A Denel dél-afrikai hadiipari vállalat leányvállalatain keresztül a brazil védelmi minisztériummal és a brazil légierővel együttműködve dolgozik egy új, közel-légiharcra szánt rakéta, az A-Darter kifejlesztésén. A két ország együttműködését államközi szerződésben fektették le, amit még 2006-ban kötöttek meg, ám nyilvánosságra csak nemrég hozták. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően könnyen elképzelhető, hogy valóban el is készül az új rakéta. Gond csupán az értékesítéssel adódhat, hiszen a kis hatótávolságú légiharc-rakéták piaca meglehetősen telített.
Az új rakétának olyan kiváló termékekkel kell versenyeznie, mint az orosz R-73 (AA-11 Archer), az amerikai AIM-9M és AIM-9X, az európai közös fejlesztésként indult, végül teljes egészében angollá vált ASRAAM, a német vezetésü, európai fejlesztésü IRIS-T, valamint az izraeli Piton 4, illetve Piton 5. Felmerül tehát a kérdés, hogy az A-Darter (A mint agile, azaz agilis) képességeivel, árával vagy piaci pozicionálásával fog-e tudni versenybe szállni.Az A-Darter a tervek szerint ötödik generációs rakéta lesz, s számos vonásban hasonlít majd az ASRAAM-ra. A legjelentősebb különbség azonban az, hogy az ASRAAM-mal ellentétben az A-Darter motorja tolóerővektoros lesz. (Mellesleg a németek pont azért szálltak ki az ASRAAM projektből, mert az NDK-tól örökölt R-73 légiharc-rakétákat közelebbről „megszemlélve” rádöbbentek, hogy az ASRAAM-nak igenis szüksége lenne egy tolóerővektoros rakétamotorra. Az angolokat azonban nem sikerült meggyőzni.) Az új rakéta keresőfeje zavarvédett hőképalkotó lesz széles látómezővel, képes lesz együttmüködni sisakcélzókkal (a Denel fejleszt ilyet a Gripenhez). A rakétatest kialakítása a lehető legáramvonalasabb lesz, ezzel is növelve a hatótávot. A megnövekedett hatótávot úgy használnák ki, hogy a rakétát akár befogás nélkül is indítani lehet majd, így az A-Darter inerciális navigációs rendszere segítségével az indító repülőgép által megadott körzet felé repül, majd odaérvén keresőfejével kutatja fel a célpontokat. Ezzel csupán egy gond adódhat: hogyan fogja tudni a rakéta, hogy ellenséges gépet fogott be, s nem barátit, ugyanis egyelőre arról nincsen hír, hogy a rakéta két- vagy akár csak egyirányú adatkapcsolattal rendelkezne.A még ki sem fejlesztett rakétára már kb. 150 millió dollár értékben van megrendelés, és további kb. 300 millióra számítanak az elkövetkező másfél-két évtizedben. Bár a számok jól hangzanak, ez mégsem az évszázad üzlete. Így nyilván más célok vezérlik a két országot. Itt jön képbe az államközi szerződés, ugyanis egyszerüen arról van szó, hogy a két ország, tágabb értelemben pedig a vezető, Egyenlítőtől délre fekvő államok szert szeretnének tenni rakétagyártási képességekre.
Az A-Darter tervezett felépítése. Újdonságról nem árulkodik
Ennek megfelelően szinte a két országban szolgáló gépek mindegyikére integrálni szeretnék az A-Dartert. Így Dél-Afrikában a Gripen arzenáljának részese lesz, Brazíliában pedig a hazai gyártású MAA-1 Piranját váltja majd az F-5M Tiger II gépeken. Szintén esélyesek a brazil Sao Paulo repülőgép-hordozóról üzemelő A-4 Skyhawkok, amelyeken még mindig a már reménytelenül elavultnak számító AIM-9H-k szolgálnak, továbbá az AMX-ek és az EMB-314 Szuper Tukánók. Az imént felsorolt brazil gépekre valószínüleg könnyü lesz integrálni az A-Dartert, mivel pár év múlva avionikájuk nagymértékben meg fog egyezni, ugyanis a modernizációs programot minden típuson az izraeli ELBIT fogja véghezvinni. Nagyobb kihívás lehet a rakéta integrálása a nemrég beszerzett Mirage 2000-re. A tervek szerint az A-Darter 2015-ben áll rendszerbe.
