Tíz különleges katonai alakulat

Specnaz

Félelmetes hírneve van, és egyfajta megfoghatatlan misztikum lengi körül a Specnaz (illetve Spetznaz) néven emlegetett orosz kommandót. Maga a szó egyébként egy gyüjtőfogalom, jelentése: különleges erők. Az eredeti Specnaz a GRU, azaz az orosz katonai hírszerző szolgálat keretében jött létre 1957. augusztus 29-én. Akkor még minden katonai körzetnek és flottának volt egy-egy Specnaz-egysége. 24 évvel később a KGB akkori feje, Jurij Andropov az eredeti, katonai feladatokra létrehozott Specnazból alakította meg az első terrorelhárító egységet, aztán az 1990-es években újabb speciális különítmények alakultak. Természetesen megmaradt az eredeti, katonai „szemléletü” Specnaz-alakulat is, amely a mai napig a GRU felügyelete mellett végzi munkáját. Ezeket az egységeket számos fegyveres konfliktusban bevetették már, például Afganisztánban vagy Csecsenföldön. A Specnaz-alakulatok kiképzéséről tudni kell, hogy a „brutális” szó nem fejezi ki a valóságnak megfelelően mindazt, amit a különleges erők tagjainak át kell élniük a tréningek során. Ennek megfelelően, aki ide bekerül, az valóban kemény legény…

SAS 

Special Air Service, azaz SAS – így hívják a Brit Királyi Haderő különleges légi szolgálatát, amely egyértelmüen a földkerekség legjobb különleges alakulatainak sorába tartozik. A különleges légi szolgálat létrehozásának ötlete 1941-ben, az észak-afrikai fronton pattant ki egy 24 éves skót hadnagy, David Stirling agyából. A fiatal tiszt azt látta, hogy a különleges kommandós egységek hiába rendelkeznek kitünően képzett emberanyaggal, a logisztikai és vezetési problémák miatt mégsem elég hatékonyak. Úgy gondolta, saját ellátóbázissal és jármüvekkel rendelkező kisebb egységek hathatósabban tudnának harcolni a németek ellen. Az ötlet elnyerte az Afrikában állomásozó nemzetközösségi csapatok főparancsnokának támogatását, és Stirling engedélyt kapott egy 65 fős egység megalakítására. Az SAS azóta számtalan akcióban vett részt. Jelenleg három ezredből áll, ezredenként négy, 60-60 katonával rendelkező századdal. Mottójuk: Who Dares Wins, azaz aki mer, az nyer… 

US Rangers 

A US Rangers az Amerikai Egyesült Államok hadseregének elit gyalogosegysége. A Ranger megnevezést csak azok viselhetik, akik sikeresen elvégzik a Ranger-iskolát. A megnevezést a 17. századtól használják; Ranger-alakulatok harcoltak a franciák elleni és az indián háborúkban, a függetlenségi háborúban és az amerikai polgárháborúban is. A mai fogalmak szerinti első Ranger-alakulat létrehozására 1942-ben került sor: Lucian Truscott ezredes azzal az ötlettel kereste meg az amerikai hadsereg főparancsnokságát, hogy az akkor már évek óta létező brit ejtőernyős-kommandó mintájára az amerikai hadseregben is létre kellene hozni egy speciális, kis létszámú, ámde ütős egységet. A még ebben az évben megalakult 1. Ranger-zászlóalj a tüzkeresztségen 1943 tavaszán, Észak-Afrikában esett át. Bár a második világháború végén feloszlatták az összes Ranger-alakulatot, rövid időn belül bebizonyosodott, hogy ez rossz ötlet volt. Az újjászervezés már 1950-ben, a koreai háború idején megtörtént. A Rangerek azóta is ott voltak minden olyan fegyveres konfliktusban, amelyben az Amerikai Egyesült Államok is érintett volt. A hatvanegy napos Ranger-iskolában – a Georgia és Alabama államok határán található Fort Benning kiképzőbázison – napjainkban az egyik legnehezebb (ha ugyan nem a legnehezebb) a különleges kiképzés, amit csak az igazán arra érdemesek tudnak eredményesen elvégezni. Így aki a tanfolyam sikeres elvégzése után megkapja a Ranger feliratú felvarrót, az biztos lehet benne, hogy egy igazán „elit klub” tagjává vált… 

Delta Force 

Valószínüleg az olvasók közül sokan emlékeznek még a Chuck Norris főszereplésével 1986-ban bemutatott Delta Force címü, nagy sikerü filmre, amiből az egyszerü ember is tudomást szerezhetett arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik egy igazán speciális egységgel, amely a világ bármely pontján képes odacsapni a „rossz embereknek”. A Delta Force – vagyis teljes nevén az Amerikai Egyesült Államok Hadserege Különleges Erőinek 1. számú Müveleti Osztaga (First Special Forces Operational Detachment Delta) – 1977-ben alakult meg, az egység megálmodója a különleges erők egyik ezredese, Charles Beckwith volt. A főtiszt a brit SAS mintájára szerette volna létrehozni az amerikaiak saját, speciális terrorelhárító alakulatát, ám a kezdeményezést sokáig nem nézték jó szemmel a Pentagonban. Aztán az 1972-es müncheni olimpiai és az 1976-os entebbei események meggyőzték az amerikai hadügyet is arról, hogy szükséges a különleges képességekkel rendelkező alakulat létrehozása. Az új alakulathoz kezdetben nagyon kevesen jelentkeztek – 1979 végére a létszáma még nem érte el a 100 főt. A Delta Force-os fiúk első bevetése a teheráni amerikai nagykövetségen túszul ejtettek kiszabadítása lett volna, ám a kommandót szállító helikopter üzemanyag-utántöltés közben összeütközött egy szállító repülőgéppel. Természetesen számos sikeres akciót is maga mögött tudhat a Delta Force, ezekről azonban kevés információ került napvilágra. Annyit azonban tudni lehet, hogy 1983-ban ott voltak Grenadában, 1989-ben Panamában, mindkét iraki háborúban, a délszláv konfliktusban és természetesen Afganisztánban is. 

Navy SEALs

Listánkon következzen most egy újabb amerikai speciális egység, amely elsősorban attól vált közismertté, hogy katonái 2011. május 1-jén likvidálták az „első számú közellenség”-nek nyilvánított Oszama bin Ladent. Az amerikai haditengerészet különleges müveleti alakulata, a SEALs már a nevében is jelzi, hogy az itt szolgáló katonák a tengeren (SEa), a levegőben (Air) és a szárazföldön (Land) egyaránt bevethetők. Másrészt a seal angol szó magyarul fókát jelent, ami viszont a haditengerészek megnevezése a szlengben… Az egység elődjének a második világháborúban létrehozott víz alatti rombolócsapatok (underwater demolition team) számítanak. A világháborút követően hosszú éveket kellett várni a SEALs-csapatok megalakítására, ezt csak az 1960-as évek elején rendelte el az akkori elnök, J. F. Kennedy. A haditengerészet különleges erői 1965-ben már harcoltak Vietnamban, és azóta is részt vettek számtalan (titkos) akcióban. Minden fenntartás nélkül kijelenthető, hogy a SEALs-fiúk kiképzése – igen, fiúk, mert az egységbe a mai napig nem léphetnek be nők – a legkeményebb a világon. A 21 hetes tréninget csak nagyon kevesen – általában 100 jelentkezőből ketten-hárman – tudják végigcsinálni. Volt már olyan kiképzési blokk a SEALs történetében, amelyet senki nem tudott befejezni… 

A francia idegenlégió 

Légion étrangère – így hívják franciául a hadsereg elit katonai alakulatát, az idegenlégiót, amit 1831-ben alapítottak meg a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel az 1830. júliusi forradalom után külföldieket már tilos volt a francia hadseregbe sorozni. Az idegenlégió a 19. században részt vett a Franciaországot érintő összes háborúban, emellett pedig jelentős szerepet játszott a francia gyarmatbirodalom terjeszkedésének és védelmének segítésében is. A 20. század fegyveres konfliktusaiból sem hiányoztak a légió katonái: harcoltak a két világháborúban, Algériában és Indokínában is. Az alakulat sikerét – a katonai szakértelmen kívül – az „esprit de corps”-nak, azaz a csapatszellemnek köszönheti, ennek segítségével egy csapattá tudják kovácsolni a különböző országokból érkező, sokféle kultúrával rendelkező férfiakat. Bekerülni ma sem egyszerü a „francia elitbe”, egy 2006-os felmérés szerint a jelentkezőknek mindössze 13 százaléka felelt meg az alkalmassági vizsgálatok során. 

A dél-koreai 707-esek 

Az ázsiai kontinens egyik legkeményebb különleges katonai alakulata a dél-koreai hadsereg 707-es hadrendi számú, különleges rendeltetésü zászlóalja. A jellegzetes fekete sapkát viselő dél-koreai kommandósok alakulatát 1981-ben hozták létre azzal a nem is titkolt céllal, hogy majd ők biztosítják az 1988-as szöuli nyári olimpiai játékokat. A különleges alakulat felkészítését természetesen az amerikaiak vállalták magukra, de a kiképzést a brit SAS, illetve a szingapúri és a hongkongi rendőrség speciális alakulatai is segítették. A különleges egység létszáma jelenleg megközelíti a 400 főt; a teameket úgy válogatták össze, hogy valamennyi a lehető leghosszabb ideig tudjon önállóan müködni. A 707-esek valamennyi tagja kitünő ejtőernyős és búvár, illetve jártas egy vagy több harcmüvészeti ágban is. Mint a világ számos más különleges alakulatába, a dél-koreai elitbe sem egyszerü bekerülni, a nyilvánosságra hozott statisztikák szerint mindössze a jelentkezők 8-10 százaléka válik alkalmassá arra, hogy a kiképzés végeztével magára ölthesse a fekete sapkát. 

A kolumbiai UFEAU 

Ázsia után Dél-Amerika. A kontinens egyik legismertebb különleges katonai alakulata a kolumbiai Különleges Városi Akcióegység (Unidad de Fuerzas Especiales Accione Urbana – UFEAU), amelyet elsősorban az ország városaiban tapasztalatható bünözési hullám csökkentése érdekében hoztak létre 2005-ben. Érdekesség, hogy az országok nagy részében törvény vagy éppen maga az alkotmány tiltja a hadsereg belföldön történő bevetését, Kolumbiában azonban éppen ez volt a fő cél. Igaz, ismerve az ország belbiztonsági helyzetét – Kolumbiát a világ egyik legveszélyesebb országának tartják, ahol a kormányellenes felkelők, valamint a kokainbárók elleni harc mondhatni mindennapos – ezen egyáltalán nem kell csodálkozni. Az UFEAU legfontosabb feladata a nagyvárosi környezetben elkövetett terrorcselekmények következményeinek felszámolása, valamint az emberrablások és a túszejtések minél hamarabbi megoldása. Az egységbe természetesen nagyon nehéz bekerülni, a kiképzés egyébként 180 napig tart.

Combat Weathermen 

Kicsit ugyan kilóg a sorból, de mindenképpen érdemes szót ejteni arról a különleges csoportról, amelynek tagjai elsősorban nem a fegyveres harcból, hanem egy nagyon fontos „harci tényező”, a várható időjárás „megjóslásából” veszik ki a részüket. Igazából esetükben nem is beszélhetünk alakulatról, csak különlegesen kiképzett személyekről. Közhely, hogy az időjárás mindig is nagyon fontos szerepet játszott a hadtörténelemben, csaták, háborúk kimenetele fordult meg azon, hogy nem lehetett előre tudni, milyen időjárási körülmények között kell megvívni a harcot. A második világháborúban már jól tudták, hogy a meteorológiai előrejelzések nélkülözhetetlenek, éppen ezért az Amerikai Egyesült Államokban 1942-ben megalakították a Különleges Müveleti Időjárási Technikusok (Special Operations Weather Technicians – SOWT) egységét, akiknek feladata a civilektől kapott meteorológiai előrejelzések pontosítása, illetve saját prognózisok felállítása volt. A vietnami háború ideje alatt az SOWT-ból jött létre a 10. Harci Meteorológiai Század (10th Combat Weather Squadron), amelynek tagjai a mai napig részt vesznek az amerikai különleges alakulatok majd minden bevetésében. Természetesen ehhez szükséges az is, hogy valamennyi „harci meteorológus” átessen valamelyik különleges egység speciális kiképzésén. 

A magyar elit 

És akkor 10-es listánkban essen néhány szó a Magyar Honvédség elit alakulatáról, az MH 34. Bercsényi László Különleges Müveleti Zászlóaljról is. Az alakulat jogelődje az 1939. október 1-jén megalakított Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj volt. Ennek hagyományait vitte tovább az 1950-ben, Székesfehérváron létrehozott ejtőernyős-zászlóalj, amely 1963-ban költözött Szolnokra. Az alakulat 1990-ben vette fel gróf Bercsényi László nevét. A korábbi felderítő alakulat különleges müveleti zászlóaljjá 2005. szeptember 1-jén alakult át. Legfontosabb feladata a katonai erő alkalmazását igénylő váratlan események megoldása, különleges müveleti feladatok teljes rendszerének végrehajtása Magyarország nemzeti érdekeinek védelmében. A zászlóaljba – a világ többi különleges alakulatához hasonlóan – nagyon nehéz bekerülni. A kőkemény kiválasztási folyamat a „pitbull” néven elhíresült kiválasztó-felmérő foglalkozással kezdődik. Ám aki sikerrel teljesíti a tíznapos kurzust, arra kap lehetőséget, hogy egy újabb tíz hónapos, vagy akár egy évig tartó különleges müveleti alapképzés alatt bebizonyítsa: alkalmas arra, hogy a Magyar Honvédség elit alakulatának különleges müveleti katonája legyen. A különleges müveleti képesség fontosságát jelzi a NATO afganisztáni müveleteihez való hozzájárulásunk, amelynek keretében az MH Különleges Müveleti Csoport (MH 

KMCS) váltásai 2009 februárja óta tevékenykednek ISAF-mandátum alatt, egy amerikai kötelék részeként. Az MH KMCS 2012 őszén alakult át az MH Különleges Müveleti Kontingenssé, így ma már nagyobb létszámban, önálló törzselemmel kiegészülve látja el feladatát. 

Szücs László