Kína az űrből mérne csapást repülőgép-hordozókra

Egyelőre nem elég pontos a világür katonai használatát szabályozó nemzetközi jogi környezet, hiszen a kérdéskör legfontosabb szerződése immár 40 éves. A jelenlegi amerikai elnök egyik évértékelő beszédében pedig burkoltan ugyan, de megfogalmazta a szerződés felmondásának lehetőségét. Az ürbe, Föld körüli pályára vagy esetleg a Holdra telepítendő rendszerek kifejlesztése és hadrendbe állítása olyan költségekkel járna, hogy azt valószínüleg az Egyesült Államok sem engedhetné meg magának.

A kínai, müholdak megsemmisítésére szolgáló rendszer ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet, ugyanis nem ürtelepítésü fegyverrendszerről van szó. Egy interkontinentális ballisztikus rakéta harci részét módosították úgy, hogy az hosszabb-rövidebb ideig Föld körüli pályán maradhasson, majd egy elhaladó müholdat vesz célba és semmisít meg. A repülőgép-hordozók számára „szánt” fegyver is hasonló elven müködne. Ez esetben szükség volna azonban egy másik müholdra is, amely radarjával „szemmel” tartaná a megsemmisítendő hajót. Természetesen Kínának meg kell még oldania a harci rész irányításának problémáját, ám az elmúlt évtized kínai ürkutatási és különböző fegyverkezési programjainak eredményei valószínüleg elégségesnek bizonyulnak ahhoz, hogy egy ilyen rendszer megszülethessen, ha szükségét látják.