Az alakulat fennállásának hatvanegyedik évfordulóját ünnepelték szeptember 28-án az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezrednél. Az egész napos megemlékezés a katonai szervezetnek helyet adó Irinyi laktanyában ünnepi állománygyűléssel kezdődött, melyen jelen volt Anda Árpád dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság parancsnok-helyettese, valamint Hajdu László a XV. kerület polgármestere. Ünnepi beszédében Hajdu Gábor mérnök ezredes az alakulat parancsnoka felelevenítette a katonai szervezet történetét, az első jogelőd 1945. szeptember 28-ai megalakulásától napjainkig.
A továbbiakban arról beszélt, hogy mozgalmas egy évet tudhat maga mögött az ezred. Sajnos több tragédia is nehezítette a munkát: február 11-én, autóbalesetben elhunyt egyik kiváló járőrparancsnokuk, Berente Péter zászlós, majd május 23-án kiképzés közben életét vesztette Kiss Róbert őrnagy, posztumusz alezredes. Hajdu Gábor kitért arra is, hogy az elmúlt egy év kihívásokat is hozott az alakulat számára. Hiszen az ezred tevékenységi köre bővült a missziós feladatokkal és az improvizált robbanótestek felderítésére is képes alegység felállítása is sikerrel járt. A parancsnok kiemelte: az új, speciális szakaszból négyen már Afganisztánban teljesítenek szolgálatot. Ünnepi beszédében az idei esztendő munkáját is értékelte a parancsnok. Elmondta: január első napjától az állománygyülés kezdetéig 1821 bejelentés érkezett a tüzszerész ügyeletre, melyek közül 604 azonnali intézkedést kívánó, soron kívüli eset volt. A tüzszerészek a helyszíneken több mint 250 ezer robbanótestet találtak és hatástalanítottak.

– Technikai felszereltségünk is bővült. Közel 230 millió forint értékben kerültek alakulatunkhoz gépjármüvek, anyagi-technikai eszközök. Ezek az új eszközük korszerüek, modernek, s nagyban hozzájárulnak feladataink kényelmesebb, biztonságosabb elvégzéséhez – hangsúlyozta Hajdu Gábor mérnök ezredes. Az alakulat parancsnoka az ünnepség után újságírói kérdésre válaszolva elmondta: sajnos az utóbbi időben ismét egyre gyakoribb, hogy a megtalált robbanószerkezeteket a hozzá nem értők megmozdítják, ezzel veszélyeztetve önmaguk és a közelükben tartózkodók testi épségét. Legutóbb például a fővárosban egy épület tetőteréből került elő egy aknavető gránát, melyet a munkások levittek a szeméttároló mellé, s majd csak ezután értesítették a tüzszerészeket. A kiérkező járőr megállapította: a robbanószerkezet kilőtt volt, ám valami miatt nem robbant fel. A detonáció százötven méteres sugarú körben pusztíthatott volna…

A tüzszerész ünnepség délután Budán, a Logodi utca sarkán található emlékmünél koszorúzással folytatódott. A kegyelt virágainak elhelyezése előtt Ináncsi József mérnök alezredes, az alakulat parancsnokhelyettese elmondta: a Honvédelmi Minisztérium és főváros 1985-ben, az alakulat megalakulásának negyvenedik évfordulóján állította ezt az emlékmüvet, amit azóta minden év szeptember 28-án megkoszorúznak.

A tüzszerészünnepség – a hagyományoknak megfelelően – a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarának falán elhelyezett márványtáblánál folytatódott, melyre felvésték a II. Világháború óta, munkájuk közben életüket vesztett tüzszerészek nevét.

– A több mint hat évtizede befejeződött háború mindaddig nem ér véget a tüzszerészek számára, amíg az építkezések során, illetve a földből egyetlen lövedék is előkerül – emelte ki beszédében dr. Lugosi József ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgató-helyettese, majd a résztvevők megkoszorúzták a márványtáblát is. Ezúttal azonban nem ért véget az ünnepség a koszorúzás után, hiszen a kiképzés során elhunyt Kiss Róbert posztumusz alezredes végakaratának megfelelően emlékfát is állítottak a díszudvaron. A hársfát az elhunyt katonatiszt özvegye, dr. Huszár Andrea, illetve Hajdu Gábor mérnök ezredes, az alakulat parancsnoka ültette el.