Irányított tüzérségi lövedékek elterjedésével lehet számolni a következő évtizedben, ám ennek már a 90-es években be kellett volna következnie. A legnagyobb kihívás természetesen a röppályát befolyásoló szerkezet beépítése jelentette. Az első próbálkozások idestova 60 évvel ezelőtt történtek, ám a feladat összetettsége miatt akkor nem született eredmény.
Az első sorozatban gyártott irányított tüzérségi lövedék az amerikai, 155 mm-es Copperhead volt, amelyből azonban mindössze 27 853 darabot gyártottak. Az első Öböl-háborúban száznál is kevesebb ilyen lövedéket használtak el, míg a tesztek során megközelítőleg 12 000 db-ot lőttek ki. Ausztrália is beszerzett néhány száz darabot, alkalmazásukról egyelőre nincs információ. A fennmaradó mennyiség raktáron van.
A Copperheadnél az alkalmazással vannak gondok. A lövedék fejében található érzékelő egy lézeres célmegjelölő által megvilágított pontba csapódik. Ez azonban azt jelenti, hogy egy katonának a cél látóhatárán belül kell tartózkodnia, hogy megvilágíthassa azt. Ez azonban egyrészt körülményes, másrészt ha már ily módon megvilágítanak egy célt, akkor annak semlegesítését a feladatot hatékonyabban elvégző légierőre bízzák.Hasonló az orosz Krasznopol lövedék kialakítása is. Ezekből India szerzett be készleteket, amelyeket a hegyvidéki kasmíri régióban kíván alkalmazni hegyoldalban található ellenséges (pakisztáni) bunkerek ellen. A környezeti adottságok miatt egy ilyen bunker semlegesítésére pont egy irányított lövedék felelne meg, ha müködne. Az orosz gyártó ugyanis feltehetőleg nem tesztelte termékét a hegyvidéki szélsőséges időjárási körülmények között, ezért a lövedékek vagy nem találnak célba, vagy nem robbannak fel. A hibát azóta valamelyest sikerült kiküszöbölni, ám a teljesítmény még mindig elmarad a kívánttól.A Copperhead váltására dolgozták ki az Excalibur nevü lövedéket, amely célját GPS segítségével találja meg. Ennek megfelelően ez a lövedék kizárólag statikus célok ellen alkalmazható. Kifejlesztése azonban szintén többéves csúszásban van. Az Excaliburnak el kellene érnie a Copperhead 96%-os találati pontosságát, ám egyelőre a lövedék sebessége csökkenti annak találati pontosságát. A nagy torkolati sebesség kezdetben meghibásodást okozott a „fedélzeti” elektronikában, mostanság pedig a nagy sebesség miatt a GPS-vevő és a mühold között meg-megszakadó adatforgalom jelent problémát. Ha viszont a hibákat sikerülne kiküszöbölni, akkor egy igen egyszerüen kezelhető fegyverre tenne szert az USA hadserege, hiszen csak be kellene táplálni a megfelelő koordinátákat, kilőni a lövedéket és várni a telitalálatot. Az amerikai haditengerészet ennek tükrében máris aggódik, ugyanis a hajóin lévő ágyúk torkolati sebessége még nagyobb, így az ilyen irányított lövedékek kilövése egyelőre szinte lehetetlennek tünik. Ha nem sikerülne a kilövés pillanatában fellépő terhelés mellett szavatolni az üzemképességet, illetve a repülés közben a stabil adatforgalmat, akkor valószínüleg lassítani kell a lövedékek sebességén, vagy várni még egy évtizedet.
