India sikeresen tesztelte a PJ-10 BrahMosz hajók és statikus célok ellen alkalmazható rakéta szárazföldről indított változatát. Még júliusban állították fel az első ilyen rakétákkal felszerelt zászlóaljat, amely négy önjáró indítóállványból, kiszolgáló járművekből és 60 db rakétából áll. A rakétákat kerekes járműveken hordozzák, illetve ugyanezen járművekről indítják is. A 300 km hatótávú és 270 kg harci résszel rendelkező, 3,2 tonnás rakétából egyszerre három is ráfér egy járműre. Ami azonban igazán különlegessé teszi a rakétát, az a 914 m/s sebessége, ami tengerszinten a hangsebesség 2,6-szorosa.
A rakétát elsősorban hajók ellen fogják alkalmazni, ugyanis a rakéta szárazföldről indítható változatának hatótávján belül kevés olyan cél található, amely indokolttá tenné egy 2,3 millió dolláros rakéta bevetését. A rakétának természetesen létezik repülőgépről, illetve hajófedélzetről indítható változata is.
BrahMoszok a DefExpo04 kiállításon. A rakéta a nagy sebességet a torló-sugárhajtómünek köszönhetően képes tartani, amelyre előbb azonban egy hagyományos rakétahajtómünek kell felgyorsítania
A fegyvert India és Oroszország közösen fejlesztette ki, és természetesen exportálni is hajlandóak. A BrahMosz az orosz SS-NX-26-on (Jáchont) alapszik, amelynek fejlesztése a Szovjetunió utolsó éveiben indult, ám annak felbomlása miatt a fejlesztőmunka megállt. A rakéta első számú célpontjai természetesen az amerikai repülőgép-hordozók lettek volna. A fejlesztést végző cég a munkát azután vette fel újra, hogy India magára vállalta a munkálatok befejezéséhez szükséges 240 millió dollárnyi költség nagy részét. A rakétát Oroszországban építik. A fent említett magas ár behatárolja azon országok számát, amelyek megengedhetik maguknak ilyen fegyverrendszer beszerzését. Az első vásárló természetesen India, amelynek haditengerészete már alkalmazza a hajófedélzetről indítható változatot. Kína, Irán, Malajzia, Chile, Dél-Afrika, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is érdeklődik a rendszer iránt. Biztonságpolitikai megfontolásokból az első két nevezett ország azonban valószínüleg nem tehet szert egyelőre a rakétára. Egyrészt az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a kínai és iráni BrahMosz-üzlet megköttetését, hiszen ilyen rakétákkal Irán lezárhatná a Hormuzi-szorost, sőt az egész Perzsa-öblöt ellenőrizhetné. (A világ olajtermelésének 20 százaléka innen indul a fogyasztókhoz.) Másrészt India olajszükségletének egy részét a Perzsa-öböl térségéből szerzi be, így a szubkontinens sem érdekelt Irán fegyvervásárlásában.
