Információk szerint az orosz \"Almaz-Antej\" vállalat 2015-ben befejezi az Sz-300 légvédelmi rakétakomplexumok gyártását. A rakétakomplexumok előállításának leállítása egyaránt vonatkozik az export-, valamint az orosz hadsereg számára gyártott változatokra. A komplexumhoz szükséges tartalék-, valamint cserealkatrészek gyártása természetesen folytatódik.
A kiöregedő Sz-300-as rendszereket az Sz-400-as rakétakomplexumok fogják váltani az orosz hadseregben, amelynek külföldi értékesítése 2016-ban kezdődhet meg. A késedelem oka, hogy az ipari komplexumnak először a hazai, az orosz védelmi minisztérium megrendeléseit kell teljesítenie.
A közelmúltban vált ismertté, hogy az Sz-400 légvédelmi rakétarendszer megkapta az exportengedélyt, aminek birtokában Oroszország megkezdheti a külföldi értékesítést. A PVO „Almaz-Antej” légvédelmi rendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó konszern vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a cég napjainkban tárgyalásokat folytat potenciális, külföldi megrendelőkkel. A cég második embere hozzátette, hogy a rendszer „új, nagyon hatásos és nem olcsó”, ezért ezt csak fejlett gazdasággal rendelkező országok engedhetik meg maguknak.
2014 áprilisában Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin beszélt arról, hogy jelentős mértékben növelni kell a légvédelmi rendszerek exportját. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a haditechnikai eszközök ezen osztálya világpiac egy jelentős részét foglalja el, és Oroszország napjainkban a légvédelmi rendszerek eladásának „mindössze” egyharmadát tudhatja magáénak. Putyin korábban elvi hozzájárulását adta az Sz-400 komplexum Kínának történő értékesítéséhez.
A váltásra kerülő Sz-300-as komplexumok sorozatgyártása az 1970-es években kezdődött, míg rendszeresítésére a Szovjetunió hadseregében 1975-től került sor. Az évek során 14 fő változat került kifejlesztésre, amelyek az Orosz Légierő, Szárazföldi Erők és a Haditengerészet állományában kerültek rendszeresítésre.
Szerbiának erős hadseregre van szüksége, ellenkező esetben az ország három napon belül megsemmisülhetne, ezért a katonaság és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád − közölte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett nemzetközi fegyverkiállítás apropóján.
Nem csak az új technológia fejlesztésére kell összpontosítanunk, hanem arra is, hogy a már meglévő technológiákat innovatív, újszerű módon alkalmazza a haderő a védelmi és támadó funkciókra.
A Duna vízén háromnapos kiképzés keretében tesztelte az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár harctámogató osztagának állománya február nyolcadikától a különleges műveleti képességfejlesztés keretében átépített, újonnan navigációs műszerekkel felszerelt Zodiac Pro 850 típusú hajókat.
Banglades ugyan a világ egyik legszegényebb országa, de a haditengerészet védelmi erőinek egyik legfontosabb része, mivel a nagy kiterjedésű Bengáli-öböl, az itt található fontos nemzetközi kikötők, haditengerészeti támaszpontok, valamint a területhez kapcsolódó gazdasági övezet védelméért is felelős.
A NATO Kiemelt Éberségi Tevékenységű Többnemzeti Harccsoport olasz század katonái sikeres aknavető és tüzérségi éleslövészetet hajtottak végre a Magyar Honvédség Központi Gyakorlóterén, a Bakonyban.
2023 februárjában megalakult a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit Zrt.-t (VIKI). Koncepciója szerint a VIKI a kettős hasznosítású, azaz polgári és katonai célra egyaránt alkalmazható technológiák feltérképezésére és annak védelmi célú hasznosításának támogatására hivatott.
Szolnokon tárgyaltak a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság tagországainak haderőnemi parancsnokai, az MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság által rendezett eseményen.
„És te készen állsz?” – ezzel a szlogennel várja a katonai szolgálat iránt érdeklődőket a Magyar Honvédség. A nagyszabású, egész éves toborzókampány kezdete alkalmából rendezett sajtótájékoztatót 2023. február 13-án tartották meg a Bálnában.
Az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred hadihajós katonái március 27-én végrehajtották a Mosoni-Duna felderítését egy aknamentesítő hadihajóval és egy tűzszerész járőrhajóval.
Az Európai Unió Védelmi Alap (EDF) Űrkutatás témakörében rendeztek szakmai workshopot március 24-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campuson.
Megalakult az első állandó amerikai helyőrség Lengyelországban március 21-én. A 13 katonából és 140 civil munkatársból álló egység az Egyesült Államok Lengyelországba telepített erőinek logisztikai és infrastrukturális támogatását fogja biztosítani.
„High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben” címmel tartott előadást felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke Veszprémben, a Pannon Egyetemen, március 22-én, szerdán.
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Svédország a Grob G 120TP típust választotta az alapfokú kiképző repülőgép kategóriára, felváltva idővel a kiöregedő SK 60-as flottát.