Az amerikai hadsereg év végéig tervezi egy átmeneti SHORAD rendszer kiválasztását, válaszul az Európában jelentkező „égető szükségletek” kielégítésére.
Az új SHORAD rendszer kidolgozott követelményeit az US Army törzsfőnökhelyettese írta alá, jelenleg pedig a hadsereg lég- és rakétavédelemért felelős szakcsoportja dolgozik egy beszerzési terven – nyilatkozta Randy McIntire dandártábornok, a hadsereg lég- és rakétavédelmi modernizációs fejlesztésekkel kapcsolatos projekt vezetője egy márciusi Defence News interjúban.
Hét szakcsoportot (ezek egyike a lég- és rakétavédelemmel foglalkozik) állítottak fel a hadsereg újonnan létrehozott „jövőkutató” parancsnoksága alatt azért, hogy meghatározzák és beazonosítsák a haderőnem kiemelt célkitűzéseit, valamint megoldási javaslatokat dolgozzanak ki azok megvalósítására.
McIntire szerint már rendelkezésre állnak a szükséges ismeretek ahhoz, hogy az utolsó negyedévben a lehetséges pályázókból kiválasszák a legmegfelelőbbet. A hadsereg viharos gyorsasággal igyekszik újjá szervezni a SHORAD erőit, miután Ben Hodges altábornagy, az akkori európai parancsnok mintegy másfél éve rávilágított a SHORAD képesség hiányosságaira, különösen egy egyenrangú féllel – mint az Oroszországi Föderáció – vívott háború esetén.
Az elmúlt időszak aszimmetrikus háborúi nem igényelték a SHORAD képességeket, ezért a hadsereg a meglévő erők leépítése mellett a fejlesztésekre sem biztosított erőforrást.A nemzeti gárda egyik Avenger egységét már áttelepítették Európába, ennek folyamatos váltása tervezett. Ezen felül azonban további lépésekre is szükség van. A hadsereg úgy számol, hogy a nagy intenzitású harcok helyszínén a manővererők nagyszámú SHORAD eszközt igényelnek a jövőben, amelyeknek egyébként kiemelt szerepe van az ellenséges légierő lefogásában is, amely a légifölény kivívásának elengedhetetlen része.
További légvédelmi képességek, úgymint a tüzérségi lövedékek, -rakéták és aknagránátok elleni védelem, valamint az UAV-k és cirkálórakéták megsemmistése inkább a telepített, nem mobil légvédelmi eszközökkel biztosíthatók leginkább. Ezen eszközöknek nem szükséges a gépesített csapatokkal lépést tartaniuk – nyilatkozta McIntire tábornok. Az Avenger rendszer önmagában azonban nem jelent megoltást, a korlátozott hatótávolsága és gyenge védettsége miatt – tette hozzá.
A megfogalmazott követelmények 144 SHORAD rendszer beszerzését irányozzák elő, ami nagyjából négy zászlóaljnyi erőt jelenthet. A terveket kidolgozó csoportban úgy számolnak, hogy 12 rendszert (egy üteget) már a 2020-as költségvetési évben rendszerbe tudnak állítani, az első zászlóaljnyi maradékát pedig 2021-ben. A második zászlóaljnyi akár már a 2022-es költségvetési évben rendszerbe állhat.
A hadsereg már ki is választotta az első zászlóaljat (5. légvédelmi tüzérezred, 4. zászlóalj), amely a felszerelés után megkezdheti az európai szolgálatteljesítést. Őket 2019-ben szerelik fel felújított Avengerekkel, azonban az új rendszer elérhetővé válásával ezeket rögtön elkezdik leváltani. Bár a terv négy zászlóalj felszereléséről szól, az sem kizárt, hogy a jövőben minden aktív és a nemzeti gárdához tartozó hadosztályt is megerősítenek egy-egy SHORAD zászlóaljjal.
A hadsereg az év végéig tulajdonképpen nem a hordozóeszközről fog döntést hozni. Már korábban eldőlt, hogy az új SHORAD rendszert a Stryker járműcsaládra alapozzák. Ez rendelkezik a szükséges védelemmel, ezen felül méretében alkalmas egy irányított energiájú fegyver alkalmazására, szemben az Avengerrel. A fegyvernem 2019-es költségvetési dokumentumaiban az áll, hogy egy SHORAD célokra használható lézerfegyver rendszeresítése a Stryker hordozójárművön öt éven belül megvalósulhat. A hordozójármű már nem kérdéses, a továbbiakban arról kell döntést hozni, hogy milyen eszközt és tornyot telepítsünk rá – nyilatkozta McIntire.
A hadsereg már meglévő rendszereket, különböző ágyúkat és rakétákat alkalmazna, ezzel a rendszerbe állítás nagyon gyorsan megvalósulna. A Lockheed Martin vállalat a Longbow Hellfire rakétát ajánlja, ezen felül a fejlesztés alatt álló JAGM (Joint Air-to-Ground Missile) és a már meglévő Stinger is szóba jöhet. A JAGM a Hellfire váltótípusa lesz, szintén a Lockheed Martin terméke.
Túl az átmeneti SHORAD megoldáson, bíznak abban, hogy a rendszer könnyen adaptálható lesz majd az NGCV-re (Next-Generation Combat Vehicle), amely a hadsereg egy másik kiemelt fejlesztési projektje. A SHORAD fejlesztés is része lesz az NGCV-nek, azonban a következő 15 évben még a Stryker családdal számolnak, bár a végső megoldás a távolabbi jövőben az új járműcsalád alkalmazása lesz a légvédelemnél is.
Forrás: raketaezred.hu