2017. 09. 23. szombat
Tekla
: 310 Ft   : 258 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Orosz légvédelmi rendszer NATO tagországnak?

Art of WAR  |  2017. 09. 13., 09:24

A nyugati neheztelés ellenére Törökország orosz légvédelmi rendszer beszerzése iránt érdeklődik.

Szakértők szerint nem valószínű, hogy Ankara végül valóban Sz-400-as ütegeket vásárol, a hangsúly sokkal inkább a NATO-val kapcsolatos elégedetlenségről szóló üzeneten van.

Recep Tayyip Erdogan török elnök 2017. augusztus 30-án Ankarában, a Győzelem Napi ünnepségen. (AFP/ADEM ALTAN)

Habár az üzlet végül talán nem is valósul meg, Ankara NATO szövetségeseit mégis aggasztja, hogy Törökország és Oroszország egyre közelebb kerül az orosz eredetű fegyverek első jelentősebb török beszerzéséről szóló megállapodáshoz. Török és orosz tisztségviselők szerint minden elő van készítve a modern Sz-400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlásához, amely Ankara legjelentősebb szerződése lenne egy NATO-n kívüli beszállítóval. A bizakodó nyilatkozatok ellenére azonban a megállapodást hivatalosan még nem írták alá. Az elemzők továbbra is kétségesnek tartják, hogy a lég- és rakétavédelmi ütegek leszállítása valaha is meg fog valósulni. Néhányan úgy vélik, a nyugatnak küldött üzenet sokkal fontosabb, mint maga a beszerzés.

A Pentagon korábban már egyértelműen figyelmeztette a NATO tagjait, hogy az „együttműködésre képes eszközök” beszerzése a követendő irány. Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban büszkén jelentette be: „Isten akaratából országunkba érkeznek az Sz-400-asok.” Erdogan azzal érvelt, hogy a Törökország NATO szövetségesének, esetenként viszont a térségben ellenségének számító Görögország déli szigetén, Krétán orosz gyártmányú Sz-300-as ütegekkel rendelkezik, amelyeket eredetileg a Ciprusi Köztársaság vásárolt az 1990-es évek végén, később azonban átadták azokat Görögországnak, hogy a feszültség fokozódását megelőzzék a megosztott szigeten.

Dimitrij Sugajev, Oroszország haditechnikai együttműködéssel foglalkozó ügynökségének vezetője a Kommerszant napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás „majdnem kész”, már csupán néhány „finomítás” szükséges. Véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok „háboroghat, de Törökország független állam, és képes önállóan dönteni.”

Igor Delanoe, a moszkvai Francia-Orosz Elemzőközpont igazgatóhelyettese ugyanakkor erősen kétségesnek tartotta, hogy az üzlet létrejönne. Szerinte Oroszországnak nem igazán tetszett a gyártási folyamat török igények szerinti kihelyezése és ezzel egyidejűleg a technológia átadása. Moszkva egyébként is lemaradásban volt a saját hadereje és Kína, mint egyik legfontosabb partnere igényeinek kielégítésében. „Politikai szinten Moszkva és Ankara egyaránt arra használta a tárgyalásokat, hogy kifejezze a nyugattal szembeni elégedetlenségét.”- mondta Delanoe. A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása és a Krím-félsziget elfoglalása miatt Oroszország kapcsolatai a NATO-val kritikus helyzetbe kerültek.

Habár Törökország továbbra is a NATO kiemelt tagja, az Egyesült Államokkal való kapcsolata igencsak feszültté vált, mivel Washington támogatja a Népi Védelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát, amely szervezetet Ankara terrorista csoportként deklarált. Delanoe úgy vélekedik, Ankara mélységesen csalódott az amerikaiakban, amiért azok fegyveres ereje együttműködik a szíriai kurdokkal, ezért él a kínálkozó lehetőséggel, és felhasználja az Sz‒400-asok kérdését.

A Nemzetközi Kapcsolatok Orosz Tanácsának ankarai Törökország szakértője, Timur Akhmetov szerint a tárgyalások növelték az orosz fegyverrendszerek népszerűségét és kikezdték a NATO tagállamok közötti bizalmat, miközben Törökország azt kívánta nyugati szövetségesei számára megmutatni, hogy külkapcsolataiban maga hozhat stratégiai döntéseket. Elmondása szerint Oroszország és Törökország saját érdekeit leginkább az szolgálja, ha az Sz‒400-as rendszerről szóló tárgyalások minél tovább elhúzódnak.

„Nincs bizalom”

2015 novemberében a szír határ fölött Törökország lelőtt egy orosz repülőgépet. A kapcsolatok megváltozását tekintve a tavaly nyári kibékülést követően erősen jelzésértékű már maga a tény, hogy a két ország egyáltalán tárgyal a beszerzésről. Eközben a szíriai konfliktussal kapcsolatban Moszkva és Ankara továbbra is szemben áll egymással, ugyanis Oroszország a damaszkuszi kormányt, Törökország pedig a lázadókat támogatja.

2012-ben török vadászgépek Ankara repülőterén leszállásra kényszerítettek egy Moszkvából Damaszkuszba tartó szír repülőgépet, mivel az katonai felszereléseket szállított ‒ állítólag alkatrészeket egy szír légvédelmi rendszer lokátorához.

Mindkét egykor birodalomként ismert állam képesnek mutatkozik arra, hogy rendezzék kapcsolataikat, mivel nem engedik, hogy a több évszázada folyamatosan fennálló rivalizálásuk ellehetetlenítsen egy gyümölcsözőnek ígérkező együttműködést, még ha az csak korlátozott területekre terjed is ki. Elemzők szerint ugyanakkor az Sz‒400-as üzlettel kapcsolatos megbeszélések még korántsem utalnak erős stratégiai szövetségre. „Az egyetlen dolog, ami miatt Törökország és Moszkva egyre inkább közeledik egymáshoz, az azonos szándék, hogy saját nyugati kapcsolataikra nyomást gyakorolhassanak.” – jelentette ki Akhmetov.

Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz (j) elnök Szocsiban, 2017. május 3-án. (Alexei Nikolsky/Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP)

Delanoe szerint a két partner között bizalmi kapcsolat nincs, azonban a Fekete-tenger alatt orosz gázt szállító TurkStream nevű csővezeték lefektetésével kapcsolatban végzett munka során kialakítottak egy főleg energiahordozókon alapuló társas gazdasági viszonyrendszert. A gazdasági és külpolitikai tanulmányokkal foglalkozó EDAM központ egyik munkatársa, Can Kasapoglu, tanulmányában azt írja, Törökország esetében a fegyverrendszer beszerzését az is indokolja, hogy a 2016. július 15-én elbukott puccskísérletet követő tisztogatásoknak köszönhetően a képzett katonai pilótákból jelentős hiány mutatkozik, így azóta a légvédelem megerősítése egyre sürgetőbbé vált. A tanulmány szerint amennyiben Törökország megkapná az Sz‒400-ast, az azt jelentené, hogy a NATO tag Törökország és Görögország orosz gyártmányú fegyvereket üzemeltetne, megkockáztatva egy ahhoz hasonló ördögi kör kialakulását, mint amelyben Moszkva egyaránt támogatja az elkeseredett ellenségnek számító Örményországot és Azerbajdzsánt.

Fordította: Nagy Sándor őrnagy

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 09. 18., 11:14
Idén a migrációs válsághelyzet kezelésében és a terrorizmus elleni harcban való részvételt is gyakorolják a szerb és a magyar hadihajósok.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 09. 21., 11:16
A szakértő szerint nem várható fegyveres konfliktus Észak-Korea és az Egyesült Államok között.
2017. 09. 19., 09:34
Nem kellenek nagy dolgok ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a bőrében, s ebből a hadsereg is rengeteget profitáljon.
2017. 09. 15., 11:41
Észak-Korea újabb rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből keleti irányba, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaidó felett, majd a Csendes-óceánba csapódott – jelentették péntekre virradóra a hírügynökségek.
2017. 09. 12., 14:02
Visszautasította kedden Észak-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) újabb, ellene hozott szankciós határozatát, és azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy hamarosan soha nem tapasztalt szenvedésben lesz része.

  JETfly Magazin

A brit védelmi miniszter, Michael Fellon a napokban arról számolt be, hogy kollégájával, Khalid bin Mohammad Al-Attaiyah katari védelmi miniszterrel, szándéknyilatkozatot írtak alá 24 darab Eurofighter Typhoon eladásáról.