Megbízhatatlan lövedékek okoznak aggodalmat

Akkor csupán a lövedékek 28%-a müködött úgy, ahogy kellett volna. A maradék vagy célt tévesztett, vagy jó helyre csapódott be, de nem robbant. Ennek ellenére India további 8000 db Krasznopolt rendelt 2002 elején darabonként 40 000 dolláros áron. Mivel feltételezések szerint az orosz lézeres célmegjelölők nem müködtek kielégítően, ezért Izraeltől vásároltak ilyen eszközöket.

A Krasznopol irányított lövedéket eredetileg az orosz 152 mm tarackokhoz tervezték még az 1990-es években. A lövedéket módosították, hogy azokat a 155 mm ágyúkból is ki lehessen lőni. Az orosz gyártó állítása szerint a kezdeti hibákat kijavították, ám indiai próbák során bebizonyosodott, hogy a lövedékek egy része továbbra sem találja el a célt, illetve ha igen, akkor előfordulhat, hogy nem robban.

Krasznopol a hozzá tartozó célmegjelölővel

Az irányított lövedékek hatékony alkalmazása nem új kihívás a fejlesztők számára. Az 1980-as években irdatlan fejlesztési költségek felhasználásával jelent meg az amerikai 155 mm Copperhead irányított lövedék, amelynek feladata tankok kilövése volt. A Copperhead is lézerirányítású volt, azaz előretolt megfigyelők világították meg lézerrel a kérdéses célokat ugyanúgy, mint a lézerirányítású bombáknál. A Copperhead azonban rendkívül költségesnek bizonyult. Az első példányok félmillió dollárba kerültek, míg a gyártás során sikerült elérni a néhány százezer dolláros árat. Így csupán kb. 27000 db Copperhead készült. Egy közönséges tüzérségi lövedék ára száz dollár körül mozog, és a támadott cél 75 méter átmérőjü körén belül fog becsapódni, míg a Copperhead 1-2 méteres pontossággal találta el célját. Az 1991-es Öböl-háborúban sikeresen használtak néhány Copperheadet iraki tankok semlegesítésére, ám ennél lényegesen olcsóbb fegyverekkel is hatástalanítani lehetett a páncélosokat.

Épp egy néhány százezer dolláros Copperhead lövedéket "hackelnek" bicskával

Indiának azonban kimondottan irányított lövedékekre van szüksége, mivel a kasmíri tartomány hegyes terepén ellenséges bunkereket szeretne vele megsemmisíteni. Természetesen hagyományos lövedékekkel tüzzáport is zúdíthat az adott célra, ám ez könnyen lavinát okozhat, illetve az amúgy is nehéz terepen a keletkezett kráterek miatt még nehezebben lehetne előrenyomulni.

A fejlesztés alatt álló Excalibur "lelkivilága"

Az irányított lövedékek fejlesztésének nehézségét jól példázza az amerikai fejlesztésü Excalibur is, amely célját nem lézer segítségével, hanem GPS-támogatással találja meg. A kilövéséhez azonban alaposan át kell alakítani a jelenleg használt ágyúkat, esetleg teljesen újakat kell gyártani. Az Excaliburt városi környezetben kívánják majd bevetni.