Harckocsi biatlon Oroszországban

Ivan Buvalcev altábornagy, az orosz fegyveres erők harckiképzési osztályának vezetője újságírók előtt elmondta, hogy a gyalogság nyári biatlonversenyét már megrendezték Voronyezsben. A harckocsik számára szervezendő verseny során a résztvevőknek meg kell tenniük egy bizonyos távolságot a lehető legrövidebb idő alatt (a leggyorsabban) és mindeközben – mint a sílövészet során – több célt kell leküzdeniük. A harcjármüvek személyzetétől kiváló vezetéstechnikai képzettséget, valamint pontos lövészetet követel meg a verseny. Buvalcev úgy véli, hogy a katonai biatlon kiváló lehetőség a személyzetek kiképzettségi szintjének növelésére, annak ellenőrzésére. A kérdésben Buvalcev egyeztetett a védelmi miniszterrel, aki elmondása szerint felhatalmazta versenyek szervezésével.

Az idei, első megmérettetésen a házigazdákon kívül érkeznek még „versenyzők” Örményországból, Fehéroroszországból és Kazahsztánból. A versenyt T-72B típusú harckocsikkal bonyolítják, amely típus minden résztvevő ország hadseregének állományában megtalálható. A verseny távja a korábbi megmérettetéseket figyelembe véve maximum 30 km lesz (három kör, körönként 6-10 km) és minden etap során különböző célokat kell leküzdeniük a harckocsiknak. Korábban az első körben a harckocsi ágyújával kellett lövést leadni a másfél km távolságban lévő célra, a másodikban egy harckocsi-elhárító gránátvetővel felfegyverzett katonát imitáló célt kellett leküzdeni a gépfegyverrel, majd a zárókörben az NSZVT nehéz légvédelmi gépágyúval kellett megsemmisíteni egy 1,2 km-re elhelyezett, imitált ellenséges páncéltörő löveget.

Az új, Buvalcev által megfogalmazott szabályok szerint a légvédelmi gépágyúval való lövészetre a második körben kerül sor, míg a harmadikban a harckocsi személyzete mozgásban fog lövést leadni tüzérségi lövedékkel (az első körben rakétalövedéket alkalmaznak).

Figyelmen kívül hagyva a gyakorlat versenyjellegét, a harckocsi biatlon nagyon érdekes, és ami a leglényegesebb, a valósághoz leginkább közelítő módja a személyzetek felkészültségének ellenőrzésére. A rendszer jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a korábbiakban külön végrehajtott feladatokat jelen esetben komplexként kell végrehajtaniuk a személyzeteknek. Másképp kifejezve; a különálló harckocsi menetgyakorlatok és a különálló lőgyakorlatok helyett – mindazon túl, hogy a gyakorlatok elsajátításával napokat, heteket lehet nyerni a kiképzés során – a harckocsi személyzeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy egy gyakorlat során több dolgot elsajátítsanak.

A versenyen szereplő harckocsik az idő nagy részét menettel töltik. A leküzdendő útvonal, az akadályok arra kényszerítik a harckocsi vezetőjét, hogy folyamatosan figyelje az utat és a lehető legpontosabban irányítsa a páncélos harcjármüvet. A mozgékonyság a modern harckocsik egyik fontos jellemzője; a lőtéren végrehajtott gyakorlatok során a harckocsivezető növeli kiképzettségi szintjét és növeli annak esélyét, hogy a harckocsival éles körülmények között (harchelyzetben) is megfelelően hajtja végre a feladatokat.

Tüzelési helyzetben a harckocsi személyzetének fel kell derítenie és meg kell semmisíteni a szimulált ellenség páncélozott technikai eszközét, tüzérségét, harckocsi-elhárító rakétakomplexumokat és gránátvetőket és a gyalogságot. Ilyen célpontokkal valós harchelyzetben is találkoznak a harckocsizók. A célok gyors felderítése és megsemmisítése a harckocsi szinte valamennyi fegyverzetének alkalmazásával segít készségszintre fejleszteni a rendszerek alkalmazását, ami éles helyzetben szintén előnyükre válik.