Éleslövészeten a magyar katonák

Természetesen, mint minden éleslövészet alkalmával, a Tatárszentgyörgy és Dabas közötti müutat most is lezárják a katonák. A láthatósági mellénybe öltözött forgalomszabályzók közlik: a lövészet ideje alatt, óránként csak tizenöt percre nyitják meg a közlekedés előtt a kijelölt célterület közelében kanyargó müutat. A következő nyitásig sajnos várnom kell. Szerencsére csak egy telefonhívásba kerül, s a parancsnok utasítása értelmében máris felnyílik a sorompó. Innen még két perc és megérkezem a tatárszentgyörgyi lőtérre…

Miközben az elém küldött honvédségi terepjáróval a parancsnoki szemlepont felé robogunk, a távolban hallható robbantásokból kiderül: már megkezdődött a napi lövészet. A szemleponton a lövészetvezető, Pécsvárady Szabolcs őrnagy fogad. A fiatal főtiszt – aki egyébként a Szolnokon található MH 25/88. Könnyü Vegyes Zászlóalj kiképzési részlegvezetője – szemén távcsővel figyeli a távolban zajló eseményeket. Pár száz méterrel előttünk ugyanis az aknavetősök lőnek. Egyik rakétát a másik után indítják, s szinte valamennyi eltalálja a céltárgynak kiállított, egykoron szebb napokat látott páncélozott harcjármüveket.

– A zászlóalj éves kiképzési tervében szerepel a márciusi, két hetes tatárszentgyörgyi kihelyezés, hogy mindenki teljesíteni tudja a számára előírt szaklőfeladatokat – mondja az őrnagy, majd arról beszél, hogy ezúttal az alegység kétszáz katonája vesz csak részt a kiképzésen, hiszen mintegy másfél századnyi állomány pillanatnyilag is misszióban van Koszovóban és Afganisztánban. A PRT harmadik váltásából közelmúltban visszatért katonák pedig jól megérdemelt szabadságukat töltik.

A zászlóalj érdekessége, hogy a Magyar Honvédségben egyedül itt rendszeresítették eddig a METISZ páncéltörő rakétakomplexumot, amelynek kezelése valamivel egyszerübb, mint a más alegységeknél használatban lévő FAGOT-nak. S bár hatótávolsága csak 1500 méter, akár 900 milliméter vastag páncélzatot is képes átütni.

Mivel a koszovói misszióra készülő magyar manőver zászlóaljat is ezzel a rakétarendszerrel szerelik majd fel, a „könnyü vegyes” katonáival együtt a KFOR-zászlóalj páncéltörő szakállománya is aprítja a célokat. Bár a célzást kicsit nehezíti az egyre erősebb, a még lombtalan fák között fütyülve süvítő északi szél, amely több helyen is portölcséreket kavar a lőtéren…

Kicsit távolabb a délutáni lőgyakorlatra készítik elő a BTR–80 típusú harcjármüveket. Egyelőre még csak a toronyfegyverek belövése zajlik – tudom megy Pécsvárady őrnagytól, aki elmondja azt is, hogy évente általában két alkalommal – tavasszal és ősszel – hajtják végre a számukra előírt lőfeladatokat. Mégpedig rendszerint a tatárszentgyörgyi lőtéren, s a mostani alkalomhoz hasonlóan „blokkosítva”, vagyis két hétbe sürítik bele az összes lőgyakorlatot. Ilyenkor az összes rendszeresített kézifegyverrel, és a harcjármüvekre szerelt fegyverzettel is lőnek.

Megtudom: természetesen nemcsak lőni járnak Tatárszentgyörgyre. Az itteni kiképző bázis tökéletes mindenféle foglalkozás megszervezésére. A legutóbb februárban jártak itt, amikor a túlélő kiképzést hajtotta végre az állomány. Persze a zászlóalj katonái gyakran megfordulnak az ország más gyakorlóterein is. Május végén például Újdörögdre mennek, ahol a helységharc kiképzés mellett az alap-, és a haladó könnyülövész, valamint a rohamlövész tanfolyamokat rendezik meg. A jelenleg szabadságon lévő, Afganisztánból a közelmúltban hazatért század pedig májusban Csobánkán tölt el egy hetet. Visszaszoktatásként hegyi kiképzésen és különféle szakharcászati foglalkozásokon kell részt venniük a katonáknak.

Sajnos be kell fejeznünk a beszélgetést, hiszen megérkezik a régen várt hívás: két helikopter közeledik. A déli irányból érkező forgószárnyasok leszállóhelyét, egy-egy ködgyertyával Pécsvárady őrnagy és helyettese jelöli ki. A Mi–8-as és az Mi–24-es minden gond nélkül landol. Rövid egyeztetés után megkezdődik egy újabb lőgyakorlat begyakorlása. Az úgynevezett „helikopter fedélzeti lőgyakorlat” a zászlóalj szakalapozó kiképzésén résztvevő újoncok számára kötelező. Ennek során saját kézifegyvereikkel, a helikopterek fedélzetéről, vagyis a desszanttérből tüzelve kell leküzdeniük a lőtérre kihelyezett célokat.