A konvoj célba ért!

A jármüvekben utazó katonáknak pedig a konvoj védelmére kell összpontosítaniuk, hiszen nem tudhatják, hol és mikor kerülnek váratlan helyzetbe, mikor éri őket támadás. Humanitárius szállítmány célba juttatását kapta feladatul egy békefenntartó szakasz Tatán. A harminc katonának élelmiszer csomagokat kell eljuttatniuk egy nemzetközi elosztó központba. A konvoj útja azonban két, egymással fegyveres konfliktustan álló ország területén keresztül vezet.

A segélycsomagokat szállító katonai teherautók a terepkutató gépjármü, és a biztosító BTR 80–as sorolnak be, mögöttük egy újabb páncélozott nyolckerekü, majd az egészségügyi és a logisztikai biztosítás jármüvei sorakoznak fel. A menetoszlopot – a konvoj összeállításának szabályaik szerint – egy harmadik BTR zárja.

Rövid eligazítás. A felderítő jelentésekből kiderül: a határzónában kisebb-nagyobb fegyveres csoportok mozognak. Elképzelhető, hogy megpróbálják megszerezni a segélyszállítmányt, vagyis a katonáknak fel kell készülniük a konvojt érő támadásokra is.

 Indulás! – adja ki az utasítást a menetoszlop parancsnoka. A fiatal törzsőrmester azonban rövid menet után kénytelen megállítani a konvojt. Az út szélén egy férfi fekszik, több sebből vérzik. Azonnal intézkedik, s az egészségügyi katonák szakszerüen ellátják, majd a mentőautóba helyezik a magatehetetlen sebesültet.

Néhány kilométer után újra megállunk. A terepkutató járőr útakadályt jelez. Nem lehet tudni, hogy az úton keresztbe fektetett vastag faágak nincsenek-e aláaknázva. Tiszta! – jelzik az előre küldött müszakiak, miután átvizsgálták a torlaszt. Sőt a jármüvek könnyedén át is tudnak kelni rajta, nincsen szükség az elbontására.

 – Ügyes döntés volt – nyugtázza a tiszthelyettes reagálását Virág Zoltán százados. A fiatal tiszt a parancsnoka annak a szárazföldi parancsnokság szintü békefenntartói alapkiképzésnek, melynek egyik zárófeladata a mostani konvojkísérés. Az öt alakulattól érkezett harminc katonának a humanitárius segélyszállítmányt biztonságos célba juttatása a feladata, miközben különféle váratlan helyzetekre kell reagálniuk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az úttorlasz nem volt benne az eredeti „forgatókönyvben” – az ágakat az előző napi viharos szél törte le az út menti fákról.

 Alighogy elindulunk az útszéli erdőből lövések dörrennek. – Támadás ért minket! – hallatszik a rádióból. Az előírások szerint a jármüvek gyorsítanak, nagyobb távközt vesznek fel, miközben a biztosítók sorozatlövéseket adnak abba az irányba, ahonnan a támadás érkezett.

UAZ-unk „pattog” az MH 25. Klapka György Könnylülövészdandár szomódi gyakorlóterének úttalan útjain. Közben a konvoj tovább folytatja útját, de rövid idő múlva ismét megáll. Az út szélén elhagyott gépjármü áll, nem lehet tudni milyen célból. Lehet, hogy csak egyszerüen elromlott, de az is megeshet, hogy robbanószerkezet van benne. Virág Zolán százados szerint a konvojparancsnok a lehető legjobb döntést hozta, amikor alternatív útvonalat jelölt ki, s a menetoszlop ezen folytatja útját.

 A következő megállás ismét „müsoron kívüli”. Előző este szakadt az eső, s a terepkutató járőr UAZ-a elakad az egyik vízátfolyás méteres iszapjában. Csak a menetoszloppal tartó logisztikai csoport mühelygépjármüve tudja kihúzni a küszöbig érő dagonyából. A konvoj ismét „rögtönzött” útvonalon megy tovább, ám fegyveres csoport állja útját. A parancsnok tárgyalni kezd, csakhogy a „partizánok” hajthatatlanok, mindenáron a szállítmányt akarják. Virág százados szerint a tömeg kezelése a legnehezebb feladat, az eddigitől eltérő reakciókat igényel az állománytól. Hiszen eredetileg minden katonát arra képeznek ki, hogy fegyverrel oldja meg a felmerülő konfliktusokat. Egy mostanihoz hasonló tanfolyamon azonban el lehet sajátítani az új gondolkodásmódot is.

A segélyszállítmányt csak a csoportosulás feloszlatásával sikerül megvédeni. Amikor néhány figyelmeztető lövés dörren, a tömeg szétrebben. Mehetünk tovább. Innen már szabad az út, rövid időn belül megérkezünk a nemzetközi elosztó központba. A konvoj célba ért! Az állomány jól vizsgázott.