Képzelt repülés - Több mint szimulátor

Az MH 86. Szolnok Helikopterbázis repülőfelkészítési főnökségének főnökhelyettese, egyben a szimulátoros kiképzőrészleg vezetője, Tóth Dezső őrnagy elmondta, még ő is megszédült egy pillanatra, amikor először találkozott a szemüvegek nyújtotta igencsak élethű képekkel.

– Kiképzése során a pilóta megtanulja az előírásoknak megfelelően üzemeltetni a helikoptert, s képes eljutni azzal az egyik pontból a másikba, miközben teljesíti a számára kijelölt feladatokat. Harci küldetést végrehajtani ennél sokkal összetettebb dolog. Már csak azért is, mert sosem egyedül vesszük fel a küzdelmet az ellenséggel: társakkal dolgozunk együtt, legyen szó másik helikopterről, szárazföldi csapatokról, a saját légvédelemről vagy éppen a szövetséges vadászbombázó repülőgépekről. De pilótaként nem szabad megfeledkeznünk az ajtólövészeinkről sem, akik a hátunk mögött ülve védelmezik a szállítóhelikoptert. Mivel a harc során gyorsan kell cselekedni, s nincs lehetőség hosszan magyarázni a történéseket, kódszavakat használunk, ezek jelentését pedig célszerű pontosan ismerni, hogy mindenki egységesen alkalmazza azokat és ugyanazt is értse alattuk – mutatott rá az őrnagy.

Ez különösen fontos, amikor hadműveleti területen más nemzetek katonáival közösen, egy helikopteren repülve hajtják végre a számukra kijelölt repülési-harcászati feladatokat a magyar pilóták vagy ajtólövészek. Mindeközben jelentős stressz is hárul rájuk: nemcsak az fordulhat elő, hogy nekik kell lőni, de bizony rájuk is lőhetnek…

Egy példa: a szárazföldi menetoszlop légi kísérete, fedezete teljesen eltérő módon történik városban és nyílt terepen. Ahhoz, hogy a pozícióváltás közben a helikopterek ne essenek áldozatául az ajtólövészeik „baráti tüzének” sok-sok, szimulátorban eltöltött óra szükséges. Annyi, hogy a pilóta és a lövész a műveleti területen már automatikusan, hatékonyan és biztonságosan hajtsa végre a feladatát.

– A gyakorlásra soha nem lehet elég időt fordítani; ahogy a pilóta is az utolsó felszállásáig tanul, úgy nincs időkorlátja a szimulátoron eltölthető óráknak sem. A harcászati, taktikai módszereket mindig lehet és kell is sulykolni, finomítani. Az ellenség előbb-utóbb kiismeri az eljárásainkat, emiatt újak megtervezésére és begyakorlására van szükség; ehhez nagy segítséget jelent ez a berendezés – jegyezte meg Tóth őrnagy. A szimulátor alkalmas az éjjellátó szemüveggel (night vision goggles – NVG) végrehajtott repülések elsajátítására is. A hajózók ennek során megtapasztalhatják, hogy az NVG-n keresztül a külvilág kissé elmosódva és zöldben látszik, a helikopter műszereit pedig a szemüveg mögül lefelé kipillantva tudják leolvasni. A perifériás látás elveszik, ezért állandóan és meghatározott szisztéma szerint kell pásztázni a tájat repülés közben. Egy igazi forgószárnyason csak drágán és nem teljesen kockázatmentesen lehetne begyakorolni mindezt, ehhez képest a szimulátor sokkal költséghatékonyabb és ami legalább ilyen fontos, a hibákat toleráló, biztonságosabb tanulókörnyezetet jelent.

– Célszerű, ha minél valósághűbb a kiképzés: ennek egy apró, de lényeges eleme például, hogy a szimulátorhoz igazi géppuskák tartoznak, persze azokban nincs lőszer. Létezik olyan rendszer, ahol csak egy érzékelőkkel felszerelt műanyag rudat használnak a lövészek, de számunkra fontos volt, hogy „legyen súlya” annak, amit a katonáink mozgatnak a kiképzés alatt – indokolt az őrnagy.

A rendszer nem csupán a kilőtt géppuskalövedékek pályáját számolja ki (figyelembe véve a gravitáció, a repülési sebesség, a szél és a páratartalom hatását a röppályára), de érzékeli azt is, ha a lőszerrakasz „kiürül”. Ennek cseréjét ugyan nem lehet fizikailag is elvégezni, de a géppuska felhúzását, tűzkésszé tételét már igen. Enélkül amúgy nincs is mód új lövést kiváltani. A szimulátor segítségével a Szolnokon jelenleg rendszerben álló helikoptereket „repülhetik” a hajózók, de a jövőben az eszköz képességeit az Airbus Helicopters H145M és a H225M típussal is bővíti a berendezést szállító francia Thales cég.

A Közép-Európában kategóriájában egyedülállónak nevezhető rendszer nagy teljesítményű számítógépei a virtuális valóságot létrehozó eszközökkel ötvözve egy szimulált, ugyanakkor valósághű hadszínteret alkotnak meg. A hajózók ebbe a dinamikusan változtatható környezetbe helyezve biztonságosan, nagy hatékonyság és kis anyagi ráfordítás mellett hajthatják végre a rájuk váró harcászati feladatokat. Ehhez persze kellenek a megfelelő ismeretekkel felvértezett kiképzők, akik nem csupán a végrehajtandó bevetéseket képesek megtervezni a számítógépek adatbázisaiban szereplő objektumok, haditechnikai eszközök, baráti, semleges vagy ellenséges egységek, személyek széles körét felhasználva, hanem menet közben akár bele is nyúlnak az éppen aktuális harcászati helyzetképbe, ezzel új kihívásokat, váratlan helyzeteket teremtve a pilóták számára.

Tóth Dezső őrnagy véleménye szerint a szimulátor akár egy későbbi, komplex oktatási rendszer alapja is lehet. Mivel rendelkezik biztonságos adathálózati kapcsolattal, így nem csupán a francia légierő hasonló eszközével köthető össze, de akár a később beszerzendő újabb szolnoki berendezésekkel is. Sőt, elképzelhető talán az is, hogy a leendő szimulátorukon a tatai harckocsizók olyan virtuális „bevetést” hajtsanak végre, melyet a szolnoki Mi–24-esek vagy a HForce-rendszerrel felszerelt H145M-ek támogatnak valós időben – persze csak a virtuális térben.

Forrás: https://honvedelem.hu/