2024. 07. 15. hétfő
Henrik, Roland
: 393 Ft   : 361 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Modern önjáró lövegek

Art of WAR  |  2016. 08. 23., 13:44

Ismét főszerepben.

A NATO keleti határa mellett kialakult feszült helyzet, illetve a katonai szövetség védelmi prioritásainak eltolódása ismét felértékelte a tüzérség, ezen belül is a nagy ütőerővel és védelmi képességekkel rendelkező önjáró tüzérség szerepét.

A NATO-t újból stratégiai és taktikai fenyegetések érik keletről, Oroszország felől – ez volt az egyik legfontosabb megállapítás azok közül, amelyeket a júliusban lezajlott varsói csúcstalálkozón fogalmaztak meg. A szövetség az elmúlt két évtizedben leginkább az aszimmetrikus hadviselésre koncentrált, most azonban váltani kell: ismét a hagyományos, összhaderőnemi katonai akciók végrehajtása kerül előtérbe. A tüzérség ebben óriási szerephez jut, hiszen a régi mondás, amely szerint a tüzérség a csataterek királynője, semmit nem vesztett aktualitásából. Sőt, a modern, a gyors tűzcsapás után azonnali helyváltoztatásra alkalmas páncélozott önjáró lövegek és a hozzájuk kifejlesztett, irányított és rakéta-póthajtású lövedékek új, minden eddiginél nagyobb pusztító erőt biztosítanak a szövetséges parancsnokoknak.

Nyüzsgés

A hidegháború lezárása óta nem tapasztalhattuk a hadgyakorlatok számának és nagyságának olyan mértékű növekedését, mint az elmúlt két esztendőben. Ezeken a nemzetközi, közös kiképzéseken gyakori vendégek az amerikai hadsereg (vagy más NATO-országok) nehézfegyverei, köztük az önjáró lövegek is (például a magyarországi Várpalota Challenge 2016 hadgyakorlaton is felbukkantak a holland PzH 2000 rendszerek). A 155 milliméter űrméretű, modern lövegek a most bejelentett négy új NATO-zászlóaljharccsoport részét is képezik majd.

PzH 2000 légi úton is szállítható

Az idén 300 éves brit királyi tüzérség legmodernebb fegyverzete a hazai fejlesztésű és gyártású BAE Systems AS90 lánctalpas rendszer. A gyalogsági fegyverek lövedékeinek és a repeszeknek ellenálló páncélozott toronyban egy 155 milliméteres, 39 kaliberhosszúságú (azaz a lövegcső hossza az űrméret 39-szerese) löveg kapott helyet, amely a normál repesz-romboló lövedéket közel 25 kilométeres távolságra képes kilőni. Az automata töltőrendszer segítségével az ötfős személyzet 10 másodperc alatt három lövést adhat le, s a lövegcső felmelegedéséig – három perc alatt – 18 lövedéket lőhet ki. A rakéta-póthajtású lőszerrel maximálisan 32 kilométeres lőtávolság érhető el. Az 1993-ban hadrendbe állt AS90 a már régóta használt brit, 105 milliméteres FV433 Abbot típust és az amerikai M109 lövegeket váltotta fel. A jelenlegi tervek szerint az AS90 legalább 2023-ig hadrendben marad, utódjának fejlesztéséről eddig semmilyen információ nem érkezett. 

Európába is eljutottak az M109A7-esek

Az öreg motoros

Ha már szóba került az egyik legismertebb, legelterjedtebb önjáró löveg, az 1963 óta hadrendben álló amerikai M109, érdemes beszélni a legújabb, M109A7 változatról. Az első, átépített és modernizált A7-est 2015 áprilisában vehette át az amerikai hadsereg. Miután az utódnak szánt, szintén lánctalpas és 155 milliméteres löveggel felszerelt Crusader-ek fejlesztési programját törölték, nyilvánvalóvá vált, hogy még évtizedekig az M109 lesz az amerikai hadsereg alapvető önjáró lövegrendszere. Ennek megfelelően az Irakban és Afganisztánban is eredményesen alkalmazott M109A6 Paladin továbbfejlesztéséről született döntés. Az A7-es változat megkapta az M2 Bradley lövészpáncélos motorját, hajtásláncát és lánctalpait, így egyszerűsödött a karbantartás és a logisztikai háttér biztosítása is. A jármű 39-es kaliberhosszúságú, 155 milliméteres M284 lövege maradt, de a teljes tűzvezető rendszert modernizálták, a hálózati hadviselési elveknek megfelelően. A cél, hogy a titkosított kommunikációs csatornákon keresztül menet közben kapott célkoordinátákat feldolgozva az A7-es képes legyen megállni, kidolgozni a megfelelő lőelemeket, egy pontos, rövid lövéssorozattal megsemmisíteni a kijelölt célpontot, majd azonnal újra mozgásba lendülni – lehetőleg mindezt egyetlen perc alatt. Ehhez félautomata töltőberendezés, elektronikus torony- és lövegmozgató rendszer, új, az üzemeltetést és a javításokat megkönnyítő, egységes, 600 voltos elektromos rendszer, továbbfejlesztett páncélzat, valamint modernizált, M992A3 lőszerszállító lánctalpas jármű is tartozik.

Archer: nem szép, de olcsó és messzire lő

Európai megoldás

Európa egyre több államának hadseregében egy német jármű, a Panzerhaubitze 2000, azaz a PzH 2000 váltotta az M109-est. Az 52-es kaliberhosszúságú 155 milliméteres, teljesen automatizált töltő- és tisztítórendszerrel felszerelt, modern önjáró löveget holland felségjelzéssel, 2006-ban alkalmazták először Afganisztánban, a Kunduz tartományban harcoló szövetséges erők tűztámogatására. Németország is használta saját PzH 2000-eseit, 2010 óta voltak jelen az afganisztáni hadszíntéren.

A szakértők szerint a NATO jelenlegi egyik legmodernebb tüzérségi rendszeréről beszélhetünk, köszönhetően a magas fokú automatizáltságnak, a hosszú lövegcső miatt elérhető nagy lőtávolságnak (normál lőszerrel 30, rakéta-póthajtásúval 40 kilométer). A szokásos, 3 lövéses gyors sorozathoz 9 másodpercre van szüksége, de a cső felmelegedésétől (és persze a környezeti hatásoktól) függően 10–13 lövés/ perc az állandó tűzgyorsasága (60 lőszert és 288 hajítótöltetet hordoz). A vetélytársaihoz képest erősebben páncélozott PzH 2000 harci tömege eléri az 57 tonnát – ez gondot is okozott a rossz minőségű afganisztáni utak és hidak használatánál.

M109A7, az amerikai tüzérség jövője

A típus legnagyobb alkalmazója természetesen Németország (149), de Görögország, Olaszország, Hollandia és Katar mellett nemrég Litvánia és Horvátország is a PzH 2000 mellett döntött.

Az íjász

A sok lánctalpas rendszer mellett nem szabad megfeledkezni a méretükben kisebb, gumikerekes önjáró lövegekről sem. A páncélozott, terepjáróalvázra szerelt lövegek közül 2016 februárjában állt hadrendbe a svéd Archer FH77BW rendszer. A 6×6-os kerékképletű, Volvo A30D alvázra épített Archer egy 155 milliméteres, 52-es kaliberhosszúságú FH77 löveget kapott. A teljesen automatizált löveget a négyszemélyes, páncélozott fülkéből távirányítással kezelik a katonák, a toronyban nincs szükség ember jelenlétére. Az Archer 21 lőszert képes hordozni a szintén automatizált tároló- és töltőrendszerben. A lövészetek során a Raytheon M982 Excalibur műholdas navigációs rendszerrel irányított lőszerrel 60 kilométeres hatótávolságot sikerült elérni.

Az új M109-es az M2 Bradley lövészpáncélos hajtásláncára épült

A tervezési követelmények között szerepelt a kiváló terepjáró képesség (alkalmazkodva a svéd táj sajátosságaihoz), a terepjáróalváznak köszönhetően az egy méter vastag hó sem akadály. Az Archer elfér az európai tervezésű és gyártású A400M négyhajtóműves katonai szállító repülőgépben is. A légi szállíthatóság érdekében persze a saját tömeget 30 tonna alatt kellett tartani, s ez sikerült is a tervezőknek. A jármű alvázának végén található a két hidraulikus kitámasztó talp, amelyek megállás után 30 másodperc alatt automatikusan vízszintes helyzetben rögzítik az önjáró löveget és ezután azonnal kilőhető az első lövedék a célpontra. 

A holland PzH 2000 Afganisztánban nyújtott tűztámogatást

Az elmúlt évtized során folyamatosan zsugorodó védelmi költségvetések miatt egyre több NATO-tagország állít hadrendbe vagy kínál hasonló, gumikerekes 155 milliméteres önjáró lövegeket. A kisebb védettséget és a menetből történő tűznyitás hiányát az alacsonyabb ár, valamint a kisebb tömeg miatti jobb mobilitás és szállíthatóság kompenzálja. Ezért használja például a francia hadsereg, az AMX 30 AuF1 lánctalpas önjáró löveg mellett, nagy mennyiségben a szintén 6×6-os terepjáró Unimog U2450L teherautóra épített 155 milliméteres CAESAR rendszert is, mely akár egy C–130 Herculesben is szállítható. Az automatizált tűzvezető és lövegkezelő rendszerrel épített – francia színekben Afganisztánban és Maliban is bevetett – lövegeket Indonézia, Szaúd-Arábia és Thaiföld szintén hadrendbe állította. A jármű aknák és improvizált robbanószerkezetek elleni védelme pótpáncélzattal növelhető; erre éppen a francia hadsereg tapasztalatai miatt volt szükség. 

Az AS90-esek fontos szerepet kapnak a NATO európai védelmi kezdeményezésében is Fotó: internet

Magyar Honvéd 2016. augusztus

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 14., 15:43
Egy új harcjármű rendszerbe állításakor az első lépések egyik legfontosabbika a kezelők vezetési rutinjának megszerzése. A június 11-ei héten az MH Klapka György 1. Páncélosdandár egyik legkorszerűbb eszközével, a Leopard 2A7HU típusú harckocsival gyakorolják a harcjárművezetők többek között a közúton való közlekedést.
2024. 06. 11., 14:36
Június 11-én és 12-én összesen 13 Gidrán harcjármű érkezik az MH Klapka György 1. Páncélosdandárhoz Tatára – jelentette be a honvédelmi miniszter.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 07. 11., 10:52
A Honvéd Vezérkar és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. között létrejött együttműködés keretében drónos meteorológiai mérések segítik a 46. Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezőit.
2024. 07. 04., 09:57
A magyar kormány korábbi döntései alapján az állam 2024. szeptember 1-jétől térítésmentesen biztosítja a végzős középiskolások részére a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzését, ami a KRESZ és az egészségügyi oktatást tartalmazza.
2024. 07. 03., 11:26
Különleges, római kori szarmata telep feltárásakor kerültek elő veszélyes robbanóeszközök a földből.
2024. 07. 02., 11:49
A Magyar Védelmi Exportügynökség (VEX) saját nemzeti standot állított június 17-21. között a párizsi Eurosatory védelmi ipari kiállításon, amely az egyik legnevesebb európai védelmi kiállítás.

  JETfly Magazin

„Az elmúlt napok során egy olyan versenynek lehettünk tanúi, ahol a világ legkiválóbb ejtőernyősei mérték össze felkészültségüket, technikai tudásukat, és elhozták ennek a különleges sportnak az izgalmát, szépségét nekünk” – búcsúzott Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a 46. Ejtőernyős Világbajnokság résztvevőitől a szolnoki RepTárban, július 12-én.