A II. világháború különböző tárgyi emlékei még 62 év elteltével is gyakran kerülnek elő a földből vagy a víz alól. Az egykori harcok színhelyei napjainkban is számtalan „meglepetést” tartogatnak. A legutóbb például, 2007. március 23-án, a görögországi Vólosz sziget közelében, a Lárisza-öbölben, egy halászhajó kapitánya váratlanul bukkant rá egy német Junkers Ju 88-as bombázógép roncsaira. A mintegy 120 méteres mélységből sikerült kiemelniük a repülőgép farokrészét: a függőleges és a vízszintes vezérsíkokat. A maradványokat – restaurálás után – a Görög Légierő (HAF) múzeumában, Dekéleiában fogják kiállítani.
Nemrégiben olvashattunk arról, hogy a Hellenic Air Force (HAF) különleges egységei az elmúlt évben, Ródosz közelében sikeresen kiemeltek egy Junkers Ju 87-es Stuka zuhanóbombázót. Az idén, 2007. március 23-án viszont egy halászhajó hálójában akadtak fenn egy II. világháborús bombázó repülőgép roncsai. Ezúttal a görögországi Vólosz sziget közelében, a Lárisza-öbölben, mintegy 120 méter mélyen találták meg egy német Junkers Ju 88-as vezérsíkjának részeit. A halászhajó kapitánya, miután visszatért a szaloniki kikötőbe, azonnal átadta a felhozott darabokat az időközben értesített Görög Légierő múzeumi munkatársainak, akik nagy szakértelemmel nekiláttak a maradványok megtisztításának. Majd ezután elszállították a HAF Athén közelében lévő múzeumába, a dekéleiai légibázisra, ahol elvégzik az alkatrészek teljes restaurálását.

Már az előzetes vizsgálatok után sikerült azonosítani a repülőgép típusát. Kiderült, hogy az egykori Luftwaffe egyik híres kétmotoros, négyüléses bombázóját, azaz egy Junkers Ju 88-ast találtak. Ezt erősítette meg a roncsok között felfedezett törött adattábla is, amelyen a Junkers felirat, valamint a 4051-es, illetve a 888-as hiányos számsorok olvashatók. Ez utóbbi fémtáblát a vízszintes vezérsík jobb oldali kilépőélére szerelték, ami sajnos nem a repülőgép gyártási számát tartalmazza. Így egyelőre pontosan nem lehet beazonosítani sem a repülőgépet, sem a személyzetet.

Az első kutatások alapján feltételezhető, hogy a repülőgépet valószínüleg 1941-ben lőtték le, a németek görögországi hadjárata során. Tudjuk azonban, hogy az olaszok ellen folytatott hősies küzdelemben alaposan meggyengült a Royal Hellenic Air Force (RHAF). Így a német támadás idején, a Luftwaffe több mint 1000 gépet számláló légierejével szemben, a görögök már csak nagyon kevés használható gépet tudtak felvonultatni. A mindössze három hétig tartó hadjáratban a görögök még így is összesen 180 bevetést hajtottak végre. Ezek is elsősorban az ellenség földi erőinek zavarására összpontosultak csupán, és ezekkel a támadásokkal próbálták késleltetni a hadmüveleteket. Éppen ezért a RHAF pilótái végül mindössze csak 2 db német Henschel Hs 126-os és egy Doriner Do 17-es lelövését jelentették. Ezek után valószínübb, hogy az angol Royal Air Force (RAF) valamelyik repülőgépe lőtte le a felfedezett Junkers Ju 88-ast, ugyanis ebben az időben a RAF összesen hét bombázó- és vadászszázadával szintén a hadszíntéren tevékenykedett. Elsőre tehát úgy tünik, hogy az 1941. április 11–13. közötti harcokban a RAF 33. századának Hurricane-jai közül valamelyik aratott légi győzelmet a vóloszi Ju 88-as fölött.

A német források alaposabb vizsgálata után talán kiderülhet, hogy a Ju 88-as maradványok a Kampfgeschwader 30 (KG30 – 30. bombázóezred) vagy pedig a Lehrgeschwader 1 (LG1 – 1. kiképzőezred) repülőgépeinek egyikéhez tartoznak-e. Egyébként a KG30 egyik alakulatának gépei a 4D+JR, míg az LG1-esek az L1+UH jelzést viselték. A feltételezésekre – minden kétséget kizáróan – csak a gyári sorszámot tartalmazó adattábla adna biztos magyarázatot, ám ez mind ez idáig nem került elő.A Junkers Ju 88-as repülőgép roncsainak megtalálása azonban még ennek ellenére is nagyon fontosnak tekinthető. Ugyanis a Ju 88-as első prototípusa 1936. december 21-én hajtotta végre első felszállását. 1938-ban kezdték az előszéria gyártását, majd 1940-től beindították tömegtermelését. A háború végéig összesen csaknem 15 000 db-ot gyártottak különféle változataiból. Az alap-, Ju 88 A szériát bombázófeladatokra tervezték, csakúgy, mint a Vólosznál megtalált példányt is.Napjainkban még további 35 példánya ismert, ám ezek is többnyire igen hiányos állapotban vannak. Közülük 13 db repülőgép kényszerleszállást hajtott végre, így szintén csak a megmaradt alkatrészeket sikerült kiállítani vagy elraktározni a világ különböző múzeumaiban. Mindössze csak 2 db teljes Ju 88-as maradt fenn és tekinthető meg: a RAF hendoni, illetve az USAF daytoni múzeumában. A Berlinben található másik két Ju 88-as roncs pedig jelenleg még restaurálás alatt áll. A Görög Légierő dekéleiai légibázisára szállított Ju 88-as bombázó darabjait a felújítás után kiállítják majd, és a Ju 52/3m szállítógép és a Ju 87 Stuka zuhanóbombázó után ezzel immár három típusra bővül a „Junkers-gyüjtemény”.