2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Oroszország erősíti a haditengerészet légvédelmét

Oroszország erősíti a haditengerészet légvédelmét
Art of WAR  |  2018. 01. 11., 10:43
Oroszország erősíti a haditengerészet légvédelmét

Az újonnan kialakításra kerülő lövegtorony egyesíti magában a félelmetes Pantsir–S1 légvédelmi rendszer és a leváltásra, illetve modernizációra tervezett Kashtan önvédelmi fegyverrendszer jellemzőit.

Az orosz média arról tudósít, hogy 2018-ban kezdetét veszi a Kashtan (NATO kód: Chestnut) önvédelmi rendszer (Close-in Weapon System – CIWS) régóta várt modernizált változatának tesztelési fázisa.

Mielőtt kipróbálnák az új fegyverrendszert a Molniya rakétás korvett fedélzetén, a tesztek a szárazföldön kezdődnek, majd azok befejezését követően, az ország új Karakurt korvettje lesz az első hajó, amelyre a tervek szerint telepíteni fogják azt.

A Pantsir–ME a Pantsir–S1 önjáró (mobil) légvédelmi rendszer és a Kashtan önvédelmi rendszer – amely számos az oroszok által a hidegháború óta megépített haditengerészeti hajón megtalálható – ötvözete. Az új lövegtorony a Pantsir 1RS2–1 E fázisvezérelt antennarácsának módosított változatát és egy elektrooptikai/infra célmegjelölő és azonosító rendszert foglal magában. 

A Pantsir–ME esetében a korai előrejelzést a hajó radarrendszere, vagy egy a hajóra „kiegészítésként” integrált előjelző rendszer biztosítja. A rendszer saját radarja is képes korai előjelző és tűzirányító funkciók ellátására azonban csak egy korlátozott tüzelési szektorban.

A rendszer fő fegyverzete a Pantsir 57E6–E föld-levegő rakéta haditengerészeti változata. Ez egy kétfokozatú rakéta, amely képes a felderített légi célokat megsemmisíteni 1,5 km-től 20 km-es távolsági, és 20 métertől közel 15 km magassági tartományban. A rakéták a torony két oldalára épített négy-négy indítócsőben kerültek elhelyezésre, továbbá forgó tárakat építettek be a burkolat alá, amely a csövek 4 alkalommal történő automatikus újratöltését teszi lehetővé másodpercek alatt (a rendszer mindösszesen 32 rakéta tárolását/szállítását biztosítja).

A Pantsir–ME képes a Hermes–K típusú rakéták indítására is, amelyek 100 km-es hatótávolsággal rendelkeznek és földi, vagy vízfelszíni célok megsemmisítésére alkalmasak, az egyedülálló „ikertár” konfiguráció pedig lehetővé teszi a rakéták vegyes alkalmazását.

A Pantsir–ME másik lényeges fegyverzetét egy pár nagy átütőképességű GSh–30K típusú, 6 csöves, 30 mm-s forgó gépágyú alkotja, amely 6000 lövést tud leadni egy perc alatt. Ez a nagy tűzerő és tűzgyorsaság egyaránt képes megsemmisíteni a hajó elleni rakétákat, drónokat, valamint légi- és kisebb méretű vízfelszíni járműveket. Ezek ugyanazok a gépágyúk, amelyekkel a Kashtan jelenleg is fel van szerelve, és amelyet a földi telepítésű Pantsir–S1 kialakításától (ikercsöves kialakítás, 2A38M 300 mm-s gépágyú) a tűzgyorsasága és a csövek száma különböztet meg.

A rendszer működhet autonóm üzemmódban vagy egy nagyobb hajó védelmét ellátó hajókon telepített hasonló rendszerek hálózatába kapcsolva. Ez a fajta rugalmasság lehetővé teszi a rendszer harcbavetését szinte minden hajón a korvettektől, a fregattokon és a rombolókon át a Kirov osztályú csatacirkálókig.

Minden valószínűséggel Oroszország egyetlen repülőgép hordozójára, a jelenleg is modernizáció alatt álló Kuznyecov Admirálisra is telepítésre kerül a Pantsir-ME a meglévő 8 db Kashtan-M CIWS rendszer helyett.

Hasonlóan, mint annak idején a Kashtan kifejlesztése, a Pantsir–ME is egyedülálló a tekintetben, hogy a rendkívül nagy sebességű rakétát és a nagy tűzgyorsaságú önvédelmi ágyút integrálja egy platformra.

Tekintettel arra, hogy Oroszország potenciális ellenségei jelenleg a fő hangsúlyt a hajók elleni rakétaképességek kialakítására és hatékonyabbá tételére helyezik, az önvédelmi rendszerekre vonatkozó beruházások határozottan ésszerűek, különösen akkor, amikor Oroszország azon dolgozik, hogy átalakítsa a hidegháború időszakából megmaradt lomha haditengerészetét egy sokkal agilisabb és technológiailag fejlettebb haderőnemmé. 

Az pedig, hogy az első működő rendszerek a 22800 tervszámú korvettekre kerülnek telepítésre elsődlegesen, egyike Oroszország ambiciózus haditengerészeti projektjeinek, amelyek külföldi eladásokat is generálhatnak. Tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a modern önvédelmi rendszer kialakítása létfontosságú, amikor a hadihajók exportjának a sikere a tét. A rendszer hadrendbe állítása 2019-2020 között tervezett.

 

 

Forrás: raketaezred.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 11., 10:30
A hatvanas években három komolyabb, halálos áldozatokat követelő tűzeset történt az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozóin.
2024. 03. 07., 11:37
A római katolikus temetőben a csata emlékére állított obeliszknél a város és a honvédség képviselői koszorúztak.
2024. 03. 06., 10:44
Dr. Porkoláb Imre dandártábornok reméli, hogy a jövőben az eddigieknél több és tőkeerősebb magyar vállalat indul majd az Európai Védelmi Alap (EDF) idei pályázatain.
2024. 03. 04., 10:14
Az ország bármelyik toborzó irodájában vagy az iranyasereg.hu oldalon március 5-ig tudnak jelentkezni Önkéntes Katonai Szolgálatra azok, akik plusz pontokkal szeretnék erősíteni a jövő évi felsőoktatási felvételijüket. Módszertől függően akár 16, 32 vagy 64 többlet pont is szerezhető!

  JETfly Magazin

Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.