A mai eseményen jelen volt és beszédet mondott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök. A honvédelmi miniszter kiemelte a különleges műveleti képesség jelentőségét, illetve elmondta, hogy a nemzetközi visszajelzések alapján az említett képességben a magyar katonák kiemelkedőek, feladataikat a legmagasabb szinten látják el. Dr. Simicskó István hangsúlyozta, hogy fontos a különleges műveleti képesség erősítése, épp ezért szükség volt az új MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred felállítására.
Dr. Benkő Tibor vezérezredes összefoglalta az új ezred megalakulásának előzményeit: mint elmondta, az újonnan létrehozott katonai szervezet az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj és az MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj egyesülésével jött létre, kiegészítve különböző biztosító és kiszolgáló erőkkel. Az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred parancsnoka Sándor Tamás ezredes lett.
Az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopter Bázison megtartott sajtóeseményt statikus és dinamikus program is színesítette, a jelenlévők megtekinthették az ezred által használt eszközöket, fegyvereket, felszereléseket.
Háttérinformációk:
A Magyar Honvédség különleges erőinek és elit lövész alakulatának közös története 1993-ig nyúlik vissza, amikor a Magyar Honvédség 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj bázisán létrejött egy kettős rendeltetésű (légiszállítás és ejtőernyős lövész) század, majd a század bázisán megalakult a Magyar Honvédség 88. Légimozgékonyságú Zászlóalja. A zászlóalj 1993. szeptember elsején vált önálló katonai szervezetté. A két katonai szervezet története ekkor ugyan kettévált - a 88-as zászlóalj alapvetően egy könnyűlövész, míg a 34-es továbbra is felderítő szakmai vonalon tevékenykedett-, számos kapcsolódási pont marad a két szervezet között. Ilyen volt a speciális szervezeti struktúra, az ejtőernyős és búvárképesség integrálása, a hagyományostól eltérő fegyverzet, valamint eljárási rend.
A két katonai szervezet az elmúlt több mint 20 évben több átalakításon is átesett (így teremtődött meg a különleges műveleti képesség 2005-től), de mindvégig megtartották a rájuk jellemző specialitásokat.
A két alakulat korábban is több feladatot hajtott végre közösen nemzetközi színtéren (például Afganisztánban, a Magyar Honvédség Könnyű Gyalog Századának harmadik váltása 2005-ben, a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport 4. váltása 2008-ban) és itthon egyaránt. A közelmúlt és a jelen határ menti feladatai során a feladatra kijelölt speciális rendőri erőkkel közösen itthon is helyt álltak, aktív és hatékony részesei voltak a tömeges migráció okozta kihívások kezelésének.
Eredményeik közül kiemelkedik a nemzetközi szerepvállalás kapcsán a Különleges Műveleti Kontingens 3. váltása, amely vezető nemzetként négy tartomány különleges műveleti erőit vezette fél éven keresztül Afganisztán legveszélyesebb, keleti régiójában.
A két katonai szervezet bár önálló szervezeti struktúrával rendelkezett, kiemelt feladatait egymást támogatva, többségében közösen hajtotta végre. Ezt és az elért eredményeket látva fogalmazódott meg a katonai felső vezetésben a gondolat egy közös, a két zászlóalj hagyományain alapuló, ezred szintű kötelék kialakítására.
Az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred megalakulásával a Magyar Honvédség folytatja, és egyben új szintre emeli a különleges műveleti képességének fejlesztését.
A magyr különleges műveleti erők 2009 óta vesznek részt NATO, EU és koalíciós műveletekben. A feladatrendszerük teljes skáláján, aktív és passzív harccselekmények során komoly tapasztalatokat és elvitathatatlan érdemeket szereztek. A nemzetközi szerepvállalásaink tekintetében a Magyarországra érkező igények többségét a különleges műveleti erők lehetséges felajánlása képezi. A képesség fejlesztésével tovább folytatódhat az a folyamat, amely során az elmúlt 10 év munkájának köszönhetően a különleges műveleti szerepvállalás elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Honvédségnek mind hazai, mind nemeztközi viszonylatban.