Irán 2019. augusztus 22-én nagy csinnadrattával mutatta be az új, Bavar-373-as névre keresztelt nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerét a „Védelmi Ipar Napján", amely rendezvényt Hassan Rouhani elnök is megtisztelt jelenlétével.
A rendszer azért kapta a 300 és 400 közé eső 373-as számot, mert minden kétséget kizáróan úgy vélik, hogy az hatékonyabb az Sz-300-as légvédelmi rendszernél és képességeit tekintve nagyon közel áll az Sz-400-as rendszerhez.
Teherán állítása szerint az eszköz a „hagyományos légvédelmi feladatok” ellátása mellett képes a ballisztikus rakéták elleni védelemre, akár elektronikai zavarviszonyok között is.
Iránra a legnagyobb fenyegetést az amerikai, izraeli és szaúd-arábiai légicsapások jelentik. Ez a magyarázata annak, hogy egy állítólag csúcskategóriás rendszer hadrendbe állítása miért kapott ekkora hírverést.
Irán már 2007-ben Sz-300 PMU-1 (SA-20 Gargoyle) típusú légvédelmi rakétarendszer beszerzését tervezte Oroszországtól, azonban 2010-ben Dimitrij Medvegyev orosz elnök úgy döntött, hogy leállítja az eladást azon nemzetközi szankciók részeként, amelyet Teherán nukleáris kutatási programja miatt foganatosítottak.
Egy évvel később Irán bejelentette az Sz-300-as rendszer „ihlette” Bavar-373 nevű saját légvédelmi rendszere kifejlesztésének megkezdését. 2016-ban, amikor is az Iránnal szemben foganatosított szankciók megenyhültek, Oroszország négy darab Sz-300 PMU-2 üteget szállított le az iráni haderőnek, ennek ellenére Irán folytatta a Bavar-373 rendszer fejlesztését, a jelentések szerint 12 üteg hadrendbe állítását tervezve.
A Bavar rendszer kettő lokátorát Zafar típusú szállítójárműre építették. Az S sávon működő felderítő radarral derítik fel a repülőeszközöket, míg az X sávon működő, sokkal pontosabb rávezető radarral vezérlik a rakétákat az adott célra. A célok hatékony detektálása érdekében mindkét radar korszerű fázisvezérelt antennával rendelkezik.
Irán bemutatott egy harmadik a Meraj-4 nevet viselő, Zoljanah típusú gépjárműre épített radart is. A Meraj-4 állítólag képes 100 légicél egyidejű követésére akár 350 km-es távolságig. A Meraj-4 többféle védelmi képességgel rendelkezik a különféle elektronikai zavarások ellen.
Bár a Meraj-4 nem része a Bavar rendszernek, mindazonáltal úgy tervezték, hogy a két eszköz összekapcsolható legyen a hatékonyabb felderítés céljából.
Papíron a Bavar-373 egy remek eszköz, azonban Teherán állításaira óvatosan lehet csak hagyatkozni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy az iráni vezetés eltúlozza a saját védelmi képességeit. Mindazonáltal az iráni légvédelem fejlődése legalább nyomon követhető és dokumentált, nem úgy, mint a többi iráni „csodafegyver” (pl. a korábban bejelentett lopakodó vadászgépek).
Forrás: http://www.raketaezred.hu