Véget ért a Magyar Honvédség idei legnagyobb kiképzési rendezvénye

Magyarország NATO vállalásainak egyik legfontosabb alappillére az a két zászlóalj harccsoport,  amelyek közül az első (az 5/62. lövészzászlóaljra épülő) tavaly ősszel ismét megvédte a „Harcra kész”, azaz angolul Combat Ready minősítését. Idén ezúttal a 39-eseken volt a sor, akik szintén sikeresen védték meg három évvel korábbi címüket.

A felkészülés a gyakorlatra már tavaly novemberben megkezdődött a hajdúhadházi Vay Ádám Kiképzőbázison. A Bakonyba történő átcsoportosítás áprilisi kezdetéig a 39-esek századszintig végrehajtották az alegységek összekovácsolását, valamint a kötelezően előírt megelőző egyéni- és kötelék lőgyakorlatokat. Megtörtént a CIMIC-, a légvédelmi-, a müszaki- és a vegyivédelmi modulok integrálása, valamint a tevékenységi rendek egységesítése.

Az MH Bakony Harckiképző Központ (MH BHK) Hajmáskér–Veszprém-Újdörögd térségében található kiképzési bázisain az első három hét a speciális és a magasabb szintü kiképzésekkel telt. A 39-esek gyakorlataira egy sor egyéb gyakorlatot is „felfüztek”; összesen mintegy másfélezer katonát és több száz technikai eszközt mozgatott meg a Magyar Honvédség idei legnagyobb kiképzési rendezvénye. Sor került a 24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóalj „Rejtett Portya”  elnevezésü szakfelkészítésére, a dandár harctámogató elemeinek lövészeteire „Bocskai Tüze” néven, valamint a Magyar Honvédség  kiképzési rendszerét megújítani kívánó „Harcos Program” kísérleti projektjére, a „Gyalogos tanfolyamra” is.

A felderítők gyakorlatán az elmúlt évek nemzetközi együttmüködésének eredményeként francia vendégek is részt vettek. A tucatnyi külföldi ejtőernyős nemcsak a csapatfelderítők és a mélységi felderítők több napos feladatain vett részt, de közös ejtőernyős ugrásokra és helikopter fedélzeti lövészetekre is sor került. Szintén a felderítők gyakorlatához köthető, hogy több mint tíz év után ismét hegyi lőgyakorlatot hajtottak végre magyar katonák hazai lőtéren. Az ideiglenes hegyi lőteret mobil lőtérkészlet felhasználásával rendezték be a Mórocz-tető oldalában.

Lehetőség nyílt a 39-esek századai mellett a 3. Bercsényi Miklós Lövészzászlóalj manőverszázadának éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatára is. A 39-esek egyik százada ellenőrző foglalkozásának éles mozzanatát eredményes – külső szemlélő számára pedig látványos - éjszakai lövészet formájában hajtotta végre, amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter is megtekintett. Az 5/3. lövészzászlóalj említett manőverszázada volt a házigazdája a magyar–szerb szakaszszintü cserekiképzésének is, amelynek során Újdörögdön, a „Romvárosban” gyakorlatoztak együtt a szerb és magyar katonák.

Az igazi csúcspontot mégis a 39-esek CREVAL-ja jelentette. Öt területen több mint 1300 szempont alapján kellett a ZHCS-nak megfelelnie. A CREVAL második fázisát jelentő, éleslövészettel egybekötött komplex harcászati gyakorlat a „Bátor Harcos” elnevezést kapta, és csaknem három napig tartott. A gyakorlatban ötvöződtek a hagyományos és aszimmetrikus hadviselésre jellemző incidensek. Az incidenslistát az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) főnökségeinek bevonásával úgy dolgozták ki, hogy mérni lehessen a kötelezően előírt szempontokat. Az MH ÖHP népes ellenőri állományának szabályos és következetes tevékenységét a NATO által delegált két főtiszt felügyelte.

Az ellenőrcsoport vezetője az ellenőrzés végén kiemelte, hogy a gyakorlat a korábbi évek hasonló rendeltetésü hazai megmérettetéseinek is komplexebb és bonyolultabb feladatot jelentett a végrehajtók számára. Nemcsak összfegyvernemi, de összhaderőnemi együttmüködési készségüket is bizonyítaniuk kellett, közben aktív manőverező tevékenységet kellett folytatniuk. Ennek ellenére jó és kiváló értékeléseket kaptak mind az öt területen, ami a korábbi évek eredményes CREVAL-jaihoz képest is előrelépést jelentett.

Az előírások alapján a gyakorlatnak nem kellett volna éleslövészeti mozzanatot tartalmaznia. A gyakorlattervezők azonban egy, a teljes zászlóaljat „megmozgató” lövészetet terveztek be a ZHCS-nak, amelynek során mindhárom harcoló század és a harctámogató alegységek is lehetőséget kaptak, hogy „éles” mozzanatban is bizonyítsák felkészültségüket. Harcukat kérésre a légierő Gripenjei támogatták, a vadászgépek pilótái szintén éles lőgyakorlatra használták fel a lehetőséget. A CREVAL szempontjából „mellékes” éles mozzanat 96 százalékos kiváló eredménnyel zárult. 

A modulokkal együtt több, mint 900 fős ZHCS körletmunkában, incidensekkel tüzdelt harcszerü előrevonás során, átkarolással kombinált támadás végrehajtásában, majd részleges feltöltés után újabb váratlan feladat során kellett, hogy bizonyítsa felkészültségét. A harcolók nem teljesíthették volna sikeresen feladataikat, ha a harctámogató és harckiszolgáló-támogató, a híradó, a logisztikai és az egészségügyi elemek nem lettek volna a helyzet magaslatán. A térben és időben is kiterjedt tevékenységet „non-stop üzemmódban” vezette és irányította a modulok szaktisztjeivel megerősített ZHCS törzse, s a gyakorlatot egyre tapasztaltabban tervező és levezető dandártörzs teljesítménye is hozzájárult az eredményes megmérettetéshez.

A „Bátor Harcos” végét jelentő parancs elhangzása után nem egészen három órával a hajmáskéri vasútállomáson megkezdődött az első „katonavonat” berakása. A helyőrségekbe való visszaérkezés után egy héttel a 39-esek megkezdik felkészülésüket a balkáni és az afganisztáni hadszíntereken végrehajtandó misszióikra.