Helikopteres lövészet – kecskeméti felszállással

Évente általában öt éles lövészeteti kiképzési foglalkozást terveznek be maguknak a szolnoki helikopteres alakulat hajózó beosztásban szolgáló katonái. Háromszor a Veszprém közelében lévő nullaponti lőtéren, kétszer pedig a tatárszentgyörgyi katonai lőtéren hajtják végre a lövészeteket.

Az idei első éles lövészeten – február 19–21-e között – a tatárszentgyörgyi lőtéren nappali és sötétedés utáni lőfeladatokat egyaránt gyakoroltak. Utóbbira azért volt szükség, mert a helikopteres alakulat egyik, alaprendeltetésből adódó feladata a szárazföldi csapatok kijelölt területre szállítása és a deszant levegőből történő tüztámogatása. Mindez pedig a legtöbbször éjszaka történik. Az úgynevezett karbantartó lövészeten egyébként három darab Mi–24-es harci-helikopter, illetve egy Mi–8-as szállító helikopter vett részt.

A három nap során ezzel a négy géppel a szolnoki alakulat szinte valamennyi, hajózó beosztásban szolgáló katonája végrehajtotta a számára kötelezően előírt löfeladatokat. Mivel a tatárszentgyörgyi lőtér a mérete miatt nem alkalmas irányított rakétákkal való tüzfeladatok végrehajtására, ezúttal a harci-helikoptereken szolgálók is csak nem irányított rakétával, illetve a fedélzeti gépágyúval tüzeltek. A szállító helikopteres állomány pedig csak nem irányított rakétával lőtt.

Szilágyi Zoltán alezredestől, a helikopterbázis szállítóhelikopter zászlóaljának parancsnokától megtudtuk: a mostani lőgyakorlat különlegessége az volt, hogy a forgószárnyasok ezúttal nem a szolnoki repülőtérről szálltak fel, hanem a kecskeméti repülőbázisról indulva érték el a tatárszentgyörgyi lőteret. S természetesen a gépek lőfeladat előtti „tárazása” is a MiG–29-es és a Gripen vadászrepülőgépeknek otthont adó katonai légi bázison történt. Mindezzel időt és üzemanyagot spóroltak meg, s várhatóan az elkövetkező lőgyakorlatok során is ezt a megoldást alkalmazzák majd.