Köszönet a győri katonáknak

Mit is lehet mondani ilyen helyzetben? Talán csak egyszerüen annyit: köszönjük – szólt elsőként a katonákhoz a közgyülés elnökhelyettese, aki meginvitálta a győri katonákat: egy „békésebb” időszakban is látogassanak el a megyébe, a városba, hiszen nem csak a segítségükre számítanak a bajban, hanem vendégként is szívesen látják őket.

Botka Lajosné többek között arról szólt, hogy a győriek az elsők között érkeztek szolnoki társaik megsegítésére, s a katonák már csupán puszta jelenlétükkel is biztonságérzetet nyújtottak a város lakosságának. – Szolnokon csaknem háromezer katona szolgál, a város szereti és büszke katonáira, s a szolnoki alakulatokkal együtt végzett munkájuk után pedig – a köszönet mellett – így gondolnak a rakétásokra is – fejezte be köszönőbeszédét a polgármesterasszony.

A köszönőszavak mellett a megyei közgyülés elnökhelyettese egy Szolnok megyét bemutató díszes kiállítású könyvet, Botka Lajosné pedig egy, a győri katonák helytállását méltató, rézbe vésett emléklapot nyújtott át Gelencsér Miklós ezredesnek, a rakétadandár törzsfőnökének. A szolnoki árvízvédelemben részt vett valamennyi győri katona személyre szóló emléklapot kapott.