Az amerikai hadsereg átmeneti közeli hatótávolságú légvédelmi rendszere körvonalazódni látszik. Ez lesz a sietve meghozott válasz az európai hadszíntéren néhány éve feltárt amerikai képességbéli hiányosságra a légvédelem területén.
A hadsereg azt már korábban eldöntötte, hogy az új rendszer a meglévő Stryker járműcsaládra fog épülni. A légvédelmi rendszer a Leonardo DRS vállalat fejlesztése, amely tartalmazza a Stinger rakéta járműről indítható változatát - nyilatkozta Chuck Worshim ezredes, az amerikai hadsereg rakéta- és űrprogramokért felelős hivatalának programirányítója, a Defense News egyik júniusi interjújában. A General Dynamics Land Systems vállalat, a Stryker gyártója, végzi el a szükséges fejlesztéseket a SHORAD-platform járműre telepítésével kapcsolatban.
A kiválasztási folyamatban több vállalatot is megbíztak prototípusok fejlesztésével. Az egyik esélyesnek sokáig a Boeing GDLS tűnt, hiszen a maguk „SHORAD csomagját” mindenki mást megelőzve már 2017 augusztusában bemutatták. A megoldásuk a Strykerre telepített Avenger rendszer, amellyel – figyelembe véve, hogy már eleve a hadsereg rendelkezésére áll – egyszerűen létre tudnák hozni az új SHORAD járművet.
Egy múlt szeptemberi SHORAD bemutató a White Sands rakétalőtéren újabb lehetőségeket vetett fel – többek között az izraeli Rafael vállalat Iron Dome és a dél-koreai Hanwa cég Flying Tiger rendszerét is. Eközben egy újabb befutó tűnt fel a hadsereg egyik szimpóziumán ez év márciusában. A Leonardo DRS itt mutatta be a kisméretű makettjét a partnerével közös Átalakítható Integrált Fegyveres Platformot. A platform többféle irányzék, optikai eszköz, rakéta és hagyományos fegyver alkalmazását is lehetővé teszi. A rendszer képes akár a Stinger, akár a Longbow Hellfire rakéta alkalmazására, a felhasználói igényeknek megfelelően. Mindezeken túl akár az M230-as gépágyúval és egy 7,62 mm-es párhuzamosított géppuskával is fel lehet szerelni, a nem kinetikus energiájú védelmi berendezések és a Rada vállalat többfunkciós fedélzeti radarja mellett. Ezek alapján a Boeing mellett a Leonardo DRS is megbízást kapott egy prototípus létrehozására.
A hadsereg döntésében az is szerepet játszhat, hogy a Leonardo DRS ajánlata tűnt a leginkább rugalmasnak, a későbbiekben esetlegesen megjelenő újabb fenyegetésekre és kihívásokra ez a rendszer tud a leghatékonyabban választ adni, könnyű átalakíthatósága és továbbfejleszthetősége miatt. Emellett ennek integrálása igényli a legkisebb átalakítást a már meglévő Stryker járművekben, illetve a fegyverrendszer kezelése és újratöltése is a járműből történik, páncélvédelem alatt.
Annak ellenére, hogy az Avenger-megoldás is elfogadhatónak tűnik, és szinte minden szempontból megfelelt a támasztott követelményeknek, a hadseregben aggodalmat kelt, hogy a Strykerrel történő házasítás túl nagy átalakításokat igényelne az eredeti járművön.
A hadsereg célja, hogy 2022-re már 144 új SHORAD rendszere álljon szolgálatban, ami négy zászlóaljnyi erőt jelentene. A Leonardo DLS 2019-re fejezi be az első integrált rendszert már az új, digitális Stinger rakétaindítóval, míg a Boeing GDLS áprilisban lesz kész a prototípussal. Ezek átadása csapatpróbára 2020 első negyedévében várható, bár 2020 végére már az első zászlóaljat fel szeretnék szerelni az új eszközökkel, ami gyors teszteket vetít előre. Már a kiválasztás is villámgyorsan történt, hiszen a követelmények februári megfogalmazása óta, az eltelt négy hónapban már a két lehetséges pályázó is kiválasztásra került.
A remények szerint ez a kiválasztási módszer modellként szolgál majd a hadseregnek, és a jövőben hasonlóképpen felgyorsulnak a fejlesztési és rendszeresítési folyamatok.
Forrás: raketaezred.hu