Az irányított páncéltörő rakéták reneszánsza

A lengyelországi Kielcében megrendezett MSPO haditechnikai kiállításon a páncéltörő rakéták piacának egyik nagyágyúja, a Rafael több mint optimista képet festett a kelet-európai lehetőségekről. Nem is alap nélkül: a közel két évtizedes stagnálást komoly haditechnikai fejlesztések váltották fel a térség több államában, s mivel a páncéltörő képesség ismét az egyik legfontosabb területté vált (köszönhetően a kelet-ukrajnai tapasztalatoknak és az orosz hadsereg jelentette fenyegetés felerősödésének), így nem meglepő, hogy a Rafael Spike rakétacsalád is szép sikereket ért el. 

Az izraeli cég a megnövelt hatótávolságú Spike LR irányított rakétát több járműgyártó vállalattal együttműködésben kínálja EuroSpike leányvállalatán keresztül a kelet-európai országok haderőinek, eredménnyel. Litvánia például 2016-ban az Artec-től vásárolt 88 darab Rheinmetall Boxer 8×8-as kerékképletű, gumikerekes páncélozott csapatszállító harcjárművet, amelyekhez a Rafael szállítja a Samson Mk II távirányítású fegyvertornyot. Ebben a 30 milliméter űrméretű gépágyú és a 7,62 milliméteres géppuska mellett a Spike LR is helyet kapott. Megjegyzendő, hogy Litvánia már egy másik, szintén a világ élvonalába tartozó rakétát, az amerikai FGM–148 Javelin-t is hadrendbe állította. A lövészalegységek által használt mobil indítóegységből hetvennégyet, s mellé 220, az indítás után önirányító, a páncélozott járműveket felülről, a páncélzat leggyengébb részén is támadni képes rakétát vásároltak hétmillió euró értékben. 

Szakértők szerint a cseh hadsereg 2015 decemberében indított tenderén is a Javelin lehet a befutó: a beszerzésre 254 millió koronát különítettek el. De miért is ennyire népszerű ez a fegyver? Nos, a felhasználók elsősorban a könnyű kezelhetőségre, illetve ebből adódóan a kezelőszemélyzet kiképzésének egyszerűségére hivatkoznak, továbbá arra, hogy az eszközt kiemelkedő eredményekkel alkalmazták valós hadszíntéri körülmények között. Igaz, az 1996 óta használt rakéta – amelyből eddig több mint 40 ezret adtak el – nem olcsó: nagyjából negyedmillió dollárba kerül egy példány, az indítóegységgel együtt. Cserébe, ha a képernyőn sikerrel megtörténik a cél befogása, akkor már csak az indítógombot kell megnyomni. A Javelin ezután semmilyen további irányítást nem igényel, a kijelölt célt önállóan, infravörös keresőfejének használatával követi és semmisíti meg. A megfelelő páncéltörő képességet kumulatív sugárral éri el. Alkalmas megerősített fedezékek, géppuskafészkek, épületek, járművek támadására is. Az iraki, az afganisztáni, illetve a szíriai hadszíntéren éppen ez utóbbi képességeit használják ki. Tudósítások szerint a nyugati különleges erők számos esetben semlegesítettek a megbízható Javelinnel olyan gépjárműveket, amelyekkel az „Iszlám Állam” nevű terrorszervezet öngyilkos merényletet akart végrehajtani. 

Vevőhalászat 

A biztos üzlet mellé további lehetőségek várhatnak az izraeli védelmi ipari óriásra. A szlovén hadsereg két dandárja már jelenleg is használja a Spike-család közepes és nagy hatótávolságú változatait, mint gyalogsági páncéltörő rendszereket. Az ország botrányos körülmények között szerzett be finn Patria AMV gyalogsági harcjárműveket. A 2006-ban megrendelt 135 darab, szlovén elnevezéssel SKOV 8×8 Svarun-ból végül 2012-ig csupán 30 érkezett be. Ez viszont kevésnek bizonyult, így hamarosan újabb, akár 50 darabos beszerzés várható. A megváltozott biztonsági környezetben ugyanakkor már nem lesz elegendő a tornyok fegyverzete, a 12,7 milliméteres nehézgéppuska vagy a 40 milliméteres Mk19 gránátvető. Ha pedig a fejlesztés során az irányított páncéltörő rakétákra esik a választás, kézenfekvőnek tűnik a szlovén hadseregnél már hadrendben álló Spike LR beszerzése. 

Szintén üzletet lát a Rafael a román hadsereg Mowag Piranha-flotta bővítésében. A szomszédos ország hadereje 31 darab Piranha IIIC 8×8-as páncélozott csapatszállítót használ. A 12,7 milliméteres nehézgéppuskának helyet adó távirányítású torony vélhetően szintén kevés lesz a 2016. december 30-án megrendelt, egyelőre ismeretlen számú járműnek. A reális fenyegetést jelentő páncélozott járművek ellen célszerű lehet egy gépágyút és páncéltörő rakétákat is fogadni képes, nagyobb harcértékű torony alkalmazása.

Érdemes megjegyezni, hogy a román hadsereg modernizált MLI–84M lánctalpas gyalogsági harcjárművét a 20 milliméteres Oerlikon KBA gépágyú mellett éppen a Rafael Spike-kal szerelték fel.

Horvát karmok

Horvátország egy másik utat is választott a páncéltörő képességek bővítéséhez: helikoptereket és azokhoz irányított rakétákat vásároltak. A kelet-közép-európai térség több államától eltérően nem leépítette, hanem bővítette harcihelikopter-állományát. Ehhez az Egyesült Államokhoz fordult segítségért. Az amerikai hadsereg hadrendből kivont, de még megfelelő üzemidő-tartalékkal rendelkező OH–58D Kiowa Warrior könnyű felderítő és támogató forgószárnyasaiból választottak ki tizenhatot, még 2015-ben. A főrotor fölé szerelt, a Boeing fejlesztette felderítőrendszer nem csupán nappali és infravörös kamerarendszert, de lézeres céltávmérőt és célmegjelölőt is tartalmaz. Ezek segítségével pedig már használható az AGM–114K Hellfire II félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakéta. Ebből a helikopter mindkét oldalán két-két darabot lehet felfüggeszteni. Figyelembe véve azt, hogy alkalmazásukhoz elegendő csupán a rotoragy feletti felderítőrendszert „kidugni” egy fasor, épület vagy hegygerinc mögül – vagyis maga a gép takarásban marad –, igen hatékony páncéltörő eszközt alkalmazhat majd déli szomszédunk. A horvát kormány szeptember 7-én döntött arról, hogy 3,2 millió dollárért Hellfire II-eseket vásárol a Kiowa Warrior-ok számára. Az új rakéták 2020-ban érkeznek Horvátországba.

A földön sem maradt el a fejlesztés déli szomszédainknál: az izraeli Elbit Systems nyerte el a 126 darab horvát Patria AMV 8×8-as páncélozott csapatszállító felfegyverzésének jogát. A modern páncélosok a cég UT30MK2 típusú távirányítású tornyát kapják meg, amelyben egy-egy 30 milliméteres gépágyú és párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska mellett szintén a Rafael Spike LR várja az ellenséges támadókat.

Saját erőből

Érdemes szólnunk a szerb Bumbar páncéltörő rakétakomplexumról is. A belgrádi Haditechnikai Intézet mérnökeinek munkáját dicsérő fegyver akár zárt helyről, például egy szobából is használható – ami városi hadviselés esetén több, mint hasznos. A rakéta vezetékes irányítású, azaz zavarvédett, a parancsjeleket a hátuljáról lecsévélődő hajszálvékony huzalon keresztül kapja az indítóegységtől. 

A tandem kumulatív robbanófej a gyártó információi szerint 900 milliméternyi páncélzat átégetésére képes. A jelenleg 60–600 méteres hatótávolságot 1000 méter fölé szeretnék feltornázni, s a vezetékes mellett a lézeres félaktív irányítási mód alkalmazása is a tervek között szerepel. 

Magyar Honvéd 2017. október/Trautmann Balázs

Forrás: honvedelem.hu