A természet nem győzheti le ilyen könnyen a lövészkatonát: az „ellenséges” lokátorállomásnak pusztulnia kell. Legfeljebb gondolatban szárnyalnak a Könnyű Vegyes Zászlóalj katonái, miközben a Rába teherautók platóján zötykölődnek a Kőris-hegy oldalában.
Harci- és szállítóhelikopterekkel közösen végrehajtott, komplex éleslövészetre készültek az MH 25/88 Könnyü Vegyes Zászlóalj három századának katonái. A szerdán még 16 fokos, ragyogó napsütéses időben végrehajtott begyakorlást követően csütörtökre rendes novemberi idő köszöntött be a Kőris-hegy környékére és a „0” pontra egyaránt, így a terveket és a végrehajtást az élethez igazítottá – mint az oly sokszor előfordul a zászlóaljnál is.
„Igyekeztünk komplex gyakorlatot összeállítani”, tette hozzá dr. Ruszin Romulusz ezredes, zászlóalj-parancsnok. Így a század alkalmi harci kötelékek éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatában valóban volt minden képesség, amit csak a 25/88 fel tud vonultatni: aknavetők, RPG-vetők, irányított páncéltörő rakéták is dolgoztak a lőtéren.
A gyakorlat persze nem volt előzmény nélküli: tavaly már elkezdték a kombinált tüztámogatás begyakorlását, amikor az aknavetők, a páncéltörő eszközök és a harci helikopterek egy lőtéren, egy légtérben közösen hajtanak végre feladatokat. 2010-ben már továbbléptek, s már egy manőverszázad hajt végre manővereket, a tüztámogatás gyakorlása közben. Ez jelentős feladatokat jelent a századparancsnokok számára, s komoly felkészülést is igényel. A feladat végrehajtásához a század megerősítésül megkapja a zászlóalj páncéltörő alegységét, illetve az Előretolt Repülésirányító Csoport (ERICS) katonái is mellette vannak folyamatosan, így a harci helikopterek tüzét is vezetnie kell. Sőt, a zászlóalj rohamharcálláspontján keresztül pedig a zászlóalj-közvetlen aknavető üteg tüzét tudja igényelni – így lesz még összetettebb a rá és a katonáira vár feladat.
A csütörtöki gyakorlat forgatókönyve szerint a zászlóalj – feladatrendszerének megfelelően – kitelepült egy előretolt müveleti bázisra, nevezetesen a „0” pont mellett kiépített táborba. Itt készültek fel majd indultak el az ellenséges által telepített, a saját repülőerőket felderíteni képes rádiólokátor-állomás megsemmisítésére a századok. Ezt a lokátorállomást egy légiroham müvelet során kellett leküzdeni, miközben azért arra is számítani lehetett, hogy ezt az ellenség nem nézi végig ölbe tett kézzel. A manőverszázadnak ezért vissza kellett verni a lokátorállomás védelmének megerősítésére érkező ellenséges gyorsreagálású erőket és jármüveiket.
A gyakorlat során így is történt: a késő őszi, borongós, ködös idő a helikoptereket zavarta ugyan, de a zászlóalj három századának katonáit nem. A három „felvonásban” megejtett előadás látványos eredményes és ami legalább ennyire fontos, biztonságos volt. Ruszin Romulusz ezredes és törzse pedig máris töprenghet, hogyan tehetné még bonyolultabbá századparancsnokainak életét a gyakorlótéren...
