2024. 04. 24. szerda
György
: 394 Ft   : 369 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Bepillantás a kutató-mentő ejtőernyősök feladataiba

Bepillantás a kutató-mentő ejtőernyősök feladataiba
Trautmann Balázs  |  2019. 02. 19., 10:19
Bepillantás a kutató-mentő ejtőernyősök feladataiba

Ha a helyzet úgy kívánja, a kutató-mentő ejtőernyős beosztott szakállománynak bonyolult terepre, éjszaka is ugrania kell. Minél több ugrás, annál több tapasztalat – ezt vallja Lázár Tibor őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis repülőműveleti főnökség ejtőernyős kiképzőrészlegének vezetője.

Márpedig a Szolnokon és Pápán 24 órás szolgálatot ellátó kutató-mentő ejtőernyősöknek nagyon komoly felkészítésen kell részt venniük.

– Ennek az ejtőernyős kiképzés csak az egyik, igaz, fontos szegmense. Ahhoz ugyanis, hogy valaki kutató-mentő beosztásba kerülhessen, legalább 300 ugrással kell rendelkeznie. Ebből adódóan általában ejtőernyős oktatók kerülnek már hozzánk. Ez azért is fontos, mert a helikopteren tartózkodó két ejtőernyős közül az egyik mindig oktató. Ha a gép nem képes a kárhelyszínen vagy annak közelében leszállni, esetleg megfüggeni, de ejtőernyővel megközelíthető a terület, akkor a nagyobb tapasztalattal rendelkező oktató lesz az, aki dönt az ugrásról, és felelős annak biztonságos végrehajtásáért. Továbbá, ha szükséges, maga is követi a társát. Földet érve a helyzetnek megfelelően kereshetnek leszállóhelyet a helikopternek (éjjel akár fénytechnikát is alkalmazva), azonnal megkezdhetik a mentést, illetve a helyszínre vezethetik a földi erőket – sorolja az őrnagy.

Lázár Tibor őrnagy

A szolgálat helikopterei 2018-ban számos éles bevetésen vettek részt: eltűnt kisrepülőgépek felkutatása mellett arra is volt példa, hogy szikláról mentettek, illetve olyan helyszínről, amely az Országos Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem számára megközelíthetetlen volt.

A kutató-mentő ejtőernyősök minden esztendőben blokkosított kiképzésekkel tartják szinten képességeiket. Az ugrások zöme légcellás ernyővel, bonyolult terepre, éjszaka történik. Nem véletlenül: ez a legnehezebb, s egyben ez a specialitásuk. Emellett 2018-ban két, számukra meghatározó erőpróbára is sor került. Az október végi Cross Landing román–magyar légi kutató-mentő együttműködési gyakorlatot novemberben követte az Air Wolf Hunting, ahol a hegyvidéken végrehajtott mentési feladatok vártak a katonákra. Az ugrások zömét 2000 méteres magasságból hajtották végre a Pipis-hegy, majd a Mátra kijelölt területei felett. A fokozatosság elvét követve előbb a nappali, majd az éjszakai ugrásokat gyakorolták, először felszerelés nélkül, később pedig teljes felszereléssel, ami 30-40 kilogrammos pluszterhet jelentett.

A bonyolult terepet jellemzően a hegyi területek kijelölt tisztásai jelentették, ahol szintén fokozatosan lettek egyre nehezebbek a feladatok. Először 300×200 méteres, kisebb bokorcsoportokkal tarkított, viszonylag nagy tisztásokra érkeztek a levegőből, majd ezt szűkítették 100×100, végül 50×50 méteres területre. Riasztották az „éles” kutató-mentő szolgálatot is: az ő feladatuk még összetettebb volt, hiszen a helyszínre érkezve kellett eldönteniük, hogy ugrással közelítik-e meg a kárhelyszínt.

A parancsnok feladata szerteágazó volt: fokozottan figyelnie kellett az ugrókat óvó magasságmérő műszerek biztonsági sávjainak meghatározására és beállítására, mivel esetenként a tengerszint felett 600 méterrel elterülő tisztásra érkeztek az ejtőernyősök. Az is az ő felelőssége, hogy a csapat végrehajtja-e a feladatot. Alapszabály ugyanis, hogy a mentőből sose váljon mentendő! A gyakorlat során volt olyan eset, amikor a parancsnok a két hegy közötti nyeregben uralkodó légáramlatok ereje miatt nem vállalta az ugrást – és a szabályzatokat figyelembe véve helyesen döntött!

 

– A feladatok teljesítése során három különböző ejtőernyőtípust használtak a katonák: MNTS cseh ejtőernyőt, MC5 taktikai ernyőt és a Mars 291-est. Az MNTS ernyő újnak számít a Magyar Honvédségben, de már most jól kezelik azt a katonák. Ezt bizonyítja, hogy az egyik feladat végrehajtásakor a helikopterből kiugró négy kutató-mentő ejtőernyős egymástól 25 méteren belül ért földet – tudjuk meg a részlegvezetőtől.

Az éjszakai ugrásokkor szintén a fokozatosság elvét követve haladtak az egyszerűbbtől a bonyolultabb feladatok felé. Végül a koromsötét éjszakában, teljes felszereléssel léptek ki a helikopterből a katonák; csak a Pipis-hegyi reptéren kihelyezett fénytechnika segítette őket a tájékozódásban. A kupolák alatt vegyes csapat „jött össze”, hiszen a kutató-mentő specialisták mellett az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár, illetve az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítőezred katonái is számos ugrást hajtottak végre.

Fotó: Becs László főtörzsőrmester és Dévényi Veronika

Forrás: https://honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 03., 10:37
A Taiho vagyis Nagy Főnix (más fordítás szerint Óriás Főnix) 1944 nyarán a japán flotta legújabb, legmodernebb és egyben legerősebb repülőgép-hordozójának számított.
2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-04-04 12:53:29
„Európa legmodernebb tüzérségi lövedékeket gyártó fegyvergyártóműve épül Várpalota keleti városrészén – húzta alá prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója a Várpalotai Védelmiipari Komplexum 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyártó épületének alapkőletételén, április 3-án, szerdán.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 23., 11:30
Katonai és védelmi ipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Egyesült Arab Emírségekben Mohammad Fadhel Al Mazrouei-vel, az Öböl-menti állam védelmi ügyekért felelős államminiszterével.
2024. 04. 22., 10:34

Tata, ahol most jó katonának lenni!

Fokozott Hanghatás podcast: beszélgetés Tóth István ezredessel, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár parancsnokával.
2024. 04. 19., 10:08
A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter április 18-án, csütörtökön Nyíregyházán.
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.

  JETfly Magazin

Májusi programajánlónkban sok repülős programot találhatnak Olvasóink, hiszen repülőnapok, családi napok, nyílt napok és egyéb rendezvények is várják a látogatókat!