2017. 12. 15. péntek
Valér
: 314 Ft   : 266 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tüzérségi fejlesztések Kelet-Európában

Art of WAR  |  2017. 03. 02., 09:19

A Krím orosz katonai erőkkel történt elfoglalásának, majd a kelet-ukrajnai háború eseményeinek köszönhetően ismét az országvédelmi képességek kerültek előtérbe a NATO-ban. Fokozottan vonatkozik ez a leginkább érintett kelet-európai tagországokra.

  • A „keleti változások” nem kerülték el a NATO figyelmét sem
  • Lengyelország már korábban – a 2008. évi orosz–grúz háború tapasztalatai alapján – döntött hadereje jelentős fejlesztéséről
  • Az esetleges agresszornak mindemellett már az amerikai haderő frissen átcsoportosított nehéz harceszközeivel is számolnia kell

Előttem az utódom: a Krab a Varsói Szerződéstől örökölt, régi szovjet rendszereket váltja fel.

Az Ukrajna fennhatósága alá tartozó Krím orosz elfoglalása még különösebb harcok nélkül, elsősorban a különleges műveleti képességű katonai és belügyi erőkre támaszkodva történt 2014 márciusában. A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk járások területén 2014 augusztusa óta változó intenzitással, de folyamatosan zajló ukrán–orosz háborúban azonban a két fél már inkább a hagyományos hadviselés eszközeit és módszereit alkalmazza. Ennek során kiemelt szerep jut a tüzérségnek; mindkét oldalon nagy számban vetettek és vetnek be csöves, illetve rakétás tüzérségi rendszereket. A technikai fölény egyértelműen az orosz hadsereg oldalán áll: ma már modern, digitális tűzvezető képességgel ellátott, főleg önjáró rendszereket (mint amilyen a 2S19M2 Mszta-Sz) használnak az ukrán célpontok hatékony, gyors és pontos támadására.

A „keleti változások” nem kerülték el a NATO figyelmét sem. A 2001 óta főként az aszimmetrikus hadviselést szorgalmazó katonai szövetség számára ma már ismét Oroszország elrettentése, a tagországok területének hatékony katonai védelme az elsődleges feladat. Ebben viszont nagy szerepet kap (mások mellett) az önjáró tüzérségi rendszerek fejlesztése. Mindeközben Kelet-Európa pedig figyel, tanul – és modernizál.

Gyors kapcsolás

Lengyelország már korábban – a 2008. évi orosz–grúz háború tapasztalatai alapján – döntött hadereje jelentős fejlesztéséről. Ennek részét képezte az önjáró tüzérségi lövegek modernizációja is. A döntés-előkészítés során kiemelt szempont volt a hazai gyártás, vagyis a lengyel védelmi ipar támogatása. A nyertes végül egy igazi keverék lett: az AHS Krab névre keresztelt lengyel fegyver páncéltestét a Samsung Techwin által gyártott K9 Thunder lánctalpas önjáró lövegtől örökli, a torony a brit AS–90M Braveheart-tól, az 52-es kaliberhosszúságú 155 milliméter űrméretű löveg pedig a német Rheinmetall-tól érkezik. A 2015. december 17-én aláírt szerződés értelmében az első harminchat páncéltest még Dél-Koreából származik majd, a többi nyolcvannégyet viszont már Lengyelországban gyártják, a szükséges technológiai transzfert követően. A lengyel védelmi tárca indoklása szerint azért volt szükség a dél-koreai partner bevonására, mert az eredetileg a Krab számára tervezett hazai páncéltest nem nyújtott megfelelő teljesítményt, a K9 már bevált részegységeinek felhasználásával viszont sokkal hamarabb hadrendbe állhatnak a kritikus fontosságúnak tartott modern, önjáró lövegek.

A csehszlovák hadsereg állította hadrendbe először a DANA-kat.

A Krab számos fontos eleme, részegysége (mint például a csőszájfék, a löveg zárszerkezete, a lövegbölcső, a hátrarúgást csökkentő hidraulikus rendszer) lengyel gyártmány. Ami még fontosabb: lengyel a digitális tűzvezető rendszer, azaz a Krab agya és lelke is. A WB Electronics által kifejlesztett Topaz egy olyan, a hadszíntéri adatmegosztásra optimalizált rendszer, amelynek feladata részint a teljes lengyel haderő összekötése egyfajta titkosított „hadszíntéri internet” segítségével. Emellett a Krab belsejébe telepített változata a tüzérségi teendők ellátására alkalmas funkciókkal is bír. A rendszer segítségével a magasabbegységek parancsnokai képesek meghatározni a felderített célpontok jelentőségét, s a megosztott információk alapján akár több Krab (vagy más, a Topazzal felszerelt tüzérségi eszköz) egyszerre támadhatja a legfontosabbakat.

A Krab természetesen alkalmas a NATO-ban rendszeresített 155 milliméteres lőszerek használatára, de a szlovák ZVS Holding vállalattal együttműködve saját repesz-romboló lőszert is kifejlesztenek. A normál lőszerrel 32, míg a rakéta-póthajtású változattal 40 kilométeres lőtávolságot lehet elérni. A nyolc darab 81 milliméteres ködgránátvetővel is védett jármű harci tömege 52 tonna.

Egyelőre csak prototípus a DANA-M1 CZ.

A csendes szlovák

Szlovákia hadserege a lengyel példával ellentétben „abból főzött”, amivel már amúgy is rendelkezett. A csehszlovák hadsereg felosztása után hadrendbe állt, különös kialakításáról, és a 8×8-as Tatra páncélozott alváznak köszönhető kiváló terepjáró képességéről is ismert DANA önjáró löveg még a Varsói Szerződéstől örökölt, 152 milliméteres lőszereket használta. Az akkoriban már a NATO felé orientálódó Szlovákia hadserege viszont egy olyan tüzérségi rendszert igényelt, amely a nyugati szabványnak megfelelően 155 milliméteres űrméretű. A legegyszerűbb megoldásnak a már meglévő DANA-k átalakítása tűnt. Az 1990-es évek elején, Csehszlovákia felbomlása után indított fejlesztés és tesztelés után készült el az új, Zuzana nevet viselő változat. A rendszer legszembetűnőbb újdonsága a NATO-szabvány, 155 milliméteres, 42-es kaliberhosszú löveg, amelyhez 40 lőszert lehet a járműben elhelyezni. Tornya immár 360 fokban képes körbefordulni, a katonák munkáját, a percenkénti öt lövés pontos célba juttatását pedig digitális kommunikációs és tűzvezető rendszer segíti. A gumikerekes kialakításnak és a 12 hengeres dízelmotornak köszönhetően a jármű hatótávolsága közúton eléri a 750 kilométert. A továbbfejlesztett Zuzana 2-es változat még hatékonyabb, 52 kaliberhosszú löveget kapott, amely akár 41 kilométerre is képes pontos csapást mérni. A STANAG 4569 Level 4 szabványnak megfelelő páncélzat a kézifegyverek és a repeszek ellen nyújt megfelelő védelmet.

A cseh változat

Érdemes megjegyezni, hogy a cseh hadsereg vz.77 DANA önjáró lövegei nyomán is készült egy modernizált változat. Az Excalibur Army vállalat fejlesztésének eredménye a DANA-M1 CZ, amelyet először 2011-ben mutattak be nyilvánosan. A remek terepjáró tulajdonságáról ismert 8×8-as Tatra 815-ös alváz megmaradt, csakúgy, mint a 152 milliméteres lövegkaliber és a 12,7 milliméteres, földi és alacsonyan szálló légi célok ellen használható nehézgéppuska. A fejlesztés „lelke” a páncélozott fülkékben lapul: amit ugyanis lehetett, azt digitalizálták, s így már a 21. századnak megfelelő digitális kommunikációs, navigációs és tűzvezető rendszerrel dolgozhatnak a katonák. Az integrált inerciális navigációs rendszer és a tűzvezető rendszer egymással összekötve működik, tehát a kapott célkoordináták fogadása után nagyon gyorsan megtörténhet a megfelelő lőelemek kiszámítása és a tűzmegnyitás. A célpontok adatait más felderítő rendszerektől, akár távolról irányított felderítő repülőgépektől is fogadhatja a DANA-M1 CZ.

Nem szép, de hatásos: Zuzana 2 az új fülkével és löveggel.

Vendégjátékosok

A NATO kelet-európai tüzérségi képessége azonban nemcsak a fejlesztésektől, hanem a szövetség által korábban is használt, már hadrendben álló lövegek vásárlásától, illetve a nyugat-európai, amerikai NATO-erők átcsoportosításától (folyamatos váltásokban történő gyakorlatozásától) is érezhetően erősödik. Az egyik „legértékesebb” exportcikk éppen a német Panzerhaubitze 2000 lett. A Bundeswehr által feleslegessé nyilvánított, s hadrendjéből kivont 155 milliméteres, lánctalpas lövegekből például Horvátország tizenötöt, Litvánia pedig huszonegy darabot vásárolt. Ezáltal mindkét NATO-tagország költséghatékony módon jutott jelentős és modern tűztámogató képességhez.

Az esetleges agresszornak mindemellett már az amerikai haderő frissen átcsoportosított nehéz harceszközeivel is számolnia kell. A 2017 januárjában kontinensünkre érkezett, hivatalosan 9 hónapos rotációval cserélődő amerikai szárazföldi erők természetesen magukkal hozták az M109A6 Paladin önjáró lövegeket is. Az amerikai hadsereg tüzérségének gerincét jelentő lánctalpas rendszer 1991 óta áll hadrendben, 155 milliméteres, 39-es kaliberhosszú löveggel felszerelve. A folyamatos továbbfejlesztéseknek köszönhetően a digitális tűzvezető, navigációs és kommunikációs rendszerrel felszerelt Paladin-ek egy része alkalmas a műholdas navigációs rendszerrel felszerelt, igen pontos, 40 kilométer hatótávolságú M982 Excalibur lőszerek használatára is.

Magyar Honvéd 2017. február/Trautmann Balázs

ZUZANA: régi test, új löveg. Fotó: internet

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017. 11. 23., 15:27
Az elmúlt néhány esztendőben ismét felértékelődtek a hagyományos védelmi feladatokra optimalizált fegyverrendszerek, így az irányított páncéltörő rakéták. A NATO keleti szárnyának szinte minden országa komoly fejlesztésekbe fogott ezen a területen.
2017-11-27 13:37:43
„A gyakorlat a bizalom és a kiképzettség nagyon magas fokát mutatta meg. A zászlóalj eredményes és kész arra, hogy akár bevetésben is részt vegyen” – fogalmazott dr. Ruszin Romulusz dandártábornok november 24-én, a Wise Foresight 2017 elnevezésű magyar−román hadgyakorlaton.
2017-11-21 13:23:14
A tverigrad.ru információi szerint, 2017. november 16-án megérkezett az első 2 Mi-28UB típusú kiképző-harci helikopter a torzsoki 344. kísérleti és harci alkalmazási és kiképzési központba.
2017-11-21 11:01:01
2017. november 06 ‒ 09. között a NATO Görögországban (pontosabban Kréta szigetén) található légvédelmi rakéta lőterén (NATO Missile Firing Installation – NAMFI) az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) és Németország katonái közös harcászati légvédelmi rakéta éleslövészetet hajtottak végre Patriot, Avenger, Ozelot és Stinger fegyverrendszerekkel.
2017-11-14 10:39:13
2017. szeptember elsején megalakult az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár. Az egység – és jogelődjei – története évtizedekben mérhető, a különleges műveleti képesség kialakítása viszont csak tizenkét esztendeje kezdődött meg a honvédségnél.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 12. 11., 10:15
Vietnam, 1967. Javában zajlott a háború az ország uralmáért, amikor március 10-én egy addig elképzelhetetlennek tartott, s azóta amerikai repülős körökben gyakorta felemlegetett eset történt: Bob Pardo százados szó szerint kitolta pilótatársai vadászgépét az ellenséges területről.
2017. 12. 08., 14:35
Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruház kínálatából! Repülős témájú könyvek, DVD filmek, relikviák, ruházati termékek! Kiszállítási akciónk 2017. december 31-ig tart!
2017. 12. 04., 12:36
A honvédelmi miniszter mellett a delegáció tagja volt Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, valamint dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök.
2017. 11. 28., 10:43
Beszélgetés Csombók János dandártábornokkal, a KFOR parancsnokhelyettesével.

  JETfly Magazin

Egy F-22 Raptor ötödik generációs harci repülőgép kiképzési repülés közben - pilótahibából – még 2012 májusában súlyosan megsérült leszállás közben. A légierő hat év után kapta vissza a javításból.