2024. 04. 24. szerda
György
: 394 Ft   : 368 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

2025-ben várható az ´´őrségváltás´´ Győrben

2025-ben várható az ´´őrségváltás´´ Győrben
honvedelem.hu  |  2021. 06. 11., 13:34
Kapcsolódó
cikkek (1)
2025-ben várható az ´´őrségváltás´´ Győrben

A tavaly novemberben aláírt szerződés szerint 2023-ban a világ egyik legjobb légvédelmi rakétarendszere, a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégek által fejlesztett, földi telepítésű NASAMS (National Advanced Surface-to-Air Missile System) fegyverrendszer érkezik az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezredhez. Hogyan készülnek a „csúcstechnika” fogadására Győrben és milyen fejlesztések nélkülözhetetlenek az első eszközök megérkezéséig? Egyebek mellett erről beszélgettünk Könczöl Ferenc ezredessel, az alakulat parancsnokával.

Várják már az új rakétarendszert?

Természetesen. Viszont ahhoz, hogy megértsük mennyire szükség van erre az új rendszerre, vissza kell tekintenünk az elmúlt három évtizedre. Én 1991-ben kezdtem tiszti pályafutásomat és ez az év már beleesik abba az időszakba, amikor megkezdődött a légvédelmi rakéta fegyvernem és képesség leépítése. Gyakorlatilag a 2000-es évek elejéig-közepéig folyamatosan veszítettünk valamit, laktanyákat, szervezeteket, fegyverzetet, lőteret. Aztán a következő mintegy másfél évtized a túlélésről szólt. Habár beszereztük a MISTRAL közeli hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert, ezzel párhuzamosan folyamatosan ment a harc az elavult KUB-ok rendszerben tartása érdekében, mindaddig, amíg váltótechnika meg nem érkezik. Én már a 2005-2006 körül olvastam olyan anyagot, amely arról szólt, hogy a KUB-rendszert 2011-2012 után már semmiképpen nem lehet rendszerben tartani, mivel nincsen tartalék alkatrész, nem lehet a hadrafoghatóságát biztosítani. Ehhez képest 2021-et írunk és még mindig rendszerben van a KUB. Még mindig működik - köszönhetően azoknak a fanatikus mérnököknek, technikusoknak és kezelőknek, akik „életben tartották”. Jelen pillanatban pedig úgy tűnik, hogy „ki is húzzuk” vele mindaddig, amíg a NASAMS meg nem érkezik Győrbe.

Mióta tudható, hogy megkezdődik a fejlesztés a légvédelmi rakéta fegyvernemnél is?

2016-ban neveztek ki ezredparancsnoknak. Az alakulat szintjén ekkor még nem látszott semmiféle fejlesztési terv – bár nyilván stratégiai szinten az elöljárók már gondolkodtak a légvédelmi rakéta képesség fejlesztésén is. Aztán 2017-ben egy évet a szarajevói NATO parancsnokságon töltöttem törzsfőnöki beosztásban és mikor hazajöttem, szembesültem azzal, hogy milyen fejlesztések indultak el.

Vegyük ezeket szépen sorba…

Már Szarajevóban szolgáltam, amikor érdemileg elkezdődött az akkor mintegy húsz éve rendszerben lévő MISTRAL fejlesztése. Erre a légvédelmi rakétarendszerre és a képességre mindenképpen szüksége van a Magyar Honvédségnek, viszont a műveleti, haditechnikai és szövetségi követelmények szükségszerűvé tették a modernizációját. Ennek részeként új hőkamerákat, szintén új, nagyobb hatótávolságú és megbízható rakétákat szereztünk be, a fegyverrendszer radar és vezetési pontja – az MCP SHORAR – pedig napjainkban is fejlesztés alatt áll. E fejlesztések a radarberendezés általános megbízhatóságát növelik, korszerű megoldásokat alkalmazva egyszerűsítik a kezelőszemélyzet munkáját. Emellett a korábbinál korszerűbb adatátviteli protokollt fog használni a rendszer, amelynek köszönhetően gyorsabbá és megbízhatóbbá válik a vezetés, illetve a radar-vezetési pontok közötti kommunikáció – nyilván védett üzemmódban.

A korszerűsítés együtt járt a rakéták cseréjével is?

A MISTRAL fejlesztés első nagy lépése a rakéták modernizációja volt. A ’90-es évek végén a fegyverrendszerrel együtt érkező rakétákat 2017-ben lecseréltük, illetve egy részüket addigra már az éleslövészetek alkalmával felhasználtuk. Ekkor az M2-es rakéták helyett M3-asokat szereztünk be. Már az M2-es is eléggé impresszív volt, az új azonban már jóval 90 százalék feletti találati pontossággal rendelkezik, rendkívül gyors, kiváló a zavarvédettsége és a manőverezőképessége, így ha a MISTRAL ráfog a célra, akkor nagyon kevés esélye van a légijárműnek. Nyilván ezért gondolja a Magyar Honvédség vezetése, hogy ezt a képességet meg kell tartani és a vezetési eszközöket fel kell fejleszteni a 21. századi színvonalra.

A MISTRAL után milyen fejlesztés következett?

A következő fejezet 2018 decemberében kezdődött, amikor a német Airbus Defence & Space-szel aláírták a szerződést a Légvédelmi Rakéta Műveleti Központ, közkeletű nevén a SAMOC (Surface-to-Air Missile Operations Centre) beszerzéséről. Ez a rendszer egy 21. századi csoda. Egy olyan számítógép és hálózat alapú légvédelmi rakéta vezetési rendszer, amely képes megvalósítani mind a nemzeti, mind pedig a szövetséges légvédelmi rakétaerők stratégiai és műveleti szintű integrációját, harc- és tűzvezetését. A nemzeti feladatok mellett alkalmas arra, hogy egy szövetséges művelet esetén a beérkező csapatok légvédelmi rakéta erőit egységes rendszerben vezesse. Gyártása jelenleg is folyamatban van. A rendszernek egyébként két nagy eleme, modulja van. Az irodai környezetben kiépíthető változat egy statikus vezetési pont, amely teljes műveleti funkcionalitása mellett kiképzési feladatok végrehajtására, kiértékelésére és szimulációra is alkalmas lesz. A másik fő szegmens a konténerbe telepíthető változat, amely szállítható és megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül akár ezer kilométert meghaladó távolságból is képes kapcsolódni az irodai változathoz, ezáltal egységes egészként tud működni. Ennek a konfigurációnak az az előnye, hogy a műveleti területre csak azokat az erőket kell kitelepíteni, amelyek feltétlenül szükségesek az ott folyó műveletek irányításához, vezetéséhez. A tervező és támogató munkát az irodai változatban tudja elvégezni az ezred törzsének nem települő része.

Mikorra várható, hogy megérkezik ez az eszköz?

Az irodai változat már az idei év nyarán a laktanyában lehet. A fogadásához szükséges infrastruktúrát már kialakítottuk. Terveink szerint még a nyár folyamán elvégzünk egy alkalmassági és működési tesztet, amit a kezelők és az üzemeltetők kiképzése követ majd a harmadik negyedévben. A konténeres változat pedig az év végén, illetve a jövő esztendő elején érkezhet meg. Sajnos a COVID-helyzet miatt egy kis csúszás van az eszköz építésében, de véleményem szerint az Airbus rendkívül fegyelmezetten tartani fogja a határidőket.

Aztán tavaly november végén aláírták a NASAMS szerződést.

Igen. Mérföldkőnek tekinthető az új haditechnikai eszközök beszerzése, hiszen a NASAMS az idén éppen 45 éve hadrendben lévő, orosz KUB rakétarendszert váltja le, így a légvédelmi képesség a 21. század kihívásainak megfelelően egészülhet ki a legmodernebb haditechnikai eszközökkel. A szerződés egyébként a Magyar Honvédség közepes légvédelmi rakétaképességének helyreállítását célozza meg. A rakétarendszert különböző rakétatípusokkal szállítja majd a gyártó, tehát mind a kis, mind a közepes légvédelmi rakéta oltalmazási képesség kategóriában alkalmazható lesz az eszköz. Ami nagy kihívás, hogy ez a három projekt – elsősorban a koronavírus járvány miatt – többé-kevésbé „egymásra csúszott”. A terv az volt, hogy amikor a MISTRAL fejlesztése befejeződik, kezdődik a SAMOC-projekt, ami idén érne véget, így 2022-től már csak a NASAMS légvédelmi rakétarendszer rendszerbeállítására kellene fókuszálnunk. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a MISTRAL modernizáció időigényesebb lett a tervezettnél, a SAMOC a hardverelemek COVID-okozta beszállítási nehézségei miatt megcsúszott, közben pedig már zajlania kellene a NASAMS rendszer fogadásához szükséges szakmai és nyelvi előképzéseknek. Szóval nem kis kihívás a három programot egyszerre menedzselni, mindamellett, hogy – más alakulatokhoz hasonlóan - az ezred is részt vesz a déli határvédelmi, valamint a járványhelyzettel kapcsolatos feladatokban, így személyi állományunk meglehetősen leterhelt.

Légvédelmi rakétás szemmel miért volt jó választás a NASAMS?

A KUB fegyverrendszernek nagy hátránya, hogy egy ütegnek egyetlen célcsatornája van, azaz egyszerre csak egy célt képes elfogni, követésbe venni és ellene tűztevékenységet folytatni. A MISTRAL tűzaelgység ugyan egyszerre több cél tűz alatt tartására képes, azonban mégis csak a közeli hatótávolságú kategória, amelynek megsemmisítési képessége még az új rakétával sem megy 9-10 kilométer fölé. Ezzel szemben egy NASAMS indítóállványon a hat rakéta hat különböző célra indítható néhány másodperc alatt. Nyilván nem kell mondani, hogy ez mekkora technológiai különbség, de emellett még számtalan más előnye is van e fegyverrendszernek, amellyel – a rakéta típusától függően – akár 20-25 kilométeres távolság felett is meg lehet semmisíteni a célokat. Tehát még azelőtt, hogy a támadó a saját levegő-föld fegyverzetét el tudná indítani.

A szerződés aláírásakor úgy fogalmaztak, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként beszerzett légvédelmi rakétarendszer 2023-tól áll majd a Magyar Honvédség rendelkezésére. Hogyan, milyen infrastrukturális fejlesztésekkel készül erre az alakulat?

A NASAMS megérkezésének humán, szervezeti, infrastrukturális és kiképzési feltételei is vannak. A szervezeti előkészítés, azaz az állománytábla módosítás – amennyiben az MHP Haderőtervezési Csoportfőnökség jóváhagyja – július 1-jével megtörténhet. Mire 2023-ban megérkeznek az első tűzalegységek, a szervezeti keretek meglesznek, az ezred alegységei készen állnak majd a haditechnikai eszközök fogadására. Az infrastruktúra kialakítása is zajlik: a meglévő hangárokat felújítjuk, illetve szükségessé válik néhány új épület építése is. A tervezés megkezdődött, ha az elképzeléseknek megfelelően tudjuk megvalósítani a kivitelezést, akkor infrastrukturális akadálya sem lesz annak, hogy a technikai eszközöket, valamint a szükséges kiszolgáló berendezéseket fogadni tudjuk. A leghamarabb – 2022 decemberében, illetve 2023 év elején – egy tantermi kiképző berendezést, egy szimulátort tudnak ide telepíteni az alakulathoz. Ennek helyét már kiválasztottuk, a jövő év végére a helyiség kész lesz arra, hogy fogadja ezt a berendezést, amely szimulálja a NASAMS fegyverrendszer kulcsfontosságú elemének, a tűzelosztó központnak a működését. Erről tudni kell, hogy több munkahellyel teszi lehetővé, hogy a kezelők gyakoroljanak, amit egy külön teremben az éppen felkészülő váltások tudnak kivetítőn követni, illetve kiértékelni és az esetleges hibákból tanulni. Ezt megelőzően, már a jövő nyáron megkezdődik a kezelők gyári képzése. A Kongsberg első körben több, mint ötven katonánkat készíti majd fel a különböző szakterületeken végzendő munkára. Amikor ők hazatérnek, már rendelkezésükre áll majd a tantermi kiképző berendezés, ezért mire a rendszer első harci elemei megérkeznek, már lesznek kiképzett katonáink annak használatára.

Ha már belevágtunk a humánerőforrás kérdéskörébe, felmerül a kérdés, hogy kik közül válogatják ki azokat, akik ezt a kiképzést elvégzik? A KUB-okról kerülnek át a katonák a NASAMS-ra?

Lesz átfedés a két alegység között, de természetesen ez nem lehet teljes. A KUB alegységből kikerülők egy része az új fegyverrendszernél kaphat beosztást, de az ezred más alegységeinél is számítunk a munkájukra. Ugyanakkor már azt is látjuk, hogy a jelenleg humánerőforrásunk nem lesz elegendő arra, hogy az előírásoknak megfelelően, több váltásban, a megfelelő létszámmal üzemeltessük a SAMOC-ot, a MISTRAL-t és a NASAMS-et, ezért toboroznunk is kell, illetve intenzíven támogatni a toborzó szervek munkáját. Olyan katonákra lesz szükségünk, akik jól értik az angol nyelvet és képesek a „nulláról” idegen nyelven megtanulni az új légvédelmi rakétarendszer használatát. Olyan emberek kellenek, akik képesek a fegyverrendszer teljes dokumentációját – vagyis a képzési és kezelési útmutatókat, illetve a hatályos műveleti eljárásokat – angol nyelven is adaptálni, kidolgozni. Egy válogatott csapatra lesz szükségünk, akik mind szakmailag, mind pedig az angol nyelv tekintetében ott vannak a csúcson. Ők jöhetnek más alakulatoktól – hiszen tudjuk nagyon jól, hogy számos laktanyában vannak még „megbújt” légvédelmi rakétások –, de érkezhetnek a civil életből is. Nemcsak „lérakosokra”, hanem logisztikusokra, informatikusokra, radaros szakemberekre, valamint kiképzőtisztekre és altisztekre is szükségünk lesz a jövőben.

Mikorra várható az „őrségváltás”, azaz amikor a NASAMS átveszi a KUB helyét?

A jelenlegi tervek szerint 2024 végére az első tűzalegységnek mindenképpen el kell érnie a műveleti készenlétet. Egy évünk van erre, ami rendkívül rövid idő. Ha tudjuk magunkat ehhez tartani – és én nagyon bízom benne, hogy tudjuk -, akkor a KUB-ok 2025-ben kerülhetnek ki a hadrendből. Természetesen méltó módon szeretnénk elbúcsúztatni – hiszen addigra már közel 50 éve lesz, hogy hadrendben áll -, terveink szerint egy éleslövészettel, de ennek részletei még képlékenyek. Én el tudok képzelni egy olyan légvédelmi rakéta lövészetet, amelyen először és utoljára mindhárom fegyverrendszer – azaz a KUB, a MISTRAL és a NASAMS – egyszerre indít rakétát. Persze ezt nehezíti, hogy ilyen lövészetet Magyarországon nem tudunk megszervezni, hiszen a drégelypalánki lőtér bezárása után csakis külföldi lőtereken tudunk éles rakétaindítást végrehajtani.

A jövő után térjünk vissza egy kicsit a jelenbe: azért most is történnek jelentős fejlesztések Győrben.

Az idei év legkiemelkedőbb eseménye volt, hogy az ezred struktúrájában április 15-ével sikerült létrehoznunk egy fegyvernemi kiképző szimulációs központot. Ez az új szervezeti elem lesz a fegyvernemi oktatás-képzés, a szakalapozó, illetve a haladó szakkiképzések fő centruma, emellett pedig az Acélkocka altisztképzési rendszer, valamint a tisztképzés szakmai felkészítéseit is itt szeretnénk ezen szervezeti eleme keretében, támogatásával megvalósítani. A központ nagy előnye, hogy különböző szimulációs programok futtatásával bármilyen légi helyzetet képesek leszünk szimulálni, s ezáltal felkészíteni mind a SAMOC, mind pedig a NASAMS-ek kezelőit. A központot tervezzük hálózatba kötni, így a kiképzésbe a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központot is be lehetne vonni. Tehát azt szeretnénk, hogy a fegyvernem egyetlen reprezentáns katonai szervezeténél legyen egy olyan, hálózatba kötött szimulációs rendszer, ami a XXI. század technológiai színvonalán és légvédelmi műveleti elvei mentén képes a légvédelmi harc valós körülményeihez hasonló kondíciókat teremteni már a felkészítés során. Mindezek mellett az idei évre várjuk az infrastrukturális fejlesztések kezdetét is. Maga a laktanya a ’70-es évek közepén épült, alapvetően jó állapotban van, viszont az épületek felújítása, az elhelyezési körülmények javítása, a fűtésrendszer korszerűsítése elengedhetetlen, arról nem is beszélve, hogy a szolgálati és munkakörülményeknek a személyi állomány betoborzásában, illetve megtartásában is óriási szerepe van. A tervek már elkészültek, így nagyon bízom benne, hogy a korszerűsítés az elkövetkező években megtörténhet.

Forrás: https://honvedelem.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 03., 10:37
A Taiho vagyis Nagy Főnix (más fordítás szerint Óriás Főnix) 1944 nyarán a japán flotta legújabb, legmodernebb és egyben legerősebb repülőgép-hordozójának számított.
2024. 03. 18., 13:56
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban mindkét fél, de elsősorban az ukránok több ízben bevettettek különböző típusú és méretű (pl. Sea Baby, Magura, stb.), robbanóanyaggal megrakott drónhajókat, hogy ezekkel mérjenek csapást az ellenfél tengeri és kikötői célpontjaira.
2024. 03. 11., 11:50
Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár katonái többhetes elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátították el a Spike LR2 típusú páncéltörő rakéta használatát és karbantartását, a tatai laktanyában, illetve a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2024-04-11 10:21:28
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-04-04 12:53:29
„Európa legmodernebb tüzérségi lövedékeket gyártó fegyvergyártóműve épül Várpalota keleti városrészén – húzta alá prof. dr. Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója a Várpalotai Védelmiipari Komplexum 155 milliméteres tüzérségi lőszereket gyártó épületének alapkőletételén, április 3-án, szerdán.
2024-03-22 13:32:24
Az Olasz Légierő a közelmúltban búcsúzott a HH-212A helikoptertől, amely több mint 40 év intenzív olaszországi és külföldi szolgálat után vonult nyugdíjba. A HH-212A típus hadrendbe állítása óta több mint 180 000 órát repült, és több száz életet mentett meg.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 23., 11:30
Katonai és védelmi ipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Egyesült Arab Emírségekben Mohammad Fadhel Al Mazrouei-vel, az Öböl-menti állam védelmi ügyekért felelős államminiszterével.
2024. 04. 22., 10:34

Tata, ahol most jó katonának lenni!

Fokozott Hanghatás podcast: beszélgetés Tóth István ezredessel, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár parancsnokával.
2024. 04. 19., 10:08
A NATO a világ legnagyobb, legsikeresebb és valóban működő katonai védelmi szövetsége, de nincs NATO a nemzeti haderők nélkül – jelentette ki a honvédelmi miniszter április 18-án, csütörtökön Nyíregyházán.
2024. 04. 17., 13:42
Fodor László számtalan alkalommal és szerepkörben bizonyította, hogy a hazai lövészet központi alakja, hiszen többek között lövészetvezető, bíró, edző, fegyvermester és szerszámkészítő. Nem mellesleg, közelgő nyugdíjba vonulása előtt több, mint négy évtizeden át vezette a szentendrei laktanya lőterét.

  JETfly Magazin

Májusi programajánlónkban sok repülős programot találhatnak Olvasóink, hiszen repülőnapok, családi napok, nyílt napok és egyéb rendezvények is várják a látogatókat!