatás nemcsak az üzleti szereplők tevékenységét, hanem a hatósági funkciókat is támogatja. Ennek köszönhetően átláthatóbbá válik a teljes ellátási lánc, a folyamatok pedig hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lesznek.

A BUD Cargo látványos sikerének egyik katalizátora, hogy a fejlesztések a cargo üzletág érintettjeivel szoros együttműködésben történnek. A légikikötő üzemeltetője a Repülőtéri Cargo Közösségi Rendszer bevezetéséről is részletes egyeztetést folytatott az érdekeltekkel, majd ez alapján, meghívásos tender keretében választotta ki a Kale Logistics európai leányvállalatát, a világszerte 46 repülőtéren hasonló rendszereket üzemeltető Kale Info Solutions Europe B.V.-t. A BUD és a Kale áprilistól kezdi meg a rendszer bevezetését.

Dízel helyett zöldárammal biztosítják a repülőgépek energiaellátását tizennégy állóhelyen

Nem kevesebb, mint tizennégy repülőgép-állóhelyen a korábbi dízel generátornál modernebb és környezetkímélőbb, elektromos árammal működtetett áramátalakítóval biztosítják a repülőgépek földi energiaellátását a kiszolgáló cégek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az ehhez szükséges infrastruktúrát a Budapest Airport biztosítja, a repülőgépek földi áramellátását is bekapcsolva a zöld energiaellátásba, ezzel hozzájárulva a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.

A Budapest Airport 2022-ben pályázott Net Zero Airport névre keresztelt projektjével az Európai Unió CEF 2 Transport – Alternative Fuels Infrastructure Facility elnevezésű támogatási programjára, amelynek keretében – többek között –nyolc 90 kW teljesítményű, elektromos árammal működtetett Ground Power Unit-ot (GPU-t) telepített. A 2023-as Cargo előtér bővítési projekt – a Budapest Airport saját beruházásának - keretében pedig további hat 90kW teljesítményű GPU-t telepített. Ezek az egységek a nem utashídon álló repülőgépek számára is biztosítják az áramellátást a számítógépek, a légkondicionáló berendezés vagy épp a világítás működtetéséhez, miután azok az állóhelyre beállva leállítják a hajtóműveket. Az újítás nemcsak a fenntarthatósághoz, hanem az utazás gördülékenységéhez is hozzájárul; míg a régi, dízelüzemű egységeket ki kellett vontatni a repülőgépekhez, majd a töltés befejeztével visszavontatni azokat. A közvetlenül az állóhelyeknél kiépített új eszközök biztosítják, hogy az áramellátás a repülőgépek épülettávoli állóhelyekre történő beállását követően azonnal rendelkezésre áll.

A Budapest Airport tervezi, hogy valamennyi dízel meghajtású GPU-t elektromos kivitelűvel vált ki. A támogatott projekt része emellett a 83 elektromos töltőállomás és 102 töltőpont telepítéséről szóló támogatási szerződés is, amelyhez az Európai Unió közel 650 millió forint támogatást biztosít, míg a fejlesztés másik felét a Budapest Airport önerőből valósítja meg. 

Már foglalhatók a jegyek az easyJet Budapest-Lyon járatára

A Franciaország és Budapest közötti turizmusra mutatkozó növekvő igényekre válaszul az easyJet újraindítja Budapest-Lyon járatát, amely augusztus 24-től heti két alkalommal, egész évben közlekedik. Lyon történelmi óvárosa az UNESCO világörökség része, de a város széles gasztronómiai kínálatáról is híres, a Rhône és a Saône folyók partján tett séta, a középkori katedrálisok és a reneszánsz épületek látványa pedig minden évszakban jó választás a francia kultúra kedvelőinek.

5-ös skálán 4+ -os a BUD: a régióban elsőként szerezte meg a globális karbon menedzsment tanúsítványt a budapesti repülőtér

Újabb szintet lépett a környezettudatos működésben a Budapest Airport: a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) Repülőtéri Karbon Akkreditáció rendszerében elérte a 4+ „Átmenet” szintet. Ezt jelenleg az értékelésben résztvevő több mint 550 repülőtér kevesebb, mint tíz százaléka, egészen pontosan csupán 52 légikikötő[1] teljesíti, a közép-európai régióban pedig a Budapest Airport elsőként szerezte meg a tanúsítványt.

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által életre hívott Repülőtéri Karbon Akkreditáció az egyetlen globális, intézményileg jóváhagyott program, amely a világ repülőtereinek szén-dioxid-kibocsátását szigorú tanúsítási rendszer segítségével értékeli, egytől ötig terjedő skálán. Ezen a tanúsítási skálán ugrott feljebb a Budapest Airport azáltal, hogy elérte a 4+ „Átmenet” („Transition”) minősítést. Ez a szintlépés alátámasztja, hogy a légikikötő a működéséből fakadó közvetlen karbonkibocsátást teljes mértékben ellensúlyozza, és partnerei bevonásával is törekszik az emissziók csökkentésére. Emellett a Budapest Airport kijelölt egy hosszú távú, abszolút emissziócsökkentési célt, kidolgozta az érintett felek partnerségi tervét, valamint a Párizsi Egyezményben meghatározott célkitűzésekkel összhangban létrehozta a Karbon Menedzsment Tervet, benne a csökkentési pályával, amelynek mentén az említett célokat megvalósítja.

A Repülőtéri Karbon Akkreditáció 4+ „Átmenet” szintjének eléréséhez a Budapest Airport a saját kibocsátásának csökkentése mellett az elmúlt években újabb elemekkel bővítette a közvetett, a repülőtéren működő vállalatok tevékenységéből származó karbonkibocsátás mérését. Az adatgyűjtés során a repülőtér-üzemeltető figyelembe vette többek között a légijárművek jégtelenítése és az utak, gurulóutak és forgalmi előterek síkosságmentesítése során használt anyagokra vonatkozó információkat, begyűjtötte az építkezések és fejlesztések során az alvállalkozók által használt üzemanyagok mennyiségére, a keletkező hulladék és szennyvíz útjára és kezelésére vonatkozó adatokat. A mérések emellett a légitársaságok részére kiszolgált teljes üzemanyag-mennyiségre és a repülőtéri dolgozók munkába járási szokásainak feltérképezésére is kiterjednek. Az így kapott átfogó elemzés hozzásegíti a Budapest Airportot ahhoz, hogy partnereivel közösen tovább mérsékelje a repülőtér környezeti hatását, és 2035-re elérje az ACI által kitűzött nettó zéró kibocsátási célt.

A 4+ „Átmenet” szinthez szükséges kritériumokat a programban részt vevő repülőterek mindössze 10%-a, jelenleg összesen 52 légikikötő teljesíti1, a közép-európai régióban pedig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér az első, amely magáénak tudhatja ezt a minősítést.

A Budapest Airport évek óta következetes stratégia mentén, partnereivel szorosan együttműködve csökkenti a repülőtér környezeti terhelését. Folyamatosan bővíti elektromos járműflottáját és fejleszti e-töltő infrastruktúráját, ezzel partnervállalatait is ösztönzi az e-mobilitás fejlesztésére. Ennek eredményeképpen az elektromos járművek töltéséhez 96 töltőpont áll rendelkezésre, a repülőtéren pedig már több mint 130 darab elektromos földi kiszolgáló eszköz látja el a feladatokat nap mint nap. Az elektromos autótöltési lehetőség emellett már az utasok számára is elérhető; a nyilvános parkolókban már 35 töltőhely található. 2023 januárjától a repülőtér áramfogyasztásának 100%-át megújuló energiaforrásból fedezik, folyamatban van egy 7,5 MW teljesítményű, saját napelempark fejlesztése és a légikikötő geotermikus fűtési rendszerének kialakításához szükséges munkálatok előkészítése is. Az eddig megvalósított intézkedéseknek köszönhetően a vállalat az elmúlt tíz évben közvetlen fajlagos szén-dioxid kibocsátását 70%-nál nagyobb mértékben csökkentette, és a hulladékkezelés terén is kiemelkedően teljesített: 2023-ban a kommunális és csomagolási hulladékának 73%-át újrahasznosította, amely a lakossági arány több mint kétszeresét jelenti. A társaság földgázfogyasztása pedig egy év alatt 22%-kal mérséklődött.

Olivier Jankovec, az ACI EUROPE főigazgatója hangsúlyozta: „A Budapest Airport a Repülőtéri Karbon Akkreditációs program keretében elért legújabb vívmányát csak dicsérni tudom. A 4+ Átmenet minősítés megszerzésével a magyar légikikötő újabb kritikus lépést tett a szén-dioxid-gazdálkodás terén, ami azt jelenti, hogy teljes mértékben összehangolta szén-dioxid-csökkentési pályáját a Párizsi Egyezmény ambiciózus klímacéljaival. A Budapest Airport az első repülőtér Közép-Európában, amely elérte a szén-dioxid-gazdálkodás ezen érettségi szintjét, és azzal a célkitűzésével, hogy már 2035-re elérje a nettó nulla kibocsátást a saját irányítása alatt álló szén-dioxid-kibocsátások tekintetében, a repülőtér globális szinten is egyértelműen vezető szerepet tölt be a klímavédelmi intézkedések terén. Az egész csapat előtt le a kalappal ezért a jelentős eredményért!”

„Felelős repülőtér-üzemeltetőként meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és a fenntartható gyakorlatok mindennapi működésbe történő integrálására van szükség” – mondta Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „a 4+ „Átmenet” szint elérése alátámasztja, hogy következetes stratégiát követve, szenvedélyes és hozzáértő csapatával a repülőtér képes a nélkülözhetetlen működését fenntarthatóbb módon is ellátni. A következő lépcsőfok az ACI Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjének teljesítése, amely egyet jelent a nettó zéró kibocsátás elérésével. Célunk, hogy ez legkésőbb 2035-ig megvalósuljon.”

A fő cél: nettó zéró kibocsátás 2035-ig

A Budapest Airport 2019-ben csatlakozott az ACI „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez, amely azt a célt tűzte ki, hogy a csatlakozó szervezetek legkésőbb 2050-re elérjék a működésből fakadó nettó zéró karbonkibocsátást. A Budapest Airport azonban azt az ambiciózus célt határozta meg magának, hogy szén-dioxid-kibocsátását a határidőnél 15 évvel korábban, vagyis legkésőbb 2035-re nullára csökkentse.


[1] 2024. 04.19-i adat

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 30., 13:06
A magyar kormány és a magyar emberek a békében érdekeltek. A Magyar Honvédség képes megteremteni és megvédeni a békét – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter április 29-én, a Veszprém vármegyei Hajmáskéren, a Nullponti Lő- és Gyakorlótéren, egy páncéltörő-képesség hatásbemutató gyakorlat előtt.
2024. 04. 23., 11:46
Nehéz szívvel kezdtem bele ennek a cikknek a megírásához, mivel a V-22 Osprey a legelső, róla megpillantott kép óta nagyon is közel áll a szívemhez. Nem egyszerű feladat, ha az embernek egy kedvencéről kell kevéssé biztató híreket írnia.
2024. 04. 03., 10:37
A Taiho vagyis Nagy Főnix (más fordítás szerint Óriás Főnix) 1944 nyarán a japán flotta legújabb, legmodernebb és egyben legerősebb repülőgép-hordozójának számított.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-04-04 12:53:29
„Európa legmodernebb tüzérségi lövedékeket gyártó fegyvergyártóműve épül Várpalota keleti városrészén – húzta alá prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója a Várpalotai Védelmiipari Komplexum 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyártó épületének alapkőletételén, április 3-án, szerdán.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 05. 17., 11:24
Rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére, mely szerint feltételezett robbanóeszközre bukkantak a balassagyarmati Kóvári utcában, egy autóalkatrész-kereskedés hátsó udvarában, árokásás során.
2024. 05. 16., 10:13
Interjú Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel és dr. Böröndi Gábor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével.
2024. 05. 13., 12:22
Egymást követik a kiképzések a Brave Warrior 2024 többnemzeti gyakorlat során a Bakonyban.
2024. 05. 09., 15:13
Egyhetes gyakorlatukat töltik az „Acélkocka” altisztképzési rendszer általános repülőműszaki üzembentartó altiszt szakmai tanfolyam résztvevői az MH 47. Bázisrepülőtéren, ahol egyebek mellett betekintést nyertek a H145M helikoptereken végzett vizsgálatok munkafolyamatába is.

  JETfly Magazin

Nem könnyű a semleges országok élete. Pláne nem, ha kicsik és védelmi iparuk nem fejlett. Így járt Ausztria is: éppen ezért jelent most komoly fejtörést légierejének fejlesztése.