Különleges felszerelések

Köszönhetően a kiváló és évekre visszanyúló amerikai-magyar együttműködésnek, újabb modern felszerelésekkel gyarapodott a Magyar Honvédség.

Mint magazinunk júliusi számában már hírt adtunk róla, június 15-én új fegyverzeti és egyéni felszerelési eszközöket kapott az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred (MH 2. KRE). Az eszközöket most az ezred szakembereivel vehettük alaposabban is szemügyre.

A civil szemnek leglátványosabb talán a mesterlövészek két új fegyvere. Az egyik, az amerikai Knight’s Armament Company által fejlesztett és gyártott M110 félautomata, öntöltő mesterlövészfegyver, a Szolnokon is használt Remington M24-es és a honvédségben széles körben alkalmazott SzVD utódjának is számít. A hangtompítóval is felszerelt, 7,62×51 milliméteres NATO-kaliberű fegyver 20-as tárral rendelkezik, hatásos lőtávolsága, megfelelően képzett lövészszel, eléri a 800 métert is.

Amint azt a minket kísérő szolnoki mesterlövész megjegyezte, éppen az öntöltő képesség az egyik legfontosabb előnye a forgózáras fegyverekhez képest. A célponton kívül itt nem kell mással foglalkozni, így nem kell megmozdulni az újratöltéshez sem. Igaz, kellő rutin esetén a lövész mozgásában már benne van a töltés is, nem kell külön fi gyelni erre – tette hozzá a szakember. A hadrendben álló SzVD-hez képest az M110 hatalmas váltásnak számít. A kiváló Leupold optika 14-szeres nagyítást és igen pontos célzást biztosít. Ergonómiailag nagyon jól kialakított, állítható válltámasszal ellátott, „felhasználóbarát” fegyverről beszélhetünk. Az AN/PVS–22 éjjellátó rendszert használva, a tapasztalatok szerint, 600 méterig kivehető egy harckocsi sziluettje.

– A másik mesterlövészfegyver az Mk–13 Mod 5. Ez .300 WinMag lőszert tüzel, mechanikus, forgózáras kialakítású, s kifejezetten az amerikai különleges erők kérésének és igényeinek megfelelően fejlesztették ki az Egyesült Államokban. A fegyver tárkapacitása öt lőszer, hatásos lőtávolsága eléri az 1000 métert is. Nagy, 800 m/s-os sebessége miatt a lövedék hatalmas átütőerővel rendelkezik távolabbi célpontok esetén is. Ennek köszönhetően a repesz- vagy golyóálló mellényt viselő célpontok leküzdése sem jelent akadályt. A modern fegyver behajtható válltámasszal és beállítható arctámasszal „szabható” kezelőjére. A tizenkétszeres nagyítású Schmidt&Bender távcső sokat segít a célok felderítésében, s az élesség mellett minden olyan paraméter is állítható, amely a cél eredményes leküzdéséhez szükséges. A fegyver természetesen hangtompítóval is rendelkezik, a Picatinny sínre éjjellátó rendszer is illeszthető a látcső elé – mondta a mesterlövész.

Az MH 2. KRE felderítő-altisztjeinek, illetve a felderítést támogató részleg szakembereinek szerveztek haladó SSE-tanfolyamot (Sensitive Site Exploitation – érzékeny helyszínek felderítése) Szolnokon, felhasználva a most kapott amerikai eszközöket is. A fő feladat a nyomrögzítés volt, a tanfolyam időtartamának zömében a különböző műveletek utáni ujjlenyomat-levételt gyakorolták a katonák. Természetesen a bizonyítékgyűjtés, a DNS-minták begyűjtése sem maradhatott ki az elméleti, majd gyakorlati oktatásból.

A képzést egy ötfős, amerikai mobil kiképzőcsoport végezte. A rendőrségi nyomrögzítő háttérrel rendelkező szakemberek Irakban és Afganisztánban is dolgoztak az amerikai hadsereggel, így rendelkeznek missziós tapasztalattal. Mint ahogy azt a szolnoki specialista is elmondta, az általuk oktatott rendőrségi nyomrögzítést „át kell ültetni” a katonai műveleteknek megfelelően, hiszen itt sokkal kevesebb idő áll az operátorok rendelkezésére, nincs lehetőség minden bizonyítékot begyűjteni. A helyszínen el kell dönteni, hogy milyen nyomokat tart fontosnak az ember, és azokat hogyan rögzíti. Az idő rövidsége miatt a bizonyítékokat (fegyvereket, tárgyakat, dokumentumokat, fényképeket, laptopokat stb.) általában gyűjtőtasakokba rakják, s a későbbiekben, már nyugodt körülmények között veszik le róla a nyomokat. Ha van olyan tárgy, amit nem lehet mozgatni, s a nyomrögzítéshez van elegendő idő, akkor arról a helyszínen veszik le az ujjlenyomatokat.

Az ezred szempontjából fontos ez a képesség. A nyomrögzítés és -feldolgozás (s az így nyert új információk) eredménye újabb műveletek megindítása lehet, de a már zajló műveletek során ezekkel tudják alátámasztani bizonyos személyek érintettségét is. A DNS-minták, az ujjlenyomatok segítségével egyes emberek „képbe kerülhetnek”, összekapcsolhatók különböző helyszínekkel, eseményekkel, köszönhetően a már máshol levett mintákat tartalmazó adatbázisnak.

Júniusban új, feltöltött, úgynevezett Pelican ládákat és hátizsákokat vehetett át az MH 2. KRE. Ezek nagy része ujjlenyomat-rögzítéshez szükséges eszközöket tartalmaz (különböző méretű bizonyítékgyűjtő zacskók, az ujjlenyomatok levételéhez szükséges speciális műanyag szalagok, papírok, különböző színű felületeken alkalmazható porok), amelyek a gyakorlatokon, a műveleti területeken fogyóeszköznek számítanak.

Több új éjjellátó eszközzel is gazdagodott az ezred fegyvertára. Az AN/PVS–15 a legnagyobb előrelépést elődeihez képest a két különálló csöves kialakításnak köszönheti, mert segítségével érzékelhető a mélységélesség. A PVS–15-ösön nézve a gödör valóban gödörnek látszik, nem pedig egy sötét foltnak az éjszakában. Fontos különbség az is, hogy amíg az eddig alkalmazott, egycsöves PVS–7-esek és 14-esek látómezeje kimondottan szűk volt, addig a PVS–15-nél 47 fokos látómezőről beszélhetünk. A harmadik generációs eszköz még manuális fókusszal rendelkezik, s ha az operátort hirtelen erős fénnyel világítják meg, akkor a készülék automatikusan szűri ezt, vagy akár ki is kapcsol, így felhasználója nem vakul el. A PVS–15-ös rendelkezik infrajelző képességgel, azaz infravörös fényt is ki tud vetíteni. Ezek az eszközök a maradékfény-erősítés elve alapján dolgoznak, így valamilyen minimális külső fény (csillag- vagy holdfény, beszűrődő mesterséges fény) szükséges a használatukhoz. Pincében, földalatti ütegekben, más zárt helyeken azonban nincs fény; ekkor hasznos az integrált infravörös fényforrás.

Az eszköz kesztyűs kézzel is jól kezelhető, látszik, hogy katonáknak tervezték. Gyártanak hozzá külső akkumulátor-csomagot is, amely a sisak hátsó részére szerelve kiegyensúlyozza az elejére helyezett szemüveget. Nagy változás az is, hogy új, stabilabb, szilárdabb rögzítést adó sisakadaptert rendszeresítettek a készülékhez. Ennek hiányában lehetőség van a külső hevederes rögzítésre is, de ez természetesen kevésbé stabil.

Az AN/PVS–21-esnél megpróbálták a tervezők az éjjellátót a lehető legközelebb helyezni az archoz. A fej mozgása szabadabb lesz, hiszen nem lóg ki az eszköz a sisak elé. Ez főleg épületekben, akadályokkal teli, zsúfolt helyeken dolgozva fontos. Mivel közvetlenül a szem elé vetítik fel az éjjellátó képét, így sokkal nagyobba kivetített látómező is. Későbbi fejlesztés tárgya lehet az adatátviteli képesség, amelynek segítségével a szemüveg képét valós időben lehet továbbítani a vezetési pontra vagy az illetékes parancsnokságra. Ennél a szemüvegnél is fontos a jó minőségű csatlakozó, hiszen itt az archoz közel kell elhelyezni azt, pontosan a szem elé beállítva. Az eszköz szintén rendelkezik külső áramforrással, amelyre szükség is van a kiegyensúlyozáshoz, valamint annak biztosításához, hogy ne mozduljon el.

– Egyéni fegyverzetre irányzékként rögzíthető, de megfigyelőeszközként is alkalmazható az AN/PAS–13G(V)1. A PAS–13-as család régebbi, 13A változatával már korábban is rendelkeztünk, használtuk műveleti területen is. Az új eszköz jóval kisebb méretű és minimális tömegű, felhasználja a környezet hőjét. Ugyanakkor hátránya, hogy nincs maradékfény-erősítés. Ha a megfigyelni kívánt tárgy vagy személy hőmérséklete beleolvad a környezetébe, akkor nem látható. Kevéssé ismert az a naponta kétszer, napfelkelte és naplemente környékén tapasztalható jelenség, amikor a környezet és a levegő hőmérséklete 30–90 percen keresztül szinte tökéletesen megegyezik. Ekkor a hőkép jelentősen elmosódik– jegyezte meg az operátor.

A PAS–13G nemcsak jelentősen könnyebb, de jobb képminőséggel is rendelkezik. Viszont számottevő az energiafogyasztása. Ezt a gyártó is tudja, így egy speciális, kesztyűben is könnyen alkalmazható elemtartó segítségével nagyon gyorsan cserélhetők az áramforrások. Az energiaigény miatt a megfigyelés helyett inkább fegyverirányzékként használható jobban, hiszen ekkor ritkán kell hosszú ideig működtetni. A rögzítése, a kiváló minőségű LaRue gyorszáras adapternek köszönhetően, egyszerű és stabil. A PAS–13G beépített zoom-mal is rendelkezik, így széles és szűk látómező között lehet választani. Manuálisan állítható a fényerő, a szürketartomány, s kiválasztható az is, hogy a meleg pontot fekete vagy fehér színnel mutassa; ez a terepviszonyok eltérése miatt fontos. Az eszközbe több fegyver adatait is beprogramozták, így fegyverirányzékként használva könnyen kiválaszthatja a megfelelő beállítást az operátor. Videofelvevőt is rá lehet csatlakoztatni, így a kép rögzíthető, és megfelelő kommunikációs rendszerrel továbbítható. Sokkal gyorsabban ki- és bekapcsolható, mint elődje, szinte pillanatok alatt működőképessé tehető. Gyorsan levehető a porvédő lencse, s a szemnél a kilépő fény útját egy gumiharang állja el, így nem „világít” vele a felhasználó.

Az AN/PVS–22 kifejezetten a fegyverekhez szánt éjjellátó rendszer. Fontos tulajdonsága, hogy nem kell megbolygatni a mesterlövészek fegyvereinek belőtt optikáját, mert közvetlenül a fegyvertávcső elé rögzíthető. Saját céljelet is ad a PVS–22, mert nem biztos, hogy a nappali optika célkeresztje jól látható marad. Alkalmazásával ugyan 5-600 méterre csökken a hatásos lőtávolság, de még így is sokkal nagyobb fenyegetést jelent egy „egyszerű” lövészkatonához képest.

Az AN/PEQ–15 ATPIAL fegyverekre felszerelhető célzórendszer; jelentős előrelépést hoz a már jól ismert AN/PEQ–2-höz és az AN/PEQ–2A-hoz képest. A sokkal könnyebb eszköz többet is tud, mint elődei. Míg a PEQ–2 és 2A csak infravörös sugarat bocsát ki, addig a PEQ–15 látható vörös lézersugarat is képes alkalmazni.

– Ha azt akarom, hogy ne lássanak, akkor infravörös sugarat használok. Ha azonban inkább a figyelmeztető funkció a fontos, akkor jól jön a látható, vörös fénysugár. Igen meggyőző tud lenni, ha valakin megjelenik a vörös pötty, vagy poros, párás környezetben kirajzolódik a sugár – tette hozzá az operátor.

A célzórendszer rendelkezik egy beépített infravörös fényforrással, amely a PVS–15-öséhez képest jelentősen nagyobb fényerővel bír. Így akár terület-átvizsgálásra, terület-bevilágításra is alkalmas. A kibocsátott infravörös sugár zoomolható, a feladatnak megfelelően így pontszerű (nagyobb távolság) vagy szélesebb, derített fény (nagyobb terület) is használható. A legkisebb átmérőt alkalmazva, meghibásodás esetén akár a célzósugarat is helyettesíti. Szalagkapcsolóval távirányítható, s ez igen népszerű a katonák körében. Az eszköz a fegyver tetejére vagy oldalára helyezett Picatinny sínekre is rögzíthető.

Forrás: honvedelem.hu