Kézigránát-baleset kiképzés közben

A tragikus esemény egy kézigránát-dobási gyakorlat közben következett be, melyet a Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága szervezett.

A jelenlegi információk szerint az egyik kormánytisztviselő – egy fiatal nő – kezében a kézigránát még eldobás előtt felrobbant. A robbanás következtében a nő súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett: az egyik alkarját, valamint másik kezén a csuklóját elvesztette. Emellett az arcán és testén is lágyrész-sérüléseket szenvedett. Őt azonnal a budapesti Honvédkórházba szállították, ahol több életmentő műtétet is végrehajtottak rajta.

A gyakorlatot vezető kiképző katona szintén megsérült: többszörös lágyrész-sérüléseket és csonttörést szenvedett. Állapotának stabilizálását követően a Veszprémi Kórházba szállították. A legfrissebb jelentések szerint mind a kormánytisztviselő, mind a kiképző katonanő állapota stabil.

A Honvédség kiemelte, hogy a programon való részvétel teljes mértékben önkéntes volt, és minden résztvevő saját felelősségére vett részt a kiképzésben. A kiképzési eseményt kifejezetten kormánytisztviselők részére szervezték meg, a cél pedig az volt, hogy a résztvevők gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az alapvető katonai ismeretekből, különösen a védelmi és túlélési helyzetek kezelésében.

A történtek körülményeit jelenleg párhuzamosan vizsgálja a rendőrség, a Katonai Nyomozó Ügyészség, valamint a Honvédség saját hatósági balesetvizsgáló szolgálata is. A vizsgálatok lezárultáig a kormányzati tisztviselők felkészítését, különösen a kézigránát-dobási gyakorlatokat a Honvédség ideiglenesen felfüggesztette.

A fagyos szombat reggeli sajtótájékoztatón elhangzottak több pontban is kérdéseket vetnek fel, különös tekintettel a kézigránátos gyakorlat menetére, annak szabályozottságára és biztonsági protokolljaira.

A kézigránátos gyakorlat az úgynevezett „alapkiképzés” része, mely során a katonák elsajátítják a kézigránát biztonságos és szakszerű használatát. A képzés során elsőként gyakorlógránáttal történik az oktatás, amelyet többször is végre kell hajtani, amíg a szükséges készség szintű jártasság ki nem alakul. Ez a gyakorlás rendkívül fontos, mivel segít abban, hogy a mozdulatok reflexszerűen rögzüljenek.

A kézigránátokat a biztonság érdekében tárolás során szétszerelt állapotban tartják, és csak közvetlenül a gyakorlat előtt szerelik össze. Az összeszerelés során a gyújtószerkezetet kell a gránáttestbe helyezni – ez típustól függően egy vagy két lépésből áll. Az összeszerelést követően a gránát már „használatra kész” állapotba kerül.

Eldobás előtt a biztosítószeget kell eltávolítani. A gránát élesítése a dobás során történik: a régebbi típusoknál a nyél, az újabbaknál a gránáttest elengedésekor aktiválódik a biztosítókar. Ezt követően lép működésbe a gránátban lévő időzítő gyújtó, amely 3–5 másodperc elteltével okozza a detonációt.

A fentiekből is jól látszik, hogy a kézigránát használata szigorúan szabályozott folyamat, amely – megfelelő eljárás és figyelem mellett – biztonságosnak tekinthető. Az eset kivizsgálása során éppen ezért kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy az összes biztonsági előírást betartották-e, történt-e technikai meghibásodás, vagy esetleg emberi mulasztás áll-e a tragédia hátterében.

A honvédségi és hatósági vizsgálatok lezárását követően várhatóan részletesebb képet kapunk a történtek pontos okairól és arról, hogyan lehet a hasonló eseteket a jövőben megelőzni.

De akkor, hogy történhet egy ilyen baleset?

Ez az adott gránát típusától is függ, de általánosságban elmondható:

1. A biztosítószeg kihúzása közben a biztosító kart nem markolta meg elég határozottan a katona, és kézben élesedett „elindult” a gránát. Ez alapvetően még nem okoz tragédiát, mert van még 3-5 mp idő ami bőven elég az eldobásra. Viszont, ha a katona pánikba esik, és lefagy akkor ez végzetes lehet. Ennek az eshetőségnek ellentmond, hogy a kiképző nem sérült a karján. Ilyenkor ugyanis a kiképző mindent megtesz annak érdekében, hogy a gránát eldobásra kerüljön. Ezt nem tartom valószínűnek.

2. A másik lehetséges probléma, ha a katona elejti a gránátot kibiztosítás után. Erre szintén létezik protokoll, mert a gránátdobást olyan lövészárokból kell végrehajtani, ami alkalmas az ilyen esetben történő fedezékbe húzódásra, és a sérülések szintén nem erre engednek következtetni. A régebbi típusok pedig egy ilyen hibára nem „igazán” reagálnak. A honvédség pedig kijelentette, hogy a gránát kézben robbant.

3. A gránát összeszerelés közben detonált. Ez egy lehetséges forgatókönyv, mert hibás gyújtó esetén elvileg ez lehetséges, de mivel a képzésnek ez egy nagyon kritikus része, ezért szintén nem tartom valószínűnek, de nem kizárható. Illetve a gyújtót beszerelés előtt ellenőrizni kell, és ezt a műveletet a kiképző szorosan figyeli. Ez is a képzés része.

4. A gránátba rossz típusú gyújtót szereltek. A kézigránátokhoz létezik un. pillanatgyújtó, ami azonnali detonációt eredményez. Ekkor a biztosítólemez elengedése, régebbi típusoknál a hajítás után a nyél elengedése azonnali a detonációt okoz. Ez az eset előfordulhat, de akkor komoly hibát vétett a logisztika, mert elméletileg egy ilyen gyakorlaton nem lehet pillanatgyújtó. Ezt a típust csapdák, és távrobbantásokra használja a katonaság.

A rendőrség és a katonaság vizsgálata, leginkább a szemtanuk beszámolóit fogja figyelembe venni, mert a bűnös „fegyver” megsemmisült. Illetve van még egy olyan szempont, amit figyelembe kell venni ilyen esetben, ez pedig a képzési tematika. Volt-e a balesetet szenvedett kormánytisztviselőnek elegendő ideje és lehetősége begyakorolni a mozdulatokat, hogy mentesüljön a bizonytalanság miatt keletkező stressztől. És bármelyik előző verzió az igaz, ez a baleset legfontosabb része. Ugyan is mint az előzőekben részleteztem egyszerre több hibának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a „kézben robbanás” esemény elő tudjon fordulni.