Miközben az AK-47 hírneve még mindig fennáll, ma már korántsem olyan népszerű a felhasználók körében, ha van egy kis pénzük és választási lehetőségük. Igaz ez Afganisztánra is, ahol a drogbandák már a drágább amerikai, európai és izraeli fegyvereket is megengedhetik maguknak. Egy kelendő nyugati távcsöves puska akár több ezer dollárba is kerülhet, bár egy régebbi G-3-as (a hidegháború 7,62 mm-es hosszú csövű puskája) vagy annál modernebb fegyverek hasonló kaliberben olcsóbban is beszerezhetők. Aki AK-47-est cipel a vállán, azt ma már lenézik, mivel egy kipofozott darab már 20 dollárért beszerezhető.
Afganisztán tele van AK-47-esekkel az orosz hadseregnek, az egyiptomiaknak, az izraelieknek (akik a 80-as években mind szállítottak ide gépkarabélyokat) és a táliboknak (akik a 90-es években még többet vásároltak) köszönhetően.
Sok országban, mint például Libanonban vagy Kolumbiában, az AK legújabb változatai (különféle kaliberekben) ugyanannyiba kerülnek, mint a nyugati fegyverek (500–1000 dollár között). Pakisztánban, ahová a határon keresztül beáramlanak az olcsó kézifegyverek Afganisztánból, az áruk már 300 dollár alatt van. A világ egyes részein, ahol egykor tömegével használták, de ma már kevésbé van rájuk szükség, ugyanakkor nem is cserélték le őket, nagyon sok régi és olcsó AK-47-es van. Ugandában akár 200 dollárért is lehet egyet vásárolni, de Kambodzsában már 50 dollár alatt is találhatunk.
Az AK-47-essel az a gond, hogy vadászfegyvernek pocsék, hacsak nem rögzítik az irányzékát, vagy sokat gyakorolnak vele. Ez azonban elég költséges, mivel a hozzá való lőszer darabja 20 centbe kerül. A világnak azon a részén, ahol az embereknek napi egy-két dollárból kell megélniük, ez nem olcsó mulatság. Az AK-47-essel kis távolságra lehet igazán jól lőni, főleg kevésbé mozgó célokra, a vadállatok azonban jóval mozgékonyabbak, eltalálásukhoz nagy gyakorlatra van szükség.
