2024. 07. 15. hétfő
Henrik, Roland
: 391 Ft   : 359 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Képzelt repülés - Több mint szimulátor

Képzelt repülés - Több mint szimulátor
Trautmann Balázs  |  2019. 04. 16., 14:04
Képzelt repülés - Több mint szimulátor

A közelmúltban adták át Szolnokon a speciális, Közép-Európában egyedülálló helikopter harcászati szimulátort, melyet napi szinten használnak kiképzésre, oktatásra. A feketére festett teremben – a VR-szemüveget magunkra öltve – például egy Super Puma szállítóhelikopter ajtólövészei is lehetünk.

Az MH 86. Szolnok Helikopterbázis repülőfelkészítési főnökségének főnökhelyettese, egyben a szimulátoros kiképzőrészleg vezetője, Tóth Dezső őrnagy elmondta, még ő is megszédült egy pillanatra, amikor először találkozott a szemüvegek nyújtotta igencsak élethű képekkel.

– Kiképzése során a pilóta megtanulja az előírásoknak megfelelően üzemeltetni a helikoptert, s képes eljutni azzal az egyik pontból a másikba, miközben teljesíti a számára kijelölt feladatokat. Harci küldetést végrehajtani ennél sokkal összetettebb dolog. Már csak azért is, mert sosem egyedül vesszük fel a küzdelmet az ellenséggel: társakkal dolgozunk együtt, legyen szó másik helikopterről, szárazföldi csapatokról, a saját légvédelemről vagy éppen a szövetséges vadászbombázó repülőgépekről. De pilótaként nem szabad megfeledkeznünk az ajtólövészeinkről sem, akik a hátunk mögött ülve védelmezik a szállítóhelikoptert. Mivel a harc során gyorsan kell cselekedni, s nincs lehetőség hosszan magyarázni a történéseket, kódszavakat használunk, ezek jelentését pedig célszerű pontosan ismerni, hogy mindenki egységesen alkalmazza azokat és ugyanazt is értse alattuk – mutatott rá az őrnagy.

Ez különösen fontos, amikor hadműveleti területen más nemzetek katonáival közösen, egy helikopteren repülve hajtják végre a számukra kijelölt repülési-harcászati feladatokat a magyar pilóták vagy ajtólövészek. Mindeközben jelentős stressz is hárul rájuk: nemcsak az fordulhat elő, hogy nekik kell lőni, de bizony rájuk is lőhetnek…

Egy példa: a szárazföldi menetoszlop légi kísérete, fedezete teljesen eltérő módon történik városban és nyílt terepen. Ahhoz, hogy a pozícióváltás közben a helikopterek ne essenek áldozatául az ajtólövészeik „baráti tüzének” sok-sok, szimulátorban eltöltött óra szükséges. Annyi, hogy a pilóta és a lövész a műveleti területen már automatikusan, hatékonyan és biztonságosan hajtsa végre a feladatát.

– A gyakorlásra soha nem lehet elég időt fordítani; ahogy a pilóta is az utolsó felszállásáig tanul, úgy nincs időkorlátja a szimulátoron eltölthető óráknak sem. A harcászati, taktikai módszereket mindig lehet és kell is sulykolni, finomítani. Az ellenség előbb-utóbb kiismeri az eljárásainkat, emiatt újak megtervezésére és begyakorlására van szükség; ehhez nagy segítséget jelent ez a berendezés – jegyezte meg Tóth őrnagy. A szimulátor alkalmas az éjjellátó szemüveggel (night vision goggles – NVG) végrehajtott repülések elsajátítására is. A hajózók ennek során megtapasztalhatják, hogy az NVG-n keresztül a külvilág kissé elmosódva és zöldben látszik, a helikopter műszereit pedig a szemüveg mögül lefelé kipillantva tudják leolvasni. A perifériás látás elveszik, ezért állandóan és meghatározott szisztéma szerint kell pásztázni a tájat repülés közben. Egy igazi forgószárnyason csak drágán és nem teljesen kockázatmentesen lehetne begyakorolni mindezt, ehhez képest a szimulátor sokkal költséghatékonyabb és ami legalább ilyen fontos, a hibákat toleráló, biztonságosabb tanulókörnyezetet jelent.

– Célszerű, ha minél valósághűbb a kiképzés: ennek egy apró, de lényeges eleme például, hogy a szimulátorhoz igazi géppuskák tartoznak, persze azokban nincs lőszer. Létezik olyan rendszer, ahol csak egy érzékelőkkel felszerelt műanyag rudat használnak a lövészek, de számunkra fontos volt, hogy „legyen súlya” annak, amit a katonáink mozgatnak a kiképzés alatt – indokolt az őrnagy.

A rendszer nem csupán a kilőtt géppuskalövedékek pályáját számolja ki (figyelembe véve a gravitáció, a repülési sebesség, a szél és a páratartalom hatását a röppályára), de érzékeli azt is, ha a lőszerrakasz „kiürül”. Ennek cseréjét ugyan nem lehet fizikailag is elvégezni, de a géppuska felhúzását, tűzkésszé tételét már igen. Enélkül amúgy nincs is mód új lövést kiváltani. A szimulátor segítségével a Szolnokon jelenleg rendszerben álló helikoptereket „repülhetik” a hajózók, de a jövőben az eszköz képességeit az Airbus Helicopters H145M és a H225M típussal is bővíti a berendezést szállító francia Thales cég.

A Közép-Európában kategóriájában egyedülállónak nevezhető rendszer nagy teljesítményű számítógépei a virtuális valóságot létrehozó eszközökkel ötvözve egy szimulált, ugyanakkor valósághű hadszínteret alkotnak meg. A hajózók ebbe a dinamikusan változtatható környezetbe helyezve biztonságosan, nagy hatékonyság és kis anyagi ráfordítás mellett hajthatják végre a rájuk váró harcászati feladatokat. Ehhez persze kellenek a megfelelő ismeretekkel felvértezett kiképzők, akik nem csupán a végrehajtandó bevetéseket képesek megtervezni a számítógépek adatbázisaiban szereplő objektumok, haditechnikai eszközök, baráti, semleges vagy ellenséges egységek, személyek széles körét felhasználva, hanem menet közben akár bele is nyúlnak az éppen aktuális harcászati helyzetképbe, ezzel új kihívásokat, váratlan helyzeteket teremtve a pilóták számára.

Tóth Dezső őrnagy véleménye szerint a szimulátor akár egy későbbi, komplex oktatási rendszer alapja is lehet. Mivel rendelkezik biztonságos adathálózati kapcsolattal, így nem csupán a francia légierő hasonló eszközével köthető össze, de akár a később beszerzendő újabb szolnoki berendezésekkel is. Sőt, elképzelhető talán az is, hogy a leendő szimulátorukon a tatai harckocsizók olyan virtuális „bevetést” hajtsanak végre, melyet a szolnoki Mi–24-esek vagy a HForce-rendszerrel felszerelt H145M-ek támogatnak valós időben – persze csak a virtuális térben.

Fotók: Dévényi Veronika

Forrás: https://honvedelem.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
2024-06-07 14:52:48
Olaszországban és Svédországban bizonyítottak a Magyar Honvédség különleges műveleti katonái NATO gyakorlat keretében, ahol tömeges ejtőernyős ugrás, a logisztikai utánpótlás megszervezése, rajtaütés és beépített területen vívott harc szerepelt a feladataik között, de éleslövészeten is megmutatták felkészültségüket.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

„Az elmúlt napok során egy olyan versenynek lehettünk tanúi, ahol a világ legkiválóbb ejtőernyősei mérték össze felkészültségüket, technikai tudásukat, és elhozták ennek a különleges sportnak az izgalmát, szépségét nekünk” – búcsúzott Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a 46. Ejtőernyős Világbajnokság résztvevőitől a szolnoki RepTárban, július 12-én.