Kína új, hajók elleni rakétája

A két variáns között a különbség a keresőfejben keresendő: az egyik variáns infravörös elven dolgozik (egyszerü infrafej vagy hőképalkotó – ez utóbbi tünik valószínübbnek), míg a másik passzív és/vagy aktív radarkeresőfejjel rendelkezik. A rakétát az összes többi ilyen fegyverhez hasonlóan előbb egy rakétamotor gyorsítja a megfelelő sebességre, majd onnan egy turbojet hajtómü veszi át meghajtást. A KD88 hatótávolsága feltehetőleg meghaladja a 100 kilométert. Figyelembe véve a kínaiaknak a mikroelektronika terén a közelmúltban elért eredményeit, erősen valószínüsíthető, hogy a rakéta pontosságán a C-802-hez képest sokat sikerült javítani. Méreténél fogva a rakétát csak nagyobb gépek hordozhatják, így a Szu-30-asok is megbirkóznak a feladattal, de valószínübb, hogy a kínai repülőgépgyártás egyik mostohagyerekének, a haditengerészet kötelékében szolgáló JH-7A-nak sikerült végre feladatot találni. Bár a JH-7A hajtómüvei meglehetősen gyengék, s a gép így csak 5 tonnányi fegyverterhet képes hordozni, mégis négy KD88 rakéta függeszthető rá. Tekintve, hogy a JH-7A 900 kilométeres hatótávval rendelkezik, amihez még hozzájön a KD88 száz kilométert meghaladó hatótávja, Kína egy esetleges tajvani válság esetén a szigetország összes kikötőjét blokád alá tudná vonni ezzel a repülőgép, rakéta együttessel.