Sokan ismerik, sokan tisztelik. Ez a Magyar Honvédségben rendszeresített közel hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer a Mistral. Az eszköz 1999 óta oltalmazza a magyar légteret, s bár civil lakosságból is sokan felismerik, nem tudják, hány és hány féle kivitelben létezik, valamint, hogy alkalmazási lehetőségeinek tárháza milyen széleskörű. Ez a cikk szeretné bemutatni a Mistral egyéb alkalmazási területeit, módjait és ezek platformjait.
De mi is az a Mistral? – tehetné fel a kérdést egy laikus olvasó. A Mistral egy francia fejlesztésü, nagyfokú mobilitással rendelkező, felszíni telepítésü, közel hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, mely fejlesztése az SATCP program keretein belül kezdődött meg az 1970-es években. A 19 kg-os rakéta infravörös követő fejjel ellátott passzív önrávezetésü, a robbanófej elmüködtetéséről pedig egy közelségi lézer, valamint becsapódás érzékelő gyújtóberendezés gondoskodik. Effektív hatótávolsága 300 métertől mintegy 5 km-ig terjed, ezt a távot 2,5 Mach maximális sebességgel teszi meg. Hatalmas előnyének számít - a különböző hordozó és indító eszközök segítségével biztosított - nagyfokú mobilitása. Nem is csoda tehát, hogy a gyártó MBDA konzorcium mai napig folyamatos export cikkének számít, mind Európában, mind Ázsiában és Dél – Amerikában.
Rendszeresített hordozó és indító platformjai:
SATCP: avagy az eredeti indító állvány. A legkisebb és a legnagyobb fokú mobilitást biztosító mindközül. Az SATCP egy háromlábú állványból, a bal oldalán elhelyezett kezelő felületből és a lövész stabilitását szolgáló székből áll. Az 1970-ben meghirdetett program nevét, amely rövidítés franciául „közel hatótávolságú földi telepítésü légvédelmi rakéta”, mint az első kifejlesztett állvány örökölte.
ATLAS: A Magyar Honvédségben is rendszeresített változat nagy előnye az SATCP-hez képest, hogy két rakéta indítását teszi lehetővé, minimális többlet súly ellenében. Az állvány telepíthető könnyü páncélzatú jármüvekre, valamint használható földre telepítve is.
ALBI: az ALBI indítóállvány szintén két rakéta indítását teszi lehetővé, de az ATLAS-sal ellentétben már csak a könnyü páncélzattal ellátott - azaz a manőverező erők oltalmazására egyik legalkalmasabb kivitelezésü - jármüvekre való telepítésre lett optimalizálva.
ASPIC: a szintén csak gépjármüvekre rögzíthető ASPIC indítóállvány az eddigiektől eltérően távirányítású, automata célkövető rendszerrel felszerelt komplex rendszer, melyen 2x2 rakéta indítósín között kapott helyet a nappali és éjszakai automatikus célkövetést lehetővé tevő eszköz. A nagyfokú automatizáltság csökkenti a reakció időt, és növeli a cél megsemmisítés valószínüségét gyorsan mozgó légi célok esetén. Az ASPIC követőrendszere a legtöbb NATO ország által használt indítóállványba integrálható.
ATAM: az ATAM indítósín a MISTRAL légvédelmi rakéta helikopterekről történő alkalmazását teszi lehetővé. A rendszert csak Franciaországban alkalmazzák.
SIMBAD: A módosított ATLAS indítóállvány a rakéta tengerfelszíni egységekről történő alkalmazását teszi lehetővé. A tengeri hadviselés kritériumainak megfelelően a lövész - a két válltámaszba dőlve - állva foglal helyet, így téve lehetővé, hogy könnyüszerrel kompenzálja a hajó mozgását egy-egy célkövetés alkalmával.
SADRAL: A szintén tengerészeti alkalmazásra fejlesztett SADRAL hat légvédelmi rakéta indítását teszi lehetővé - teljes távirányítással.
TETRAL: A legújabb fejlesztésü haditengerészeti indítóállvány szintén a már bevált távirányítás elvét alkalmazza, de már az újabb MISTRAL 2 rakétákkal (Létezik már az ettől még korszerübb MISTRAL 3 is - a szerkesztő kiegészítése) üzemel. Négy légvédelmi rakéta indítását teszi lehetővé, viszont a kisebb súly és méret alkalmassá tette a rendszert a könnyü naszádokra történő felszerelésre is.