Kína leelőlegezte az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszert

A thediplomat.com március végi cikkéből került napvilágra, hogy Kína orosz gyártású Sz-400 (NATO kód: SA-21 Growler) rakétavédelmi rendszerekért fizetett előleget egy 2015 árpilisában nyílvánosságra hozott szerződés alapján, mely 4-6 rendszer beszerzésére köttetett.

„Még számos formalitás van hátra, de már megkaptuk az előleget. Úgy hiszem, képesek leszünk ezen formális procedúrák rendezésére az év végéig” – mondta Szergej Csemezov, Oroszország legnagyobb védelemipari konglomerációjának, a Rostec-nek  a vezérigazgatója a TASSZ hírügynökségnek adott interjújában. Csemezov hozzátette: az első „adag” Sz-400 légvédelmi rakétarendszer leszállítása már 2017 első negyedévében megtörténhet, mellyel Kína lesz az első nemzetközi vásárlója Oroszország legfejlettebb közép- és nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerének. A Rostec feje a beszerzés részleteiről azt is elmondta, hogy a szóban forgó üzlet Kínának megközelítőleg 3 milliárd amerikai dollárba fog kerülni.

A thediplomat.com cikkének szerzője szerint - amit már egy előző tudósításában is felvetett: (a cikk eredeti nyelven megtalálható a források között) - a legfőbb kérdés az, hogy Kína mely típusú rakétákat fogja megrendelni a három lehetséges változat közül. 

(A három szóban forgó lehetőség:

-  a 40N6-os rakéta, mely 400 kilométeres becsült hatótávolsággal rendelkezik,

-  a 48N6-os rakéta, mely a becslések szerint 250 kilométer megtételére képes, vagy

-  a 9M96E - vagy annak a modernizált változata - a 9M96E2-es közepes hatótávú föld-levegő rakéta.Előbbi megközelítőleg 9M96E 40 kilométeres, míg az utóbbi 120 kilométeres hatótávval rendelkezhet. A fordító kiegészítése)

Habár közel sem biztos, hogy az FMBDB (Fakel Machine Building Design Bureau) által fejlesztett 40N6 típusú rakéta már működőképes és rendszerbe állítható, de amennyiben a jövő évben elkészül – és Oroszország hajlandó eladni azt Kínának –, akkor az komoly zűrzavart okozhat a Kelet-kínai-tenger és a Dél-kínai-tenger térségében jelen lévő hatalmi játszmában.

A DefenseNews 2015. április 18-i cikke alapján (a cikk eredeti nyelven megtalálható a források között) a 400 kilométer hatótávolságú rendszer segítségével Kína most először lesz képes bármely légi célra csapást mérni Taiwan szigetének légterében, valamint képes lesz tüzet vezetni légi célokra Új-Delhi, Szöul, Kalkutta és Hanoi távolságáig, ugyanakkor a Sárga-tenger térsége és az új, Kelet-kínai tenger felett létrehozott légvédelmi azonosítási zóna is védernyő alá kerül ezáltal. Mindezeken felül a szóban forgó rakéta arra is lehetőséget biztosít a távolkeleti országnak, hogy amennyiben szükséges, bármely légi célra csapást tudjon mérni Észak-Korea területén.

Mindezek ellenére a The Diplomat számára készített elemzésében J. Michael Cole rámutat, hogy a 40N6 rakétát lehetőségeinek legfelső határán kellene ahhoz alkalmazni, hogy hatótávolsága takarja a fent említett városokat.

Még abban az esetben is, ha Oroszország nem adja el a szóban forgó rakétatípust Kínának, a csökkentett hatótávolsággal rendelkező Sz-400-as tűzalegységek – melyek alegységenként nyolc indítóállvánnyal és 32 rakétával rendelkeznek – is alapjában véve jóval magasabb szintre helyezi az ország légtérszuverenitás-védelmi képességét.

Fordította: Angyalosi Gábor hadnagy

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred