2018. 01. 22. hétfő
Artúr, Vince
: 309 Ft   : 252 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Pancir-Sz1 – a sokoldalú

2017. 10. 27., 11:02

A világ fejlett haderőiben – okulva a jelen és a közelmúlt hadműveleteiből – ismét egyre nagyobb szerepet kap a csapatlégvédelem. Legyen költséghatékony, sokoldalú, és az sem probléma, ha bármilyen alvázra felpakolható.

Oroszországban – a szovjet időket is figyelembe véve – komoly hagyományai vannak az önjáró csapatlégvédelmi rendszereknek. Kiváló példái ennek a Magyar Néphadseregben is hadrendbe állított ZSU–57-2, majd a modernebb ZSU–23-4 légvédelmi gépágyúk, illetve a széles körben exportált, majd később modernizált 9K33 Osa (SA–8 Gecko) kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek. Az orosz hadvezetés viszont egy olyan, jóval összetettebb és hatékonyabb eszközt keresett, amely egyszerre képes nagy tűzgyorsaságú gépágyúkat és kis hatótávolságú, nagy pontosságú légvédelmi rakétákat alkalmazni. A Pancir-Sz1 éppen erre alkalmas. 

Szíriában is megjelentek az orosz Pancirok.

Mindegy, mire… 

Ha már rendszert fejlesztünk – ráadásul olyat, amit szeretnénk nagy mennyiségben exportálni –, nem árt, ha azt minél többféle platformra lehet építeni – vallották a tervezőmérnökök, és ennek megfelelően dolgoztak. Az eredmény pedig nem lett más, mint egy modulrendszerű légvédelmi eszköz, amelyet a klasszikus KamAZ–6560 8×8-as gumikerekes alváztól a német MAN SX45, szintén 8×8-as terepjáró nehéz gépjárművön át a GM352M1E lánctalpas járműig bármire fel lehet építeni. Logisztikai szempontból ezzel egyszerűsödik a felhasználók dolga (például az orosz hadsereg egyik alap tehergépkocsija a KamAZ–6560), de megmarad a rugalmasság, lehet alkalmazkodni a leendő hadszínterek terepviszonyaihoz: hóra, jégre a lánctalp a megbízhatóbb megoldás. Sőt, a Pancir-M (illetve az exportra készülő Pancir-ME) a haditengerészet hajóit is képes védeni a két métertől 15 ezer méterig repülő légi célok, azaz repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták ellen. Nem mellesleg a gyártó Rosztech szerint a rendszer objektumvédelmi célokra szintén telepíthető, így képes oltalmazni kiemelten fontos infrastruktúrákat, például olajfúrószigeteket, repülőtereket, atomerőműveket vagy éppen nagy hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumokat. Ez utóbbira példa a Szíriában található, de orosz irányítású Khemimim légibázis, melynek Sz–400 Triumf ütegeit – számos fénykép szerint – Pancir-Sz1-esek óvnak. 

A sarkvidéki alkalmazásra optimalizált Pancir-SzA változat.

Kettős csapás 

A Pancir-Sz1 fő fegyverzetét a torony két oldalán 6–6 tároló-indító egységbe elhelyezett, összesen tizenkét darab 57E6E parancsközlő távirányítású légvédelmi rakéta alkotja, amelyek a legfeljebb 20 kilométeres távolságban és 15 kilométeres repülési magasságban közeledő légi célok ellen vethetők be. A repesz-romboló robbanófej tömege 5,5 kilogrammos és az orosz források szerint minden tíz elindított rakétából hét eltalálja a célpontját. Ezeket egészíti ki a torony két oldalára elhelyezett 30 milliméter űrméretű 2A38M gépágyú, amelyek négy kilométer távolságig hatékonyak, egyben a könnyebben páncélozott földi célpontok ellen is eredményesen használhatók. 

A Pancir fegyverzete.

 

Mint minden légvédelmi rendszernél, itt is kulcsfontosságú a felderítés. A korai felderítésre és célkövetésre szolgál a külön terepjáró járműre épített 1RL–123E nagy hatótávolságú, 3D-s mobil radar, amely szintén felbukkant Szíriában. Az indítójármű maga is komplex radarrendszerrel rendelkezik. A deciméteres hullámhosszú 1RSZ1–1E végzi a légi célok bemérését, felderítését. Az orosz adatok szerint a két négyzetméternyi radarvisszaverő felületű célt már 32–36 kilométerről észleli és követi. Az 1RSZ2-E „Slem” radar kettős, centiméteres és milliméteres hullámhosszban dolgozó tűzvezető radar; feladata a célok befogása, majd a rakéta célra irányítását végző korrekciós jelekhez szükséges adatok kiszámításához szükséges radarinformációk begyűjtése. 

Mivel manapság már a radar kevés, így természetesen elektrooptikai és infravörös kamerarendszerek is segítik a célok felderítését, befogását, leküzdését. A járműre a hagyományos optikai mellett a 3–5 mikronos hullámhosszban működő infravörös kamera is került. Emellett elengedhetetlen a baráti és az ellenséges gépek megkülönböztetése: a gyártó integrálja a megrendelő kívánságának megfelelő IFF-rendszereket a Pancirhoz. 

Az exportmegrendeléseknek köszönhetően a gyártósor teljes kapacitással működik.

A magas fokú automatizálásnak és a számítógépes rendszernek köszönhetően a Rosztech szerint alig 4–6 másodperc reakcióidő mellett egy időben 40 légi célt képes a radarrendszer követni, legyen szó merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, cirkálórakétákról, irányított rakétákról vagy bombákról vagy távolról irányított repülőgépekről. A digitális adatátviteli rendszernek köszönhetően egyszerre akár hat Pancir-Sz1 képes együttműködni. Növeli a rendszer harcértékét, ha az autonóm működésre és eredményes védelemre alkalmas indítójárműveket a már említett, külön korai felderítőradarral, illetve egy külön mobil harcállásponttal kötik össze. Ekkor természetesen az üteget vezérlő harcálláspont „szabja meg” az egyes indítójárműveknek, hogy melyik területet figyeljék és melyik célpontot támadják meg. 

9K330 Tor, a lánctalpas előd.

Sikerre ítélve 

A Pancir-Sz1-esek komoly exportsikereket arattak, több igazolt lelövéssel is büszkélkedhetnek a Közel-Kelet hadszínterein. A megrendelők között említhetjük Algériát, Brazíliát, az Egyesült Arab Emirátusokat, Irakot, Iránt, Ománt és Szíriát is. A Pancirokat bevetették az Ukrajna elleni háborúban is. Ott – orosz közlések szerint – számos, távolról irányított repülőgépet semmisítettek meg azokkal. Hivatalosan nem megerősített források szerint 2012. június 22-én a török légierő RF–4E Phantom II felderítő repülőgépét is egy szír Pancir lőtte le a Földközi-tenger felett, közel a szíriai partokhoz. 

Az orosz és a szír Pancir-Sz1-esek állítólag a különböző kormányellenes erőkhöz tartozó fegyveres csoportok felderítő drónjait is semlegesítették több esetben a szíriai háborúban. Mivel azonban a konfliktussal kapcsolatban nehéz megbízható információkat szerezni, így ezeket a híreket ugyanúgy érdemes fenntartással kezelni, mint a 2017 áprilisában az Emirátusok Pancir-Sz1-esével tévedésből lelőtt szaúd-arábiai szállítóhelikopter esetét. 

Az viszont tény, hogy készül a rendszer továbbfejlesztett változata. A Pancir-SzM sorozatgyártása a gyártó cég képviselőjének nyilatkozata szerint leghamarabb 2018-ban kezdődhet meg, elsőként szintén a jól bevált, de az új rendszer nagyobb tömegének megfelelően továbbfejlesztett KamAZ-alapokra építve. A jármű új, modern fázisvezérelt antennával rendelkező radarrendszert kapott, így a felderítési és azonosítási hatótáv 75 kilométernyire nőtt. Nagyobb lett a légvédelmi rakéták maximális hatótávolsága, közeledő cél esetén húszról negyven kilométerre változott. Ehhez természetesen nagyobb méretű, hosszabb ideig működő hajtóművel felszerelt rakéták kifejlesztése szükséges. 

A Pancir-családfa érdekes „mellékhajtása” a DT–30PM páncélozott lánctalpas járműkomplexumra épített változat. A kifejezetten nehezen járható területekre kifejlesztett két, egymással összekötött járműből álló szerelvényre Pancir-SzA néven épült a mobil légvédelmi rendszer. Ennél hiányzik a két 30 milliméteres gépágyú, cserébe e változaton 12 helyett 18 légvédelmi rakéta kapott helyet és a felderítő radarrendszerét is modernizálták. A különleges kialakítású, elsősorban az egyre fontosabb sarkvidéki területekre optimalizált Pancir-SzA-t 2017. május 9-én, a Vörös téren megtartott katonai díszszemlén mutatták be a nyilvánosság számára. 

BAZ–6309 alvázon is működik a Pancir.

 

Magyar Honvéd 2017. szeptember/Trautmann Balázs

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2018. 01. 11., 16:28
A francia Nexter Systems védelmi vállalat elnöke, Stephane Mayer egy interjúban számolt be ismét arról, hogy 2020 és 2028 között 200 db Leclerc harckocsi és 18 db harckocsi mentőjármű újulhat meg a Scorpion program keretein belül.
2018-01-02 15:40:49
„A pokolban estem el – (Úgy hívták: Passchendaele)”. Siegfried Sassoon angol költő és katona írta ezt a száz éve, 1917 novemberében véget ért harmadik yperni csatáról, amelynek során nem csak a németekkel kellett megküzdeniük a támadó briteknek.
2017-12-29 19:25:23
Tizenöt év csapatszolgálat, hat misszió, sokszor a számára legfontosabb, a család hiányával küszködve. Spanberger Gábor főtörzsőrmester – az MH Altiszti Akadémia fegyvermester szakoktatója – eddigi pályafutása másnak „egy életre” is elég lenne, neki viszont még komoly tervei vannak.
2017-12-21 17:18:26
Az internetes fórumokat, hozzászólásokat böngészve egyértelműen látszik, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született ez az összefoglaló, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.
   MÁSOK ÍRTÁK
2018. 01. 19., 09:41
Mini hadsereget készített magának Hurtony Zsolt, aki egykoron maga is hivatásos katona volt.
2018. 01. 18., 10:04
Bár néhányak számára már egy ideje ismert volt, most jelent meg hivatalosan is az amerikai szaksajtóban, hogy a magyar fejlesztésű Gepárd GM6 Lynx (Hiúz) bullpup öntöltő rombolópuska immár az USA polgári fegyverpiacán is kapható.
2018. 01. 17., 12:46
Tankokat és tarackokat indított a szíriai kurd Afrin és Manbidzs tartomány irányába Törökország, ezzel megvalósítva régi fenyegetését.
2018. 01. 12., 10:50
Piranha páncélos csapatszállítókkal erősít a román hadsereg. Mihai Fifor védelmi miniszter közölte, napokon belül véget érhetnek az egyeztetések a General Dynamics céggel, s aláírják a szerződést.

  JETfly Magazin

Újabb típus búcsújáról számolhatunk be, ezúttal Nagy-Britanniából: az AgustaWestland Lynx AH9A változata 2018. január 16-án repült utoljára, ezzel végleg búcsút intettek a 40 év szolgálatot maga mögött tudó Lynx helikopternek.