Mesterséges intelligencia segíti a Gripent is

Mit lehet tudni az eddigi kísérleti repülésekről? 2023-ban Frank Kendall az amerikai légierő akkori vezetője 60 perces tesztrepülésen vett részt egy módosított F-16-ossal - az X-62 VISTA-val - Kaliforniában. Beszámolója szerint mindkét hajózó a légiharcban megpróbált kedvező pozícióba kerülni. „A mesterséges intelligencia által vezérelt gép egy több mint 2000 órás repülési tapasztalattal rendelkező pilótával versenyzett - a párharc nagyjából kiegyenlített volt, de az MI irányította X-62A egy kevésbé rutinos pilóta ellen győzött volna. Mivel a gépek nem ismerik a fáradságot, félelmet, kompromisszumok nélkül cselekszenek. Több adatot dolgoznak fel, gyorsabban és hatékonyabban - ami hosszú távon előnyt biztosít számukra az emberekkel szemben.”

A SAAB szakembergárdája a Beyond Project program keretében kezdett hozzá a lehetőség alkalmazásához a JAS 39-es típuscsalád gépeinél. A Helsing cég fejlesztette ki a „Centaur” rendszert, amely légiharc során adatokat gyűjt, elemez és javaslatot tesz a tűzkiváltásra.

Peter Nilsson, a svéd fegyvergyártó cég programvezetője szerint az érdemi munka áprilisban kezdődött, és nyolc héttel később már a levegőben is bemutatkozott a pilótát támogató program. A valódi repüléseket szimulált légiharcok előzték meg - saját maga ellen küzdve - gyakran egy nap alatt több száz is. A rendszer képes volt folyamatosan tanulva korrigálni az alkalmazási módszereket. Ennyi tapasztalat összegyűjtése az „igazi” hajózók számára évtizedekig tartana. Az eredmények kiértékelése után május 28-án két kísérleti repülésre került sor, majd június 3-án már egy kétüléses D ellen „harcolt” a Centaur.

A JAS 39-es fejlesztőcsapatának vezetője, Johan Segertoft azt emelte ki a sikeres bemutató után, hogy a kísérletekhez egy széria Gripen E-t használtak, nem volt szükség külön gép építésére. „Nem egy külön számítógépbe tápláltuk a mesterséges intelligenciával támogatott vezérlést, hanem egyszerűen rátöltöttük a Gripen saját rendszerére.”

MI TÖRTÉNT A TENGER FELETT?

A Gripen E pilótafülkéjében Marcus Wandt, a SAAB tesztpilótája - 2024. januárjában az Axiom Mission-3 űrhajósaként járt a Nemzetközi Űrállomáson is - emelkedett a magasba. „Ellenfele” egy tapasztalt hajózókkal repülő JAS 39 D volt. A kijelölt légteret elérve Wandt átadta a gép irányítását Centaurnak. Az volt a mesterséges intelligencia feladata, hogy látóhatáron túli légiharcban folyamatosan győztes pozícióba hozza „embergazdáját”. A program szervezői mindent megtettek, hogy megnehezítsék a dolgát: nem csak az „ellenség” manővereit figyelhette meg a robot, de bonyolultabbá téve a folyamatot, folyamatosan továbbítottak számára más, zavaró információkat is. A parancs a fegyveralkalmazás pillanatáig tartott, akkor már a hajózónak kellett eldöntenie, hogy elindítja-e a légiharc-rakétákat.

„Ha az MI ellen harcolsz, nagyon oda kell figyelned, mert egyáltalán nem biztos, hogy nyerni fogsz” - összegezte tapasztalatait Marcus Wandt. „Most még egy jó pilótának lehet esélye a robot ellen, de ez a helyzet nagyon gyorsan meg fog változni.”