Saját erőből fejleszt az amerikai szárazföldi hadsereg

Az Egyesült Államok Szárazföldi Hadserege (U.S. Army), új, alapvetően légvédelmi célú, saját erőből kivitelezett fegyverrendszer fejlesztését végzi – s teszi mindezt azért, mert arra a következtetésre jutott, hogy a várható költségek mintegy harmadára rúgnak csupán annak, mintha egy külső védelmi beszállítótól rendelné meg ugyanezt a képességet.

Az új rendszer az MML (Multi-Mission Launcher, azaz többfunkciós indító berendezés) névre hallgat. Felépítését tekintve nem más, mint egy egyszerű, platós, 6x6-os közepes katonai tehergépkocsira telepített, tizenöt indítócsőből álló indítórendszer. Az eszköz képes Stinger légvédelmi rakéták, Sidewinder légiharc rakéták, Hellfire lézervezérlésű rakéták, valamint bármely, a jövőben ilyen eszközről is kilőhetőnek tervezett rakéta indítására.

Az MML berendezés kulcsfontosságú eleme lesz a tesztelési fázisban lévő IFPC Inc 2–I (Indirect Fire Protection Capability Increment 2–Intercept, azaz közvetett irányzású tűz elleni védelmi képesség-növekedés 2 – elfogó rendszer) rendszernek. Az IFPC Inc 2–I rendszer alapvetően egy légvédelmi rendszer, melynek feladata elsősorban a pilótanélküli légi járművek (UAVs) és robotrepülőgépek, valamint a gyorsan mozgó tüzérségi rakéták, illetve tüzérségi lövedékek, valamint aknavető gránátok megsemmisítése.

A rendszer egyéb elemei, úgy mint a radar- és a tűzirányító berendezések szintén szabvány tehergépkocsikra/vontatmányokra tervezettek, azonban maga a teljes rendszer – mivel a kimondottan hozzá elgondolt, nagy sebességű elfogórakéták fejlesztése még nem fejeződött be – nem fog rendszerbe állni az évtized vége előtt.

Fordította: Könczöl Ferenc

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred