Sugárzásmérés a levegőből

Korábban már az alakulatot érintő átszervezés, egyéb kiképzési feladat és rossz időjárás miatt is kénytelenek voltak elhalasztani a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljnál, az eredetileg nyárra tervezett légi-sugárfelderítési kiképzést. December 12-én délelőtt azonban végre landolt egy Szolnokról érkezett Mi–8-as helikopter a fehérvári alakulat laktanyájának udvarán. Igaz, ami igaz, a pilóta szerint, ez a repülés is „határeset volt”, az időjárási körülmények miatt néhol bizony nem sokon múlott, hogy visszaforduljanak Szolnokra.

 – A légi-sugárfelderítési kiképzés egy fiktív nukleáris balesetre épülő foglalkozás – tudom meg Miklovich János őrnagytól, a vegyivédelmi zászlóalj törzsfőnökétől. A feltételezés szerint, egy radioaktív sugárzó anyagot szállító vonat balesetet szenvedett, s a szállítmány egy része a szabadba került. Az ilyen típusú balesetek következményeinek felszámolásában való részvétel a zászlóalj egyik alapfeladata. Éles helyzetben ilyenkor - a katasztrófavédelemtől érkező riasztást követően -, a szolnoki helikopterbázisról két forgószárnyas települne át Székesfehérvárra. S a zászlóalj felderítő beosztású katonái, két különböző útvonalon, a levegőből határoznák meg a sugárzó anyaggal szennyezett terület határát. Segítve ezzel a földi felderítést végző egységek munkáját.

A vegyivédelmi katonák a levegőből emellett vizuális felderítést is végezhetnek, amely ugyancsak a sikeres katasztrófa-elhárítás alapja – árulja el Miklovich őrnagy. A légi-sugárfelderítésre bevethető katonák egyébként állandó készenléti szolgálatban állnak Székesfehérváron. Hat órán belül két, felkészített felderítő beosztású katona, az időközben megérkezett helikopteren képes a baleset helyszínére indulni. A szolgálat létszámát, a feladattól függően akár nyolc főre is lehet bővíteni, így a felderítés szükség esetén két géppel is elvégezhető.

A helikopterek fedélzeten egyébként IH–95 és SSM–1 típusú, sugárzásmérő müszereket használnak a vegyivédelmi zászlóalj katonái. Ezekről a berendezésekről tudni kell, hogy nagyon alacsony sugárszintet is képesek mérni, azaz a normális háttérsugárzástól való legkisebb eltérés kimutatható velük.

Természetesen a légi-sugárfelderítés nemcsak a szituáció szerinti balesetek esetén alkalmazhatók, hanem abban az esetben is, ha a paksi atomerőmü reaktoraiban, vagy az országban található más atomreaktorokban történik, sugárzóanyag kibocsátással járó baleset, szerencsétlenség. A december 12-i kiképzésen egyébként a zászlóalj felderítő szakállománya mellett a készenléti szolgálatba beosztott törzstisztek is részt vettek. A foglalkozást emellett megtekintette Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, vegyivédelmi szakon végzős hallgatók csoportja is.